A magyar méhészet jelenlegi helyzete és perspektívái

Szerzők

  • Bartos Szabolcs University of Kaposvár, Faculty of Eonomical Sciences, Kaposvár, H-7400 Guba Sándor u. 40. , Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár, 7400 Guba Sándor u. 40.
  • Csonka Imre University of Kaposvár, Faculty of Eonomical Sciences, Kaposvár, H-7400 Guba Sándor u. 40. , Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár, 7400 Guba Sándor u. 40.

Kulcsszavak:

méhészet, exportra termelés, potenciális versenytárs, költségek, strukturális szerkezetek

Absztrakt

Napjainkban a hazai mézfogyasztás igen alacsony szintje (0,4 kg/fő/év) és a felvásárlói árak kedvezőtlen alakulása jövedelmezőségi gondokhoz vezetett. A kialakult feszültséget, csak fokozta a felmerülő kérdés, hogy mi lesz a magyar méhészettel az EU csatlakozás után. A dolgozatunk célja, a magyar méhész társadalom jelenlegi helyzetének bemutatása, és egy esetleges javaslat tétel annak érdekében, hogy az EU-hoz való csatlakozás után a magyar méhészek fenn tudják tartani árutermelő méhészetüket. Az elemzések és vizsgálatok során felhasználtuk a Központi Statisztikai Hivatal Évkönyveit, a Méhészeti Terméktanács és a méz összetétel vizsgálatból származó, továbbá egy speciálisan összeállított mélyinterjú adatait. A magyar méhészek számára a megélhetés biztosítéka a belföldi méz fogyasztás ösztönzése és az exportra termelés. Az unió, fogyasztásának mindössze 50–55%-át tudja belső termelésből kielégíteni. A további szükségletét a szomszédos országokból szerzi be. Ahhoz, hogy az EU mézpiacára potenciális versenytársként léphessünk, figyelembe kell vennünk a költségek, strukturális szerkezetek, támogatások és a méhészeti termékek minőségének, összetételének alakulását. A magyar méz minősége jóval felülmúlja az EU tagállamokét, de a méhészetek technológiai fejlettsége jelentős hátrányban van, ami magas fajlagos és termelési költségekhez vezet. Ezen problémák megoldását, a versenyképesség megteremtését egy olyan szervezeti formában látjuk, mely biztosítja az egységességet, véghezviszi a szükséges strukturális átalakításokat. Erre a legalkalmasabb az új típusú szövetkezeti forma. Mindemellett a magyar méhészeti termékek piaci helyzetét az erősítené, ha a termékeket minőség tanúsítvánnyal, fajtajelleg levédésével kiszerelve juttatnánk a piacra.

Információk a szerzőről

  • Bartos Szabolcs, University of Kaposvár, Faculty of Eonomical Sciences, Kaposvár, H-7400 Guba Sándor u. 40., Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár, 7400 Guba Sándor u. 40.

    levelezőszerző
    bszabolcs@freemail.hu

Hivatkozások

Báró Ambróczy B. (1992). A méh. Sitam Kft., Győr.

Bögréné Bodrogi G. (2004). Méhészeti adattár. Méhész újság, 10. 16–17.

Hollanday J. (2001). Magyar méhészet. Méhész újság, 6. 89–90.

Kecskés Cs., Kulcsár R. (2000). A méhészet Magyarországon 2000-ben. Statisztikai szemle. 7.

Központi Statisztikai Hivatal Évkönyvek (1990–2003). Budapest.

Méhészeti Terméktanács adatai (2003). Budapest.

Nikovitz A. (1983). Méhészet Kézikönyve. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.

Örösi P. Z. (1968). Méhek között. Börze Kft., Budapest.

Szeremley B., Márton J. (2000). Agrártársulási lehetőségek. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest.

Letöltések

Megjelent

2004-07-15

Hogyan kell idézni

Bartos, S., & Csonka, I. (2004). A magyar méhészet jelenlegi helyzete és perspektívái. Acta Agraria Kaposváriensis, 8(2), 57-64. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1701