„Tárgy” és természeti környezet

A Pécsi Műhely land-art tevékenységéről

Abstract

Kismányoky Károly és Szíjártó Kálmán a 70-es és 80-as években működő Pécsi Műhely két meghatározó tagja, máig úttörőnek számító land-art kísérletei a vizuális terület mélyebb összefüggéseit is alapvetően érintik. A tájban végzett akciók tapasztalatai a mai kívülálló érdeklődők számára is szolgálhatnak tanulságokkal.
A „szocializmust építő” Magyarország hivatalos kultúrpolitikájába nehezen illeszkedtek azok a progresszív művészeti megnyilvánulások, mint amilyenek az általuk végzett „táj-átalakítások” is voltak. A főiskolai rajzszakot elvégezve, az ott uralkodó hagyományos felfogástól teljesen eltérő törekvések fogalmazódtak meg a szabadban létrejött akciók révén. Az esetleges támadások kivédésére, fokozott igény mutatkozott a tudományos, elemző magatartás megőrzésére, az (ön)igazolhatóság lehetőségére. Ez azonban esetükben korántsem kényszerűségből származott, hanem eleve a csoport sajátja volt, így a Pécsi Műhely karakteresen analitikus, kutató szemlélete a tájban végzett munkáknak is lényeges jellemzője.