Vasút és a foglalkoztatási szerkezet átalakulása
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.5423Kulcsszavak:
regionális fejlesztés, térbeli elemzés, infrastruktúra hatása, közlekedési hálózatok, vidékfejlesztés, regionális integrációAbsztrakt
A tanulmány a vasút foglalkoztatási struktúrára gyakorolt átalakító hatását vizsgálja egy régiós szinten Magyarországon 1880-tól 1920-ig. A tanulmány kiemeli a hagyományos, mezőgazdaságon alapuló foglalkoztatásból az ipari és szolgáltatási szektorok felé történő elmozdulást, amelyet elsősorban a vasút bevezetése vezérelt. Az elemzés általános modernizációs trendet mutat a vasúti összeköttetésekkel rendelkező településeken, míg azoknál, amelyek nélkülöznek ilyen összeköttetést, a hagyományos struktúrák megerősödését mutatja.
Regionális szinten a vasút megjelenése jelentős változásokat hozott. A fővonal menti települések, valamint a helyi érdekű vasút közelében lévők felülmúlták azokat, amelyek nem rendelkeztek vasúti kapcsolattal, ami a vasút modernizáló szerepét mutatja. Ugyanakkor a vasút hatása az idő múlásával csökkenni látszik. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a vasút helyi hatása átalakító volt, annak hiánya gyakran a modernizáció késlekedését eredményezte. Ez a helyi átalakulás megteremtette a régió integrálódásának lehetőségét a nemzeti, majd később az európai folyamatokba.
Hivatkozások
Czére, B. (1947): A közlekedés mint társadalomformáló tényező. Közlekedési Közlöny, 1947. ápri-lis 20. 16. szám, pp. 138–140., április 27. 17. szám, pp. 146–148.
GISTA HUNGARORUM (OTKA K 111766), http://www.gistory.hu/g/hu/gistory/otka Utolsó letöltés: 2020. 07. 28.
Hieronymi, K. (1902): Közlekedési eszközeink fejlesztésének irányelvei. Budapest: Pátria.
KSH (1882): A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei né-mely hasznos házi állatok kimutatásával együtt. I. kötet. Budapest, Atheneum.
KSH (1904): A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. II. rész. A népesség fog-lalkozása községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 2. Budapest: Pesti Könyv-nyomda-Részvénytársaság.
KSH (1913): A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 48. kötet. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat.
KSH (1923): Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiai adatai közsé-gek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 69. kötet. Budapest: Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság.
KSH (1925): Az 1920. évi népszámlálás. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 71. kötet. Budapest: Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság.
MNL (1880a): MNL XXXII-23-h-A Az 1880. évi népszámlálás feldolgozási táblái. 471d.
MNL (1880b): MNL XXXII-23-h-A Az 1880. évi népszámlálás feldolgozási táblái. 472d.
Lányi, R. – Szatmári, J. (szerk.) (1902): Forgalmi és távolsági mutató. Budapest: Postner Nyomda.
Acemoglu, D. – Robinson, J. A. (2013): Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. Budapest: HVG Kiadó.
Casson, M. (2009): The World’s First Railway System: Enterprise, Competition and Regulation on the Railway Network in Victorian Britain. Oxford: Oxford University Press.
Czére, B. (1991): A távolsági utazás eljutási idői és izokrón-térképei Magyarországon (1847-1985). Közlekedés Tudományi Szemle, 41. 7. pp. 249-260.
Fajszi, B. – Cser, L. – Fehér, T. (2010): Üzleti haszon az adatok mélyén. Az adatbányászat minden-napjai. Budapest, Alinea Kiadó, IQSYS.
Frisnyák, Zs. (2013): A vasút hatása a községek fejlődésére az első világháború előtt. In: Fris-nyák, S. – Gál, A. (szerk.): Kárpát-medence: természet, társadalom, gazdaság. Szerencs – Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézet, Bocskai István Gimnázium, pp. 267–276.
Frisnyák, Zs. (2016a): Magyarország települései és a vasúthálózat közötti térkapcsolatok (1901). In: Pap, J. – Tóth, Á. – Valuch, T. (szerk.): Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon. Budapest: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, pp. 254–265.
Frisnyák, Zs. (2016b): Időzavarban. A vasút és a helyi idő. In: Fónagy, Z. (szerk.): „Atyám meg-kívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben. Budapest: Magyar Történeti Társulat, MTA BTK Történettudományi Intézete, pp. 123–132.
Katus, L. (1983): Transport revolution and economic growth in Hungary. In: Komlos, J. (ed.): Economic development in the Habsburg Monarchy in the nineteenth century. New York: Columbia Univer-sity Press, pp. 183–204.
Lelkes, Gy. (szerk.) (2011): Magyar helységnévazonosító szótár. Budapest: Argumentum – KSH Könyvtár.
Newmann, F. (2015): The Socio-Economic Impacts of the coming of the Railways to Hertfordshire, Bedfordshire and Buckinghamshire, 1838–1900. Hatfield: University of Hertfordshire. [PhD Disser-tation]
Robbins, M. (1962): The Railway Age. London [s.n.].
Schivelbusch, W. (2008): A vasúti utazás története. A tér és az idő iparosítása a 19. században. Bu-dapest: Napvilág Kiadó.
Simmons, J. (2009): The Victorian Railway. London, [s.n.].
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Kőrös Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
