A mezőhegyesi őshonos lófajták parciális beltenyésztettségének vizsgálata

Renáta Klein; Sándor Mihók; János Oláh; János Posta

doi:10.31914/aak.3442

Szerzők

Klein Renáta* Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola, *Corresponding author: klein.renata@agr.unideb.hu https://orcid.org/0000-0002-0752-5585
Mihók Sándor Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztési Tanszék
Oláh János Debreceni Egyetem,Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet
Posta János Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudomá-nyi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztési Tanszék https://orcid.org/0000-0002-7208-1896

DOI:

https://doi.org/10.31914/aak.3442

Kulcsszavak:

lótenyésztés, Mezőhegyes, beltenyésztettség

Absztrakt

A munka célja a Mezőhegyesről származó őshonos lófajták: a gidrán, a furioso-north star és a nóniusz lófajták beltenyésztettségének vizsgálata. A fajták tenyésztését az elmúlt évszázadok alatt számos tényező alakította. Tenyészcéljuk megváltozott, a katonai hasznosítást a hobbi- és sportcélú használat váltotta fel, ami nyomot hagyott az állományokon. Az elmúlt évtizedekben a populációgenetika, különösen a pedigréelemzés, felértékelődött. A származási adatokat amennyiben lehetett egészen az alapítókig visszavezettük, így az elkészült adatbázisunk több mint 47.000 egyed adatait tartalmazta. Referenciapopulációnak a 2019-ben aktív, törzskönyvi ellenőrzésben tartott méneket választottuk. A referencia populációra vonatkoztatva meghatároztuk a Wright-féle beltenyésztettségi együtthatót, a fajta-, illetve vonalalapító egyedekre a parciális beltenyésztettséget is kiszámítottuk. A parciális beltenyésztettség valamennyi egyedre hasonlóan alakult. A parciális beltenyésztettség alapján valamennyi fajtában valóban genealógiai vonalakról és nem genetikai vonalakról beszélhetünk.

Szerző életrajzok

Mihók Sándor, Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztési Tanszék

Professos emeritus
Oláh János, Debreceni Egyetem,Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet

Tudományos főmunkatárs
Posta János, Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudomá-nyi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztési Tanszék

egyetemi docens

Hivatkozások

Ács V., Bokor Á., Nagy I. (2019). Population Structure Analysis of the Border Collie Dog Breed in Hungary, Animals. 9, 250. DOI: https://doi.org/10.3390/ani9050250

Boichard, D., Maignel, L., Verrier, E. (1997). The value of using probabilities of gene origin to measure genetic variability in a population. Genet. Sel. Evol. 29, 5–23. DOI: https://doi.org/10.1186/1297-9686-29-1-5

Bokor Á., Jónás D., Bart D., Nagy, I.; Bokor J., Szabari, M. (2013). Pedigree analysis of the Hungarian Thoroughbred population. Livestock Science. 151, 1-10. DOI: https://doi.org/10.1016/j.livsci.2012.10.010

Bokor Á., Jónás D., Pongrácz L., Bokor J., Szabari M. (2010). Populáció-genetikai vizsgálatok a ma-gyarországi angol telivér állományban. Állattenyésztés és Takarmányozás. 59(4), 311–332.

Borowska, A., Wolc, A., Szwaczkowski, T. (2011). Genetic variability of traits recorded during 100-day stationary performance test and inbreeding level in Polish warmblood stallions. Arch. Tier-zucht. 54 (4), 327-337. DOI: https://doi.org/10.5194/aab-54-327-2011

Bramante, G., Pieragostini, E., Ciani, E. (2022). Genetic Variability within the Murgese Horse Breed Inferred from Genealogical Data and Morphometric Measurements. Diversity. 14, 422. DOI: https://doi.org/10.3390/d14060422

Čačić, M, Cubric-Curik, V., Ristov, S, Curik, I. (2014). Computational approach to utilisation of mitoc-hondrial DNA in the verification of complex pedigree errors. Livest. Sci. 169, 42-47. DOI: https://doi.org/10.1016/j.livsci.2014.09.009

Doekes, H. P., Curik, I., Nagy I., Farkas J., Kövér Gy., Windig, J. J. (2020). Revised Calculation of Kali-nowski’s Ancestral and New Inbreeding Coecients, Diversity. 12, 155. DOI: https://doi.org/10.3390/d12040155

Dohy J. (1999). Genetika állattenyésztőknek. Mezőgazda kiadó, Budapest, Magyarország, pp. 341.

FAO (2022). Domestic Animal Diversity Information System. LINK: https://www.fao.org/dad-is/browse-by-country-and-species/en/

Kinghorn, B. P. (1994). Pedigree Viewer – a graphical utility for browsing pedigreed datasets. Fifth World Congress on Genetics Applied to Livestock Production. Guelph, 7–12 August 1994 (22), 85–86.

Klein R., Oláh J., Mihók S., Posta J. (2022). Pedigree-Based Description of Three Traditional Hungarian Horse Breeds. Animals 12(16), 2071. DOI: https://doi.org/10.3390/ani12162071

Lacy, R. C., Alaks, G., Walsh, A. (1996). Hierarchical analysis of inbreeding depression in Peromyscus polionotus. Evolution. 50, 2187-2200. DOI: https://doi.org/10.3390/d12040155

Posta J., Somogyvári E., Mihók S. (2020). Historical Changes and Description of the Current Hungari-an Hucul Horse Population. Animals, 10, 1242. DOI: https://doi.org/10.3390/ani10071242

Sz. Bozsik N. (1985). Mezőhegyes lótenyésztésének története 1785-től 1985-ig. Mezőhegyesi Mező-gazdasági Kombinát Munkaközössége, Mezőhegyes, Magyarország, 83 p.

Szabó F., Komlósi I., Posta J. (2011). Állattenyésztési genetika. Letöltve: LINK: https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/8541 (Utolsó letöltés: 20/11/2022)

Vígh Zs., Csató L., Nagy I. (2008). A pedigré analízisben alkalmazott mutatószámok és értelmezésük. Szakirodalmi áttekintés Állattenyésztés és Takarmányozás. 57(6), 549-564.

Vostrá-Vydrová, H., Vostrý, L., Hofmanová, B., Krupa, E., Zavadilová, L. (2016). Pedigree analysis of the endangered Old Kladruber horse population. Livest. Sci. 185, 17-23. DOI: https://doi.org/10.1016/j.livsci.2016.01.001

Wooliams, J. A., Pong-Wong, R., Villaneuvea, B. (2002). Strategic optimisation of short and long term gain and inbreeding in MAS and non-MAS schemes, in: Proc. 7th World Cong. Genet. Appl. Livest. Prod., Montpellier, INRA, Castanet-Tolosan, France, CD-Rom, comm. (23) 02.

Wrigth, S. (1922). Coefficients of inbreeding and relationship. The American Naturalist. 56, 330-338.

Zechner, P., Sölkner, J., Bodó I., Druml, T., Baumung, R., Achmann, R., Marti, E., Habe, F, Brem, G. (2002). Analysis of diversity and population strucure in the Lipizzan horse breed based on pe-digree information. Livest. Prod. Sci.. 77 (2-3), 137-146. DOI: https://doi.org/10.1016/s0301-6226(02)00079-9