Két herbicid és egy inszekticid méreg hatásának vizsgálata madár embriókban
Kulcsszavak:
tyúk embrió, peszticid, fejlődési rendellenességAbsztrakt
Vizsgálatunk arra irányult, hogy a növényvédelemben széles körben alkalmazott három peszticid, a BI 58 EC, a Dual Gold 960 EC és a Stomp 330 EC esetleges egyedi embriókárosító hatását feltárjuk. A toxikológiai vizsgálat során két különböző – injektálásos vagy bemerítéses – módot alkalmaztunk. A tyúktojások kezelését a keltetés megkezdésének napján (0. nap) végeztük. A feldolgozás két eltérő időszakban történt a kísérlet során. Az embriók egy részéből a keltetés 2. és 3. napján tartós preparátumot készítettünk a korai fejlődési stádium vizsgálatára. A többi tojást a kelés előtt két nappal, a keltetés 19. napján dolgoztuk fel az alábbiak alapján: 1. szövettani feldolgozás céljára mintát vettünk a májból és a hosszú nyakizomból; 2. az embriók csontvázrendszerében az esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességek kimutatására festési eljárást alkalmaztunk; 3. FTIR és FT-Raman spektroszkópiai módszerekkel történő feldolgozás céljára szövettani mintát vettünk a májból és az agyvelőből. A szövettani feldolgozás során anyaghatásra utaló elváltozást nem tapasztaltunk egyik kezelési módnál sem. A korai fejlődési stádium vizsgálatakor az injektálásos kezelésben a legtöbb anomáliát a Stomp 330 EC eredményezte. A bemerítéses eljárásnál a rendellenességek azonos számban jelentkeztek mindhárom peszticid esetében. Az elváltozások a vérgyűrű megjelenése, az érhálózat, valamint a test fejlődésbeli elmaradása voltak. Az általunk alkalmazott csontvázfestési eljárás a Stomp 330 EC-vel, illetve a desztillált vízzel kezelt csoportban mutatott ki nagyobb számú fejlődési rendellenességet az injektált csoportban. A bemerítésnél a Dual Gold 960 EC eredményezte a fejlődési eltérések legnagyobb arányát; melyek hibás láb, enyhén görbült nyak és növekedési retardáció voltak. FTIR és FT-Raman spektroszkópiai módszerekkel történt előzetes feldolgozás után elmondható, hogy a Dual Gold 960 EC típusú növényvédő szer molekuláris szinten elváltozásokat okozott a csirke embriók máj, illetve agy szövetében.
Hivatkozások
Bánki L. (1976). Egy peszticid kifejlesztése mint komplex tudományos feladat. Medicina Könyvkiadó. Budapest, 17., 18., 27.
Dawson, A. B. (1926). A note on the staining of the sceleton of cleared specimens with alizarin red. S. Stain. Tech., 1(4), 123–124. https://doi.org/10.3109/10520292609115636
Feldman, G. L., Grantham, C. K. (1964). Poultry Sci., 43. 150–153. In: Biochemistry of the avian embrio (Eds.: Romanoff, A. L., Romanoff, A. J.) John Wiley and Sons, New York, 1967. 70. 82.
Kalasinsky, K. S., Kalasinsky, V. F. (2005). Infrared and Raman microspectroscopy of foreignmaterials in tissue specimens. Spectrochimica Acta, Part A, 61(7), 1707–1713. https://doi.org/10.1016/j.saa.2004.12.048
Kertész V., Hlubik I. (2002). Plasma ALP activity and blood PVC value changes in chick fetuses due to exposure of the egg to different xenobiotics. Envir. Poll., 117(2), 323–327. https://doi.org/10.1016/S0269-7491(01)00179-8
Krafft, C., Neudert, L., Simat, T., Salzer, R. (2005). Near infrared Raman spectra of human brain lipids. Spectrochimica Acta, Part A, 61(7), 1529–1535. https://doi.org/10.1016/j.saa.2004.11.017
Lutz, H. (1974). Pesticides et reproduction chez les homeothermes. Bull. Soc. Zool. France, 1. 49–50.
Lutz, H., Lutz-Osterag, Y. (1973). Pesticides, tératogenes et survie chez les oiseaux. Arch. Anat. Hist. Embr., 56. 65–68.
Mandel, P., Bieth, R., Stoll, R. (1949). Compt. Rend. Soc. Biol., 143. 1224–1226. In: Biochemistry of the avian embrio (Eds.: Romanoff, A.L., Romanoff, A.J.) John Wiley and Sons, New York, 1967. 82.
Meiniel, R. (1973). L’action tératogéne d’un insecticide organophosphoré (le parathion) chez l’embryon d’oiseau. Arch. Anat. Hist. Embr. Norm. et Exp., 56. 233–234.
Meiniel, R. (1977). Teratogenesis of axial abnormalities induced by an organic phosphorus insecticide (parathion) in the bird embryo. Wilhelm Roux’s Arch., 181. 41–63. https://doi.org/10.1007/BF00857267
MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Osztály (1983). Útmutató a növényvédő szerek engedélyezéséhez szükséges adatok szolgáltatásáról. Budapest.
Severcan, F., Toyran, N., Kaptan, N., Turan, B. (2000). Fourier transform infrared study of the effect of diabetes on rat liver and heart tissues in the C-H region. Talanta, 53(1), 55–59. https://doi.org/10.1016/S0039-9140(00)00379-9
Sinkovitsné H.I., Benkő Z. (1993). Foszforsavészterek hatása a csirkeembrió fejlődésére. Állattani közlemények, 79. 95–103.
Varga, T., Hlubik, I., Várnagy, L., Budai, P. (2002). Residues of fenitrothion in chick embryos following exposure of fertile eggs to this organophosphorus insecticide. Rev. Méd. Vét., 153. 275–278.
Várnagy, L. (1995). Teratogenicity testing of pesticides on bird fetuses. Hung. Agr. Res., 2. 30–33.
Várnagy L. (szerk.) (2002). Állategészség-védelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 79.
Vetési F. (2002). Állatorvosi hisztopatológia. Veterinary Histopathology. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 7–16.
Wolthius, R., M. Van Aken, Bruining, H. A., Puppels, G. J. (1999). Raman spectroscopic characterization of liver. SPIE 3608. 2–6. https://doi.org/10.1117/12.345391
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2005 Keserű Mihály, Komlósi Viktória, Mink János, Fáncsi Tibor, Szabó Rita, Juhász Éva, Tavaszi Judit, Várnagy László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
