Az aszályérzékenység meghatározása térinformatika alkalmazásával

Szerzők

  • Németh Ákos Hungarian Meteorological Service, H-1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1.; University of Miskolc, Department of Physical Geography and Environmental Sciences, H-3515 Miskolc-Egyetemváros , Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1.; Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettani Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros

Kulcsszavak:

aszályérzékenység, térinformatika, Somogy megye

Absztrakt

A természeti veszélyek közül hazánkban – a Kárpát-medence természetföldrajzi sajátosságai miatt – az árvíz és a belvíz mellett leginkább az aszállyal kell fokozottan számolni. Az utóbbi évek száraz időjárása ismét a figyelem középpontjába állította az aszállyal kapcsolatos kutatásokat. Az aszályos időszakra való felkészülés és az aszály elleni hatékony védekezés – a milliárdos kártételek miatt – kiemelt gazdasági jelentőségű, erre példaként szolgálhat a 2003-as esztendő. A jövőben, a klímaváltozás lehetséges következményei közül az aszály kialakulásának gyakoribbá válása, illetve az aszályos időszakok tartósságának változása további kockázatot jelenthet. Ezért a kutatásaink végső célja a mezőgazdasági művelésbe vont, illetve a művelésre alkalmas területek aszályérzékenységének meghatározása. Munkánk során a különböző talajtani, földhasználati, domborzati, éghajlati, valamint talajvíz adatok felhasználásával elsőként Somogy megye (mint mintaterület) aszályérzékenységét határoztuk meg. Jelenlegi kutatásunk legfontosabb feladata a kulcstényezők kiválasztása és az aszályérzékenység meghatározására vonatkozó módszer kidolgozása volt. Mindehhez kézenfekvő a térinformatikában rejlő lehetőségek kihasználása. Az különböző típusú adatokat ArcView 3.2 és Surfer 8 térinformatikai programmal elemeztük, majd elkészítettük a mintaterület aszályérzékenység-térképét. A térképi ábrázolás a döntéshozók számára is előnyös (akik gyakran nem szakemberek), a kockázat vizuális megjelenése miatt. Az aszály elleni védekezés (az aszályos helyzetek kezelése) regionális szinten így hatékonyabbá és gazdaságosabbá tehető.

Információk a szerzőről

  • Németh Ákos, Hungarian Meteorological Service, H-1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1.; University of Miskolc, Department of Physical Geography and Environmental Sciences, H-3515 Miskolc-Egyetemváros, Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1.; Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettani Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros

    nemeth.a@met.hu

Hivatkozások

Bella Sz. (2003). Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége. Szakdolgozat, ELTE, Budapest.

Dyras, I., Bottai, L., Dobesch, H., Grueter, E., Tveito, O. E., Thornes, J. E., van der Wei, F. (2002). The use of geographic information systems in Climatology and Meteorology, COST 719

EMFO 0192 ISO-munkautasítás: Az éghajlati adatellenőrzés és adatbevitel technológiai leírása.

Németh Á., Bella Sz., Szalai S. (2003). Aszályérzékenység vizsgálata térinformatikai eszközökkel. XIII. Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok, szeptember 25–26. CD-kiadvány.

Pálfai I., Boga T. L., Sebesvári J. (1999). Adatok a magyarországi aszályokról 1931–1998. Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok 7. Orsz. Met. Szolg., Budapest, 67–76.

Stelczer K. (2000). A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 42–44.

Thiessen, A. H. (1911). Precipitation averages for large areas. Monthly Weather Rev. 39(7), 1082–1084. https://doi.org/10.1175/1520-0493(1911)39<1082b:PAFLA>2.0.CO;2

Letöltések

Megjelent

2004-10-15

Folyóirat szám

Évf. 8 szám 3 (2004): Acta Agraria Kaposváriensis

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2004 Németh Ákos

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Németh, Ákos. (2004). Az aszályérzékenység meghatározása térinformatika alkalmazásával. Acta Agraria Kaposváriensis, 8(3), 25-34. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1713