Alkotói attitűd Picasso és Basquiat munkájában az afrikai maszkok tükrében

Szerzők

  • Szlama Norbert Budapesti Metropolitan Egyetem; e-mail: norbert.szlama@gmail.com

DOI:

https://doi.org/10.57021/artcadia.6970

Kulcsszavak:

maszk, Afrika, Picasso, Basquiat

Absztrakt

Az afrikai törzsi kultúra, az afrikai maszkok spirituális vizuális nyelve megkerülhetetlen a képzőművészetben. Jelenléte szinte folytonos. A megjelenésének, hatásának minősége is így jellemezhető? Igazodik társadalmi folyamatokhoz, művészeti változásokhoz? A kérdések körbejárásához két művész kapcsolódó alkotásait és alkotói attitűdjét vizsgálom. Az egyik művész a 20. század elejéről, a másik a végéről. Pablo Picasso és Jean-Michel Basquiat. Kubizmus és Neo-Expresszionizmus. Hogyan hatott ugyanaz a forrás 70–80 év és jelentős művészettörténeti változások után? A két művész alkotói attitűdjét egymás közötti párhuzamok vagy különbségek mentén lehet körülírni? Ezen kérdéseket járom körbe, és vizsgálom meg egymás és a kapcsolódó korszellem, társadalmi viszonyok vonatkozásában. A vizsgálatom eszköze a két festő legjelentősebb vonatkozó alkotása, az Avignoni kisasszonyok (1907) és a Flexible (1984).

Hivatkozások

„Az École de Paris”, Sulinet Tudásbázis, Hozzáférés dátuma: 2024.10.15. https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-12-evfolyam/constantin-brancusi-es-amedeo-modigliani-munkassaga/az-ecole-de-paris#login/google.

„Picasso’s childhood.” Musée Picasso Paris. Hozzáférés dátuma: 2024.11.02. https://www.museepicassoparis.fr/en/picassos-childhood.

„Top 10 leghíresebb (és legdrágább) Jean-Michel Basquiat festmények és művészeti alkotások 2022-ben.” New Bond Street Pawnbrokers, 2022. Hozzáférés dátuma: 2024.12.12. https://www.newbondstreetpawnbrokers.com/hu/uncategorized-hu/top-10-leghiresebb-es-legdragabb-jean-michel-basquiat-festmenyek-es-muveszeti-alkotasok-2022-ben/.

A magyar nyelv értelmező szótára. mek.oszk.hu. Hozzáférés dátuma: 2024.10.13. https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/szotar.php?szo=MASZK&offset=35&kezdobetu=M.

Balla Sándor. „Mintha előre látta volna saját tragédiáját.” Művelődés 76, 2023. Hozzáférés dátuma: 2024.12.12. https://muvelodes.net/galeria/mintha-elore-latta-volna-sajat-tragediajat.

Bussotti, S. M., és Bussotti, L. „The Africanization of the European Art: A Short History and Its Contemporary Evolution (19th-21st Centuries).” Advances in Historical Studies, 11. 2022: 65–80. DOI: 10.4236/ahs.2022.112007

Clarke, Christa. The Art of Africa - A Resource for Educators. New York: The Metropolitan Museum of Art, 2006.

Földessy Edina. „Afrikai titkos társaságok maszkja.” Határtalan Régészet 7, no. 3. (2022): 40–46.

Földvári Melinda. „Maszk.” 2015. Hozzáférés dátuma: 2024.10.01. http://www.szinkommunikacio.hu/22_07.htm.

Gompertz, Will. „My life in art: How Jean-Michel Basquiat taught me to forget about technique.” The Guardian. 2009.02.12. Hozzáférés dátuma: 2024.10.04. https://www.theguardian.com/artanddesign/2009/feb/12/life-art-jean-michel-basquiat.

Hofbauer, Anna Karina. „Jean-Michel Basquiat életrajz.” Bruno Bischofberger Galéria, 2019. Hozzáférés dátuma: 2024.12.12. https://www.brunobischofberger.com/basquiat-biography.

Iriscience, Rakaa. „From Picasso To Basquiat: The African Bridge.” Medium. 2013.01.29. Hozzáférés dátuma: 2024.11.02. https://medium.com/the-arts/from-picasso-to-basquiat-the-african-bridge-207189f094c7.

Jones, Jonathan. „Is this Basquiat worth $110m? Yes – his art of American violence is priceless.” The Guardian. 2017 May 9. Hozzáférés dátuma: 2024.11.01. https://www.theguardian.com/artanddesign/2017/may/19/jean-michel-basquiat-110m-sothebys.

Kiflé Sélassié, Beseat. „Picasso's debt to African Art.” The Unesco Courier 33, 1980. 29.

Magyar Miklós. „»Néger művészet? Nem ismerem« – Pablo Picasso és a primitív művészet” Ectopolis magazin. 2022.03.04. Hozzáférés dátuma: 2024.10.14. https://ectopolis.hu/kepzomuveszet/neger-muveszet-nem-ismerem-%E2%88%92-pablo-picasso-es-a-primitiv-muveszet/.

Mathews, Roselyn. „Jean-Michel Basquiat 'Flexible', 1984.” Phillips. 2018.05.02. Hozzáférés dátuma: 2025. 01. https://issuu.com/phillipsauction/docs/ny010318_jmb-flex.

McGuigan, Cathleen. „New art, new money.” The New York Times, 1985.02.10. https://www.nytimes.com/1985/02/10/magazine/new-art-new-money.html.

Meldrum, Andrew. „Stealing beauty.” The Guardian, 2006.03.15. Hozzáférés dátuma: 2024.11.02. https://www.theguardian.com/artanddesign/2006/mar/15/art.

Newman, Cathy. „Álarc és Jelmez: Groteszk történetek, vallási rítusok fontos kelléke.” National Geographic, 2012. április: 73–81.

Ogier, Christian. „The (in)famous Scull sale, the first merchandised auction of contemporary art in history.” Linkedin. 2023.12.05. Hozzáférés dátuma: 2024.11.01. https://www.linkedin.com/pulse/infamous-scull-sale-first-merchandised-auction-art-history-ogier-zacie/.

Picasso, Pablo „Quote on children's art.” Virginia Museum of Fine Arts. Hozzáférés dátuma: 2024.12.12. https://vmfa.museum/wp-content/uploads/sites/24/2015/01/VMFA-Picasso-Quotes-and-Years.pdf.

Picasso, Pablo. „Démoiselles d’Avignon.” Hozzáférés dátuma: 2024.12.12. https://www.pablopicasso.org/avignon.jsp.

Picasso, Pablo. „Les Demoiselles d'Avignon.” MoMA, Hozzáférés dátuma: 2024.12.12. https://www.moma.org/collection/works/79766.

Ross, Lucinda. Gold Griot: Jean-Michel Basquiat Telling (His) Story in Art. Plymouth: Humanities and Performing Arts Doctoral Training Centre, 2017.

Sawyer, Miranda. „The Jean-Michel Basquiat I knew…” The Guardian, 2017 Sept 3. https://www.theguardian.com/artanddesign/2017/sep/03/jean-michel-basquiat-retrospective-barbican.

The illustrated biography of Pablo Picasso. Barcelona: dosde, 2018.

Verebélyi Kincső. „Maszk és maskara.” 2007. Hozzáférés dátuma: 2024.10.02. https://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Neprajz/82Vereb%E9lyi/nepszokas/ hivatkozott_szovegek/35_vk_maszk_es_maskara.html.

Letöltések

Megjelent

2024-12-30

Folyóirat szám

Rovat

Tematikus

Hogyan kell idézni

Szlama, N. (2024). Alkotói attitűd Picasso és Basquiat munkájában az afrikai maszkok tükrében . ARTCADIA : A Rippl-Rónai Művészeti Intézet Lapja, 3(2), 23-36. https://doi.org/10.57021/artcadia.6970