Hazánkban elterjedt kecske és szarvasmarha fajták tejének ásványi anyag és zsírsav-összetétele
Kulcsszavak:
kecske, szarvasmarha, tej, ásványi anyag, konjugált linolsavAbsztrakt
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a kecsketej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban, melyek alternatívaként szerepelnek a tehéntejből készült tejtermékekkel szemben. A vizsgálatunk célja, a hazánkban elterjedt tejelő kecske (alpesi, magyar nemesített fehér) és szarvasmarha (holstein-fríz, magyartarka) fajták ásványi anyag és zsírsav-összetételének összehasonlító értékelése. Kísérletünk során 10 magyar nemesített fehér, 8 alpesi kecske, továbbá 6 magyartarka és 6 holstein-fríz tehén adatait elemeztük értékeltük. Mindkét faj egyedeit azonos környezetben tartottuk, valamint az országban elterjedt és elfogadott technológia szerint takarmányoztuk. A vizsgálatok során értékeltük a tej beltartalmi értékeit (zsírmentes szárazanyag, tejzsír, tejfehérje és tejcukor), ásványianyag-tartalmát (Ca, P, Cu és Fe) és a zsírsav-összetételét. Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált kecske és a szarvasmarha fajták teje között ásványianyag-tartalomban és zsírsav-összetételben nincs jelentős különbség, ezzel szemben a két faj között igen. A kecsketejnek magasabb a nyershamu- (0,82%), a vas- (0,64 mg/kg) és a réztartalma (0,19 mg/kg) a tehéntejhez viszonyítva (0,74%; 0,39 mg/kg; 0,07 mg/kg; P < 0,05), a kecsketej nagyobb arányban tartalmazott rövid szénláncú zsírsavakat (13,03 %), többszörösen telítetlen zsírsavakat (4,57 %) és konjugált linolsavat (0,80%), mint a tehéntej (4,29%; 2,67%; 0,50%; P < 0,001)
Hivatkozások
Alonso, L., Fontecha, J., Lozada, L., Fraga, M. J., Juarez, M. (1999): Fatty acid composition of Caprine milk: major, branched-chain, and trans fatty acids. J. Dairy Sci., 82(5), 878–884. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(99)75306-3
Bauman, D. E., Baumgard, L. M., Corl, B. A., Griinari, J. M. (2001): Conjugated linoleic acid (CLA) and the dairy cow. In: Tsiplaku, E., Mountzouris, K.C., Zervas, G. (2006): Concentration of conjugated linoleic acid in grazing sheep and goat milk fat. Livest. Sci., 103(1–2), 74–84. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2006.01.010
Belury, M. A. (1995): Conjugated dienic linoleate: a polyunsaturated fatty acid with unique chemoprotective properties. Nutr. Rev., 53(4), 83–89. https://doi.org/10.1111/j.1753-4887.1995.tb01525.x
Claps, S., Pizzillo, M., Di Trana, A., Rubino, R., Cifuni, G. F., Impemba, G. (2007): Effect of goat breed on milk and cheese characteristics. The quality of goat products, Bella, Italy, 24–26 May
Cook, M. E., Miller, C. C., Park, Y., Pariza, P. (1993): Immune modulation by altered nutrient metabolism: nutritional control of immune-induced growth depression. Poultry Sci., 72(7), 1301–1305. https://doi.org/10.3382/ps.0721301
Csapó J., Csapóné Kiss Zs., Seregi J. (1986): A kecsketej fehérjetartalma, aminosav- összetétele, biológiai értéke és makro- és mikroelem-tartalma. Állattenyésztés és Takarmányozás., 4. 375–382.
Csapó J., Csapóné Kiss Zs., Kovách G., Kováts D. (1994): A koca kolosztrumának és tejének összetétele. 1. Közlemény: zsírtartalom, zsírsavösszetétel, vitamin-, makro- és mikroelem-tartalom. Állattenyésztés és Takarmányozás, 43(5), 415–433.
Csapó, J., Stefler, J., Martin, T. G., Makray, S., Csapó-Kiss, Zs. (1995): Composition of mare’s colostrum and milk. I. Fat content and fatty acid composition. Inter. Dairy J., 5(4), 393–402. https://doi.org/10.1016/0958-6946(94)00008-D
Csapó J., Csapóné Kiss Zs. (2002): Tej és tejtermékek a táplálkozásban. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 88–103.
Delbecchi L., Ahnadi C. E., Kenelly J. J., Lacasse P. (2001): Milk fatty acid composition and mammary lipid metabolism in Holstein cows fed protected or unprotected canola seeds. J. Dairy Sci., 84(6), 1375–1381. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(01)70168-3
FAO (2008): http://faostat.fao.org/default.aspx (letöltés: 2008. november 10.)
Grandison, A. (1986): Causes of variation in milk composition and their effects on coagulation and chees making. Dairy Ind. Int., 51. 21–24.
Haenlein, G. F. W. (1995): Nutritional value of dairy products of ewe and goat milk Proceedings of the IDF/Greek National Committee of IDF/Cirval Seminar held Creete (Greece). 159–178.
Iverson, J. L., Sheppard, A. J. (1989): Detection of adulteration in cow, goat, and sheep cheeses utilizing gas-liquid chromatographic fatty acid data. J. Dairy Sci., 72(7), 1707–1712. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(89)79285-7
Jandal, J. M. (1996): Comparative aspects of goat and sheep milk. Small Rumin. Res., 22(2), 177–185. https://doi.org/10.1016/S0921-4488(96)00880-2
Jennes, R. (1980): Composition and characteristics of goat milk. Review 1968–1979. Dairy Sci., 63(10), 1605–1630. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(80)83125-0
Kondyli, E., Katsiari, M. C., Voutsinas L. P. (2007): Variations of vitamin and mineral contents in raw goat milk of the indigenous Greek breed during lactation. Food Chem., 100(1), 226–230. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2005.09.038
López M. P., Paseiro L. P., Simal L. J. (1991). Elementos traza en leche natural de vaca. Aliment., 226. 45–47.
Morales M. S., Palmquist D. L., Weiss W. P. (2000): Milk fat composition of Holstein and Jersey cows with control or depleted copper status and fed whole soyabeans or tallow. J. Dairy Sci., 83(9), 2112–2119. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(00)75093-4
Moreno-Rojas, R., Amaro-López, M. A., Zurea-Cosano, G. (1993). Micronutrients in natural cow, ewe and goat milk. Int. J. Food Sci. Nutr., 44(1), 37–46. https://doi.org/10.3109/09637489309017421
Nicolasi, R. J., Rogers, E. J., Kritchevski, D., Scimeca, J. A., Huth, P. J. (1997): Dietary conjugated linoleic acid reduces plasma lipoproteins and early aortic atherogenesis in hypercholesterolemic hamsters. Artery., 22. 266–277.
Park, Y. W., Juarez, M., Ramos, M., Haenlein, G. F. W. (2007): Physico-chemical characteristics of goat and sheep milk. Small Rumin. Res., 68(1–2), 88–113. https://doi.org/10.1016/j.smallrumres.2006.09.013
Parkash, S., Jenness, R. (1968): The composition and characteristics of goat milk: Review. Dairy Sci. Abstr., 30. 67–72.
Pennington, J. A. T., Schoen, S. A., Salmon, G. D., Young, B., Jhnson, R. D., Marts, R. W. J. E. (1995): Composition of core foods of the U.S. food supply, 1982–1991. II. Calcium, magnesium, iron and zinc. J. Food. Comp. Anal., 8(2), 129–169. https://doi.org/10.1006/jfca.1995.1013
Pesek, M., Spicka, J., Samkova, E. (2005): Comparison of fatty acid composition in milk fat of Czech Pied cattle and Holstein cattle. Czech J. Anim. Sci., 50(3), 122–128. https://doi.org/10.17221/4005-CJAS
Posati, L. P., Orr, M. L. (1976): Composition of Foods, Dairy and Egg Products, Agriculture Handbook. No. 8–1. USDA-ARS, Consumer abd Food Economic Institute Publisher, Washington, DC, 77–109. In: Jandal, J. M. (1996): Comparative aspects of goat and sheep milk. Small Rumin. Res., 22. 177–185.
Ramos, M., Juarez, M. (1986): Chromatographic, electrophoretic and immnological methods for detecting mixtures of milks from different species. 175–187. in IDF Doc. 202. Int. Dairy Fed., Brussels, Belgium.
Rincón, F., Moreno, R., Zurera, G., Amaro, M. (1994): Mineral composition as a characteristic for the identification of animal origin of milk. J. Dairy Res., 61(1), 151–154. https://doi.org/10.1017/S0022029900028144
Rodriguez, R. E. M., Sanz, M. A., Diaz, R. C. (2001): Mineral Concentrations in Cow's Milk from the Canary Island. J. Food Comp. Analysis, 14(4), 419–430. https://doi.org/10.1006/jfca.2000.0986
Salamon R., Szakály S., Szakály Z., Csapó J. (2005a): Konjugált linolsav (CLA) – tejtermékek – humánegészség. 1. Alapismeretek és CLA a tejben. Tejgazdaság, 65. 4–13.
Salamon R., Szakály S., Szakály Z., Csapó J. (2005b): Konjugált linolsav (CLA) – tejtermékek – humánegészség. 2. CLA a tejtermékekben és egyes élelmiszerekben. Tejgazdaság, 65. 14–21.
Salamon R., Szakály S., Szakály Z., Csapó J. (2005c): Konjugált linolsav (CLA) – tejtermékek – humánegészség. 3. A CLA és hatásai az emberi szervezetben. Tejgazdaság, 65. 22–31.
Szigeti O., Szente V., Szakály Z. (2005): Fogyasztói megítélés a kecsketej termékek piacán. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 2(1–2), 29–37.
Ulbright, T. L. V., Southgate, D. A. T. (1991): Coronary heart disease: seven dietary factors. Lancet., 338(8773), 985–992. https://doi.org/10.1016/0140-6736(91)91846-M
Williams, C. M. (2000): Dietary fatty acids and human health. Ann. Zootechnie., 49(3), 165–180. https://doi.org/10.1051/animres:2000116
Wójtowski, J., Danków, R., Gut, A., Pikul, J., Slósarz, P., Stanisz, M., Steppa, R. (2001): Fatty acid composition and cholesterol content of sheep and goat milk fat during lactation. Arch. Tierz., 44(Special Issue), 299–308.
Wolf, R. L. (1995): Content and distribution of trans-18:1 acids in ruminant milk and meat fats. Their importance in European diets and their effect on human milk. JAOCS, 72(3), 259–272. https://doi.org/10.1007/BF02541081
Voutsinas, L., Pappas, C., Katsiari, M. (1990): The composition of Alpine goats milk during lactation in Greece. J. Dairy Res., 57(1), 41–51. https://doi.org/10.1017/S0022029900026595
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2009 Pajor Ferenc, Galló Orsolya, Láczó Edina, Póti Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
