Zselicségi gímszarvasok kondíciójának, testnagyságának és parazitáinak vizsgálata a 2006/07 vadászidényben

Szerzők

  • Sugár László Kaposvári Egyetem ÁTK, Baromfi- és Társállattenyésztési Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Kovács Szilvia Kaposvári Egyetem ÁTK, Baromfi- és Társállattenyésztési Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Varga Gyula SEFAG Zrt,7400 Kaposvár, Bajcsy Zs. u. 21.
  • Barna Róbert Kaposvári Egyetem GTK, Informatika Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

Kulcsszavak:

gímszarvas, vesezsír-index, paraziták, daganatok

Absztrakt

A gímszarvas a magyar vadgazdálkodás meghatározó vadfaja. Somogy megye szarvasállománya az országos létszám és teríték jelentős hányadát, kb. 16–17%-át teszi ki és minőségi szempontból is kiemelkedő. A Zselicségben, a SEFAG Zrt területén él az egyik legkiválóbb hazai szarvaspopuláció, amelynek egészségi állapotát értékeltük a 2006/07 idényben elejtett 80 tarvad vizsgálatával. A vesezsír-index a teheneknél, különösen a fiatal teheneknél jobb volt (2,15), mint a borjaknál (1,28) és az ünőknél (1,28). A vizsgált paraziták közül az orr-garatbagócsok előfordulása volt a leggyakoribb (62,5%). Nagy tüdőférgeket a szarvasok 41,25%-ban, Elaphostrongylus cervi példányt (koponyaüreg) 28,8%-ban találtunk. Mindhárom parazita a borjakban sokkal gyakoribb volt, mint az idősebb korcsoportokban. További két állat koponyaüregében találtunk 1-1 Setaria cervi példányt. A borjak kemény agyburkának belső felületén a féregmentes egyedekében is, gyakran találtunk féreg okozta kóros elváltozásokat, a vadászok azonban nem tapasztaltak idegrendszeri tüneteket. A hasfal bőrén egy tyúktojásnyi papillomát, valamint egy tüdőkarcinomát találtunk egy-egy állatnál. Vizsgálataink alapján a zselicségi szarvaspopuláció egészségi állapotát és kondícióját igen jónak értékeltük.

Információk a szerzőről

  • Sugár László, Kaposvári Egyetem ÁTK, Baromfi- és Társállattenyésztési Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

    levelezőszerző
    sugar@mail.atk.u-kaposvar.hu

Hivatkozások

Bálint T., Sugár L. (1985). A szarvas mai elterjedése. In: A gímszarvas és vadászata (Páll E. szerk). Mezőgazdasági Kiadó : Budapest, 15–24.

Bod L. (1994). A somogyi gímszarvas. Lipták Vadászati és Kereskedelmi BT : Balatonfenyves

Csányi S. (2003). Szarvasállomány és szarvasgazdálkodás a statisztikák alapján. In: A vadgazdálkodás időszerű kérdései. 1. Gímszarvas, Dénes Natura Műhely : Budapest, 10–22.

Csányi S. (szerk.)(2006): Vadgazdálkodási adattár - 2005/2006. vadászati év.

Erdélyi K. (2006). Szóbeli közlés

Fatalin Gy. (2001). A magyar gímszarvas. Nimród Vadászakadémia 5. Budapest.

Handeland, K., Gibbons, L. M., Skorping, A. (2000) Aspects of the life cycle and pathogenesis of Elaphostrongylus cervi in red deer (Cervus elaphus). J. Parasitol., 86(5), 1061–1066. https://doi.org/10.1645/0022-3395(2000)086[1061:AOTLCA]2.0.CO;2

Hőnich M. (1978). Daganatok. In: Hőnich M., Sugár L., Kemenes F.: Vadon élő állatok betegségei. Mezőgazdasági Kiadó : Budapest, 180–182.

Marsai S., Somogyi S. (1990). Magyarország kistájainak katasztere II: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet : Budapest, 584–589.

Mitchell, B, McCowan, D. Nicholson, I. A. (1976). Annual cycles of body weight and condition in Scottish Red deer, Cervus elephm, J. Zoo. : London 180(1), 107–127. https://doi.org/10.1111/j.1469-7998.1976.tb04667.x

Sugár L. (1995). A szarvasfélék tüdőféreg-fertőzöttségének jelentősége és a védekezés lehetőségei. Magyar Állatorvosok Lapja, 50. 161–164.

Sugár L. (2003). A gímszarvas állomány-csökkentés mértéke, üteme és módja. In: A vadgazdálkodás időszerű kérdései. 1. Gímszarvas, Dénes Natura Műhely : Budapest 24–27.

Sugár L., Bálint T., Páll E. (1985). A szarvas általános jellemzése. In: A gímszarvas és vadászata (Páll E. szerk). Mezőgazdasági Kiadó : Budapest: 25–45.

Sugár L., Horn A. (1986). The fertility (pregnancy) rate and the time of conception in red deer populations in Hungary. CIC Rotwild-Symposium. Graz, Juni 19–22. 1986. 268–273.

Sugár L., Kovács Sz., Kovács A., Kőrös A., Varga Gy. (2004). Orr-garatbagócs lárvák előfordulása életkor és évszak szerint egy bakonyi szarvasállományban. Vadbiológia, 11. 24–29.

Sugár L., Kőrös A., Völgyi I. (2001). A koponyaüregben élő fonálférgek (Elaphostrongylus cervi és Setaria cervi) előfordulása dunántúli gímszarvas populációkban. Vadbiológia, 8. 37–42.

Sugár L., Páll E. (1985). A szarvas táplálkozása.. In: A gímszarvas és vadászata (Páll E. szerk). Mezőgazdasági Kiadó : Budapest, 77–84.

Varga Gy. (2006). Kerti és szabad területi vaddisznók egészségi állapotának és parazitás fertőzöttségének összehasonlító vizsgálata. Doktori értekezés. Sopron.

Letöltések

Megjelent

2007-07-15

Hogyan kell idézni

Sugár, L., Kovács, S., Varga, G., & Barna, R. (2007). Zselicségi gímszarvasok kondíciójának, testnagyságának és parazitáinak vizsgálata a 2006/07 vadászidényben. Acta Agraria Kaposváriensis, 11(2), 27-33. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1863

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2