A magyar méhészet jelenlegi helyzete és perspektívái

Absztrakt

Napjainkban a hazai mézfogyasztás igen alacsony szintje (0,4 kg/fő/év) és a felvásárlói árak kedvezőtlen alakulása jövedelmezőségi gondokhoz vezetett. A kialakult feszültséget, csak fokozta a felmerülő kérdés, hogy mi lesz a magyar méhészettel az EU csatlakozás után. A dolgozatunk célja, a magyar méhész társadalom jelenlegi helyzetének bemutatása, és egy esetleges javaslat tétel annak érdekében, hogy az EU-hoz való csatlakozás után a magyar méhészek fenn tudják tartani árutermelő méhészetüket. Az elemzések és vizsgálatok során felhasználtuk a Központi Statisztikai Hivatal Évkönyveit, a Méhészeti Terméktanács és a méz összetétel vizsgálatból származó, továbbá egy speciálisan összeállított mélyinterjú adatait. A magyar méhészek számára a megélhetés biztosítéka a belföldi méz fogyasztás ösztönzése és az exportra termelés. Az unió, fogyasztásának mindössze 50–55%-át tudja belső termelésből kielégíteni. A további szükségletét a szomszédos országokból szerzi be. Ahhoz, hogy az EU mézpiacára potenciális versenytársként léphessünk, figyelembe kell vennünk a költségek, strukturális szerkezetek, támogatások és a méhészeti termékek minőségének, összetételének alakulását. A magyar méz minősége jóval felülmúlja az EU tagállamokét, de a méhészetek technológiai fejlettsége jelentős hátrányban van, ami magas fajlagos és termelési költségekhez vezet. Ezen problémák megoldását, a versenyképesség megteremtését egy olyan szervezeti formában látjuk, mely biztosítja az egységességet, véghezviszi a szükséges strukturális átalakításokat. Erre a legalkalmasabb az új típusú szövetkezeti forma. Mindemellett a magyar méhészeti termékek piaci helyzetét az erősítené, ha a termékeket minőség tanúsítvánnyal, fajtajelleg levédésével kiszerelve juttatnánk a piacra.