A nemzetközi migráció változásai a latin-amerikai régióban az új évszázad elején

Abstract

A 2008-2009-es nemzetközi pénzügyi válság, a fejlett világ növekedésének megtorpanása és a BRICS csoport fémjelezte világgazdasági erőviszonyok átrendeződésének megindult folyamata nem akasztotta meg a nemzetközi migráció globális növekedését. A fejlett országok belső nehézségeikre a bevándorlási politikájuk megszigorításával reagáltak, ami a dinamikus fejlődést produkáló felemelkedő regionális középhatalmak növekvő munkaerő szükségletével együtt felerősítette a Dél–Dél irányú népességmozgást. Jóllehet a kibocsátó országok egy része kormányzati lépéseket tett és programokat dolgozott ki a külföldön élő diaszpórákkal való kapcsolattartásra és hazavonzásukra, a hazatérési adatok messze elmaradnak a sajtóban megjelent híresztelésektől. A latin-amerikai kontinensen kisebb visszaeséssel folytatódott a közép-amerikai és karibi országokból az USA-ba (és kisebb mértékben Kanadába) irányuló kivándorlás, Mexikó esetében a kiegyenlítődés felé mutató vándorlás látható és Dél-Amerikában a gazdasági növekedés hatására régión belüli mozgás, elsősorban munkaerő vándorlás tapasztalható.