Előzetes beszámoló egy mozgáselemzési módszer kidolgozásáról a gidrán lófajta sportirányú szelekciója érdekében
Kulcsszavak:
gidrán, markerpontok, mozgáselemzés, szabadonugratóAbsztrakt
A történelmi Magyarország egykor világhírű lótenyésztésének utolsó, szinte teljesen épen maradt fajtája a gidrán. Ennek a kitűnő, de kis létszáma miatt fokozottan veszélyeztetett állománynak a megőrzése nemzeti büszkeségünk és állattenyésztési kultúránk ápolása miatt rendkívül nagy jelentőségű. A fajtamegőrzés mellett egyre inkább újra felmerül az igény, a fajta sportirányú hasznosítására is. Ebben a megközelítésben cél lehet, a gidrán lófajta sportirányú szelekciós módszerének a kidolgozása is. Tudva, hogy a lovassportokban meghatározó tulajdonságok közül kiemelt szerepet kap a karakter, a készség, a lovagolhatóság, az alapjármódok minősége, valamint az ugróképesség, és mivel ezen értékmérők közül az alapjármódok és az ugróképesség öröklődnek a legbiztosabban, továbbá ezek mérhetősége a legobjektívebb, indokoltnak tűnik egy olyan szelekciós módszer kidolgozása, amely ezen tulajdonságokra alapoz. Szem előtt kellett tartanunk, hogy a gidrán fajta rendkívül kis létszáma, a szelekció hatékonysága és egyéb közgazdasági tényezők miatt fontos, hogy a mért egyedekről minél korábban, életpályájuk korai szakaszában keletkezzenek a szelekciót objektíven segítő információk. Úgy tűnik, hogy módszerünk alkalmas arra, hogy biztonságosan megtalálja azokat az egyedeket, amelyek azon túl, hogy alkalmasak egy sikeres sportszereplésre, a tenyésztést is a megfelelő irányba viszik. A tenyésztésből a sportba kerülő előszelektált és felkészített csikók bizonyíthatják, a fentieken túl, a gidrán fajta kiválóságát.
Hivatkozások
Bade, B. (1993). Erfahrung, mit der stationaren Hengstleistungsprüfung. Pferde-Workshop, Uelzen, 27–37.
Friemel, G., Kalm, E. (1997). A ménteljesítmény-vizsgák helyzete és továbbfejlesztésének eszközei. Nemzetközi Lótenyésztési Tanácskozás, Debrecen. Kézirat, 34–46.
Jámbor P., Petrovics E., Bokor Á., Stefler J. (2006). Digitalizált szelekció. Lovas Nemzet, 12(7), 50–51.
Kalm E. (1997). Tenyészértékbecslés a lótenyésztésben. Lótenyésztési Tanácskozás, Debrecen, 10–26.
Kühl, K (1993). Aussagefahigkeit der Hengstleistungsprüfung Pferde-Workshop, Uelzen, 37–47.
Mihók S. (2002). Az elkötelezett génmegőrzés eredménye. Génmegőrzés, Kutatási eredmények, Tudományos ülés, Debrecen.
Mihók S. (2002). A magyar fajták fennmaradásának szükségessége és esélyei a nemzetközi integrációban. Állattenyésztés és takarmányozás, 5. 458–472.
Mihók, S., Pataki, B., Bodó, I. (1998). The protection of genetic resources as reflected by the example of „Gidran” mare families. EAAP 49th Annual Meeting, Warsawa, 303. https://doi.org/10.1163/9789004683976_603
Nissen (1997). Kanca STV-k gyakorlati tapasztalatai. Schleswig-Holsteinben Nemetközi Lótenyésztési Tanácskozás, Debrecen, 53–68.
Ócsag I. (1977). A szabadonugrató, mint a sportcélú kipróbálás eszköze. Állattenyésztési Kutató Intézet Közleményei, Herceghalom, 12–18.
Ócsag I. (1980). A mozgáskészség, mint szelekciós alap a sportcélú lótenyésztésben. Doktori értekezés, Budapest–Herceghalom.
Petrovics E., Jámbor P., Bokor Á., Hecker W., Stefler J. (2006). A ló mozgásának objektív elemzési lehetősége és főbb kinematikai jellemzői. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55(5), 431–449.
Preisinger, R. (1993). Schliessen sich Dressur- und Springeignung gegenseitig aus? Pferdeworkshop, Uelzen, 125–134.
Preuschoft, H. (1987). Die Körperhaltung von Pferden wahrend des Sprunges. FN Wissenschaftliche Publikation, 120–145.
Preuschoft, H., Knisel, G., Fritz, M. (1987). Die Bewegungen von Pferden beim Springen. FN Wissenschaftliche Publikation, 66–98.
Uphaus, H. (1993). Stations- und Feldprüfungen aus der Sicht der Wissenschaft. Pferde-Workshop, Uelzen, Kézirat, 5–15.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Jónás Sándor, Drén Csaba A., Hecker Walter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
