Aubrac és charolais hízóbikák hosszú hátizom területének és a far bőr alatti faggyúvastagságának összefüggése néhány testmérettel

Szerzők

  • Tőzsér János Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Domokos Zoltán Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, 3525 Miskolc, Vologda u. 3.
  • Szentléleki Andrea Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Bottura Claudio La Garonnaise Kft., 3773 Sajólászlófalva
  • Albert Massimiliano La Garonnaise Kft., 3773 Sajólászlófalva

Kulcsszavak:

aubrac, charolais hízóbika, ultrahang, faggyúvastagság, testméret

Absztrakt

A szerzők célja volt, hogy meghatározzák az aubrac és charolais hízóbikák testméretei közötti különbséget, valamint összefüggéseket keressenek a testméretek és az ultrahangmérési eredmények között. Vizsgálataikat 2007-ben végezték el egy olaszországi hizlaldában a két fajta hízóbikáinak (AUB, n = 18, CH, n = 8, átlagos életkor: 18,6 hónap) bevonásával. Az állatok főbb testméreteit – marmagasság (HW), farbúbmagasság (HR), övméret (CG) és ferde törzshosszúság (SBL) – vették fel, valamint ultrahang felvételt készítettek a rostélyos területéről (REA) és a fartájék bőr alatti faggyúvastagságáról (P8) Falco 100 Pie Medical ultrahangkészülék segítségével.
T-próbát alkalmaztak a két fajta közötti különbségek kimutatására a vizsgált tulajdonságokban, továbbá Pearson-féle korreláció-vizsgálattal számították ki a testméretek és az ultrahangmérési eredmények közötti kapcsolatokat. A testméretek átlagértékei a következően alakultak: HW: AUB: 121,9 cm, CH: 125,2 cm; HR: AUB: 129,7 cm, CH: 132,2 cm; CG: AUB: 201,8 cm, CH: 202,0 cm és SBL: AUB: 145,6 cm, CH: 157,0 cm. Szignifikáns eltérést a két fajta között csak az SBL esetében igazoltak (-11,389, t: -5,392, df: 21,712, P = 0,0001, α = 0,05). A REA értékek hasonlóak voltak az AUB (96,8 cm2) és CH (94.8 cm2) fajtákban, míg a P8 érdemben kedvezőbb volt az AUB csoport esetében a CH-val szemben (-0,194 cm, t: 2,071, df: 24, P = 0,049,
α = 0,05). Ami a korrelációkat illeti, közepes együtthatókat számítottak az élősúly (BW) és a HW között mindkét csoportban (AUB, r = 0,534, P < 0,05, CH, r = 0,558), továbbá a BW és a CG között (r = 0,665, P < 0,01), valamint a BW és a REA között (r = 0,518,
P < 0,05) az aubrac egyedek esetében. Ugyanakkor szoros összefüggést állapítottak meg a BW és a HR között (r = 0,832, P < 0,01), valamint a P8 és a HR között (r = -0,742,
P < 0,05) a CH fajtában. Eredményeink alapján az ultrahangmérések eredményeit együtt indokolt elemezni a testméret adatokkal a gyakorlatban.

Információk a szerzőről

  • Tőzsér János, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelezőszerző
    tozser.janos@mkk.szie.hu

Hivatkozások

Balázs F. (2003): Személyes közlés.

Bartosiewicz L., Gere T., Györkös I., Radó G. (1987): A növekedés szakaszossága üszőkben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 36(5), 425–432.

Bene Sz. (2007): Különböző fajtájú húshasznosítású tehenek néhány értékmérője azonos környezetben. Doktori értekezés, Keszthely.

Bocsor G. (1960): A magyar tarka marha. Akadémiai kiadó, Budapest, 371.

Caron, N., Kemp, R. A., Weiss, G. M. (1997): Genetic parameters estimates of carcass traits in Charolais cattle. J. Anim. Sci., 75. 149.

Claus, A. (1957): Die Messung natürlicher Grenzflachen in Schweinekörper mit Ultraschall. Fleischwirtschaft, 9. 552–554.

Domokos Z. (1995): Charolais. Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, 1. 4–17.

Gere T., Bartosiewicz L. (1979): A szarvasmarha hasznosítási típusának összefüggése egyes testméretek posztembrionális növekedésével. Állattenyésztés, 28(3), 245–257.

Greiner, S. P. Rouse, G. H. Wilson, D. E. Cundiff, L. V., Wheeler, T. L. (2003): The relationship between ultrasound measurements and carcass fat thickness and longissimus muscle area in beef cattle. J. Anim. Sci., 81(3), 676–682. https://doi.org/10.2527/2003.813676x

Harangi S., Béri B., Czeglédi L. (2008): Ultrahangos méréstechnika reprodukálhatóságának vizsgálata növendékbikáknál. Acta Agraria Debreceniensis, megjelenés alatt.

Harangi S., Czeglédi L., Béri B. (2007): Különböző genotípusú húsmarha borjak növekedési jellemzőinek vizsgálata. XLIX. Georgikon Napok, Keszthely. [CD].

Herring, W. O., Miller, D. C., Bertrand, J. K., Benyshek, L. L. (1994): Evaluation of machine, technician and interpreter effects on ultrasonic measures of backfat and longissimus muscle area in beef cattle. J. Anim. Sci., 72(9), 2216–2226. https://doi.org/10.2527/1994.7292216x

Holleville, P. (1985): La contribution du Charolais à l' amélioration économique de la production de viande. Revue Trimestrielle, 20(76), 17–28.

Horn A. (szerk.) (1976): Szarvasmarhatenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 196–199.

Klawuhn, D., Staufenbiel, R. (1997): Aussagekraft der Rückenfettdicke zum Körperfettgehalt beim Rind. Tierärztliche Praxis, 25. 133–138.

Kovács A. Z., Papp R., Zsoldos R., Véghseő R., Szabari M. (2007): A kor és a termelés hatása red angus anyatehenek háti faggyú vastagságára. Acta Agraria Kaposváriensis, 11(1), 9–21.

Long, R. A. (1986): Which way Charolais? XXI. World Charolais Federation, Calgary, Alberta, Canada, 1–14.

Moser, D. W., Bertrand, J. K., Miszral, I., Kriese, L. A., Benyshek, L. L. (1997): Genetic parameters estimates for carcass and yearling ultrasound measurements in Brangus cattle. J. Anim. Sci., 75. 149.

Nagy B., Bene Sz., Bodó I., Gera I., Szabó F. (2007): Magyar szürke bikák és tehenek élősúlya és testméretei. Állattenyésztés és takarmányozás, 56(3), 195–203.

Polgár, P., Szabó, F. (1997): Sire effect on the body weight and measurements of Holstein-Friesian young bulls. J. Anim. Sci., 1. 152.

Polgár P., Wagenhoffer Zs., Grubics Zs., Hornyák Z., Török M., Lengyel Z., Szabó F. (2005): Red angus F1 és r1 hízómarhák vágási és csontozási eredményeinek értékelése. Állattenyésztés és takarmányozás, 54(2), 109–120.

Reverter, A., Johnston, D. J., Ferguson, D. M., Perry, D., Goddard, M. E., Burrow, H. M., Oddy, V. H., Thompson, J. M., Bidon, B. M. (2003): Genetic and phenotypic characterisation of animal, carcass and meat quality traits from temperate and tropically adapted beef breeds. 4. Correlations among animal, carcass and meat quality traits. Austr. J. of Agric. Res., 54(2), 149–158. https://doi.org/10.1071/AR02088

Robinson, D. L., Hammond, K., Mcdonald, C. A. (1993): Live animal measurement of carcass traits: estimation of genetic parameters of beef cattle. J. of Anim. Sci., 71(5), 1128–1135. https://doi.org/10.2527/1993.7151128x

Rose de E. P., Wilton, J. W., Schaeffer, L. R. (1988): Estimation of variance components for traits measured on station-tested beef bulls. J. Anim. Sci., 66(3), 626–634. https://doi.org/10.2527/jas1988.663626x

Schramm, R. D., Osborne, P. I., Thayne, W. V., Wagner, W. R., Inskeep, E. K. (1989): Phenotypic relationships of scrotal circumference to frame size and body weight in performance-tested bulls. Theriogenology, 31(3), 495–503. https://doi.org/10.1016/0093-691X(89)90234-3

Silva, S. L., Leme, P. R., Putrino, S. M., Martello, L. S., de Lima, C. G., Lanna, D. P. D. (2003): Prediction of carcass weight and dressing percentage in Nellore and Brangus young bulls by ultrasound measurements. Revista Brasileira de Zootecnia – Brazilian Journal of Animal Science, 32(5), 1227–1235. https://doi.org/10.1590/S1516-35982003000500025

Silva, S. L., Leme, P. R., Putrino, S. M., Martello, L. S., de Lima, C. G., Lanna, D. P. D. (2004): Prediction of backfat at slaughter, by ultrasound in Nellore and Brangus young bulls. Revista Brasileira de Zootecnia – Brazilian Journal of Animal Science, 33(2), 511–517. https://doi.org/10.1590/S1516-35982004000200030

Stelzleni, A. M., Perkins, T. L., Brown Jr. A. H., Pohlman, F. W., Johnson, Z. B., Sandelin, B. A. (2002): Genetic parameter estimates of yearling live animal ultrasonic measurements in Brangus cattle, J. Anim. Sci., 80(12), 3150–3153. https://doi.org/10.2527/2002.80123150x

Szabó F. (1990): Adatok a magyar tarka és hereford szarvasmarhafajták reciprok keresztezéséről. Állattenyésztés és Takarmányozás, 39(2), 129–136.

Szabó F., Polgár P., Szegleti Cs., Arany P. (1993): Holstein-fríz bikák és tinók növekedése, vágóértéke és húsminősége. 1. Közlemény: Növekedési tulajdonságok, hizlalási eredmények. Állattenyésztés és Takarmányozás, 42(1), 15–23.

Szentléleki A., Domokos Z., Bottura, C., Massimiliano, A., Zándoki R., Tőzsér J. (2005): Előzetes adatok az aubrac szarvasmarhafajta testalakulásáról és vérmérsékletéről egy hazai tenyészetben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 54(6), 543–553.

Temple, R. S., Stonaker, H. H., Howry, D., Posakony, G., Hazaleus, H. M. (1956): Ultrasonic and conductivity methodes for estimating fat thickness in live cattle. Proc. Western Sec. Am. Soc. Anim. Prod., 7. 477.

Török M., Kocsis Gy., Bene Sz., Kiss B., Farkas V., Szabó F. (2007): Hízóbikák különböző testtájain ultrahanggal mért bőralatti faggyúvastagsága és azok összefüggései. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56(2), 117–124.

Török M., Kocsi Gy., Szabó F. (2008): Angus bikák bőr alatti faggyújának és rostélyos keresztmetszetének értékelése. Állattenyésztés és takarmányozás, 57(2), 141–416.

Tőzsér J. (1991): Húshasznú tenyészbika-jelöltek sajátteljesítmény-vizsgálati módszerének fejlesztése. Kandidátusi értekezés, MTA Budapest, Gödöllő, 73–79.

Tőzsér J., Balázs F., Márton I., Zándoki R. (2003): Red és aberdeen angus tenyészbika-jelöltek teljesítményei egy tenyészetben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 52(1), 39–50.

Tőzsér J., Domokos Z., Alföldi L., Sváb L., Miliczki L. (2000): Charolais fajtájú választott bikaborjak testméretének és küllemi tulajdonságainak összefüggése. Állattenyésztés és Takarmányozás, 49(4), 301–312.

Tőzsér J., Domokos Z., Bujdosó M., Szentléleki A., Bakus G., Zándoki R., Minorics R. (2004a): Hosszú hátizom területének mérése real-time ultrahangkészülékkel a charolais fajtában. Acta Agraria Kaposváriensis, 8(2), 11–21.

Tőzsér J., Domokos Z., Bujdosó M., Wolcott M. L. (2005a): Szarvalt és szarvatlan charolais tenyészbikajelölteken a hosszú hátizom területének és a far bőr alatti faggyúvastagságának értékelése real-time ultrahangkészülékkel. Magyar Állatorvosok Lapja, 127(3), 131–138.

Tőzsér J., Domokos Z., Mézes M., Gerszi K., Póti P., Nagy A. (1998): Charolais fajtájú választott bikaborjak típusának értékelése. Állattenyésztés és Takarmányozás, 47(1), 31–37.

Tőzsér J., Domokos Z., Szentléleki A., Minorics R., Bakus G., Zándoki R., Kovács T., Sváb L. (2005b): Charolais és magyar szürke fajtájú tinók hosszú hátizom területének mérése ultrahang képek alapján. Állattenyésztés és Takarmányozás, 54(4), 331–338.

Tőzsér J., Holló G., Holló I., Seregi J., Repa I. (2004b): A szarvasmarha hosszú hátizom területének mérése real-time ultrahangkészülékkel. Állattenyésztés és Takarmányozás, 53(6), 539–553.

Tőzsér J., Nagy A., Gerszi K., Mézes M., Domokos Z., Kertész I., Fekete T. (1995): A herekörméret, a mellkasszélesség és mélység, valamint az élősúly fenotípusos összefüggésének változása az életkor függvényében charolais fajtájú tenyészbika-jelölteknél. Állattenyésztés és Takarmányozás, 3. 203–210.

Tőzsér J., Szentléleki A., Zándoki R., Sipos M., Holló G., Holló I., Gábrielné Tőzsér Gy., Zsigmond K. (2006): A fartájék bőr alatti faggyúvastagság (P8) mérésének megbízhatósága real-time ultrahang-készülékkel. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55(5), 451–457.

Wall, P. B., Rouse, G. H., Wilson, D. E., Tait, R. G., Busby, W. D. (2004): Use of ultrasound to predict body composition changes in steers at 100 and 65 days before slaughter. J. Anim. Sci., 82(6), 1621–1629. https://doi.org/10.2527/2004.8261621x

Wellmann O. (1930): A szimentáli és magyar pirostarka tenyészmarhák bírálata. Állattenyésztők Lapja, 76.

Wellmann O. (1940): A szarvasmarhák bírálata és törzskönyvezése. Akadémiai Kiadó : Budapest, 245.

Wilson, D. E. (1992): Application of ultrasound for genetic improvement. J. of Anim. Sci., 70(3), 973–983. https://doi.org/10.2527/1992.703973x

Wilson, D. E., Rouse, G. H., Haya, C. L., Amin, V. R., Hassen, A. (1999): Carcass expected progeny differences using real-time ultrasound measures from yearling Angus bulls. J. Anim. Sci., 77. 143.

Wilson, D. E, Rouse, G. H., Haya, C. L., Hassen, A. (2000): Carcass expected progeny differences using real-time ultrasound measures from developing Angus heifers. Annual Meeting of ADSA-ASAS, July 24-28, Baltimore, Maryland. J. of Anim. Sci., 78. 58.

Letöltések

Megjelent

2009-02-15

Hogyan kell idézni

Tőzsér, J., Domokos, Z., Szentléleki, A., Bottura, C., & Albert, M. (2009). Aubrac és charolais hízóbikák hosszú hátizom területének és a far bőr alatti faggyúvastagságának összefüggése néhány testmérettel. Acta Agraria Kaposváriensis, 13(1), 1-14. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1934

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2