Fluidizációs-porlasztásos granulálási technológiák méretnövelését segítő szimulációs modell kialakítása

Szerzők

  • Varga Mónika Kaposvári Egyetem, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Balogh Sándor Kaposvári Egyetem, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Csukás Béla Kaposvári Egyetem, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Bézy Zoltán Richter Gedeon NyRt., 1103 Budapest, Gyömrői út 19–21.
  • Virágh Mária Richter Gedeon NyRt., 1103 Budapest, Gyömrői út 19–21.
  • Nagy Tibor Richter Gedeon NyRt., 1103 Budapest, Gyömrői út 19–21.

Kulcsszavak:

fluidizációs-porlasztásos granulálás, rétegállapot diagram, generikus szimulációs modell, méretnövelés

Absztrakt

A fluidizációs-porlasztásos granulálás szimulációs modellezésére vonatkozóan a szakirodalomból két szélsőségesen különböző megközelítés ismert. A modellek egyik csoportja az elemi folyamatok részletes leírásából kiindulva, elosztott paraméterű parciális differenciál-egyenletrendszer (populáció mérleg) segítségével próbálja meg követni a szemcseméret eloszlás és az egyéb fizikai tulajdonságok változását. Ezen modellek gyakorlati alkalmazhatósága nehéz, mivel a szükséges elemi fizikai-kémiai paraméterek meghatározása a gyakorlatban lehetetlen. A másik szélsőséges megközelítés a különböző méretű készülékekben kimért empirikus összefüggések, és a gyakorlati tapasztalatokon alapuló heurisztikus szabályok alkalmazásával próbál a gyakorlat számára segítséget nyújtani. Ezek a tapasztalati összefüggések a készülékméretre nagyrészt nem invariánsak, ezért elsősorban jól bevált szakértői szabályokat kombinálnak az egyes anyagokra vonatkozó intuitív következtetésekkel, mely hátránya, hogy fontos jellegzetességek (pl. a szerkezeti anyag hőkapacitása) nem vehetők figyelembe. Munkánkban egy olyan, a gyakorlatban is alkalmazható, közepesen bonyolult megoldást dolgoztunk ki, amely a fluidizált réteg mozgásállapota és a rétegben lévő anyag tapadó-képességét kifejező nedvességtartalom közötti összefüggést leíró, úgynevezett rétegállapot diagram követésén alapul. A folyamat állapotelemeit jellemző, úgynevezett passzív elemek és változáselemeit leíró aktív elemek generikus szimulációs modellje a készülék hőtehetetlenségét is figyelembe vevő hőmérlegrendszeren, a nedvességmérlegen, valamint a porszűrő rendszerbe kerülő szilárd anyag mérlegének követésén alapul, miközben a szemcseméret eloszlás és a fizikai tulajdonságok megfelelő kialakulását az adott sávban elhelyezkedő rétegállapot-diagram garantálja implicit módon. Tapasztalataink szerint a tervezést és méretnövelést a gyakorlatban is jól segítő programrendszert alakítottunk ki, és megkezdtük a módszer gyakorlati alkalmazását.

Információk a szerzőről

  • Varga Mónika, Kaposvári Egyetem, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

    levelezőszerző
    varga@matinf.gtk.u-kaposvar.hu

Hivatkozások

Perry, R. H., Green, D. W. (1997). Perry’s Chemical Engineers’ Handbook, 7th Edition. McGraw-Hill Publishing Co.

Bézi Z., Virágh M., Nagy T., Meszéna Zs., Varga M., Balogh S., Csukás B. (2007): Fluidizációs-porlasztásos granulálási kísérletek és technológiák kiértékelése és elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis, 11(2), 187–195.

Letöltések

Megjelent

2007-07-15

Hogyan kell idézni

Varga, M., Balogh, S., Csukás, B., Bézy, Z., Virágh, M., & Nagy, T. (2007). Fluidizációs-porlasztásos granulálási technológiák méretnövelését segítő szimulációs modell kialakítása. Acta Agraria Kaposváriensis, 11(2), 211-221. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1883

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei