A Visegrádi Négyek környezetgazdálkodásának és fenntartható mezőgazdaságának elemzése

Szerzők

  • Bartl Bianka Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus
  • Stankovics Petra Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus
  • Soós Gábor Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus
  • Simon Brigitta Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus

DOI:

https://doi.org/10.31914/aak.2511

Kulcsszavak:

NECP, LULUCF, környezetpolitika, emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS)

Absztrakt

Tanulmányunkban az Európai Unió környezetpolitikáján belül a Visegrádi Négyek Nemzeti Energia-és Klíma Terveinek (NECP) 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó vállalásait elemezzük, különös tekintettel a Land Use, LandUse Change and Forestry (LULUCF) szektorra. A vizsgálataink alapján elmondható, hogy az uniós célok eléréséhez az országok hozzájárulási hajlandósága alacsony vagy szerény ambícióval rendelkezik. A NECP keretében a Visegrádi Négyek LULUCF-fal kapcsolatos megvalósítási terveik között jelentős különbségek jelennek meg. Az erdőgazdálkodással kapcsolatosan Csehországban az elkövetkező években az új erdők telepítésén lesz a hangsúly, míg Magyarország esetében inkább a nagyobb mennyiségű fakitermelés lesz a jellemző. Emellett Szlovákia kiemelkedő mennyiségű erdő általi szénmegkötési tervezetet mutatott be. Míg Lengyelország esetében kötelező szénmegkötési mértékről rendelkeztek az erdőgazdálkodási tervben. (NECP, LULUCF, környezetpolitika, emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS))

Hivatkozások

Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés Egységes Szerkezetbe Foglalt Változata. (2012.). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 132-133.

Európai Bizottság. (2019). Az euróapai zöld megállapodás COM(2019) 640 final. Forrás: Link

Európai, B. (2014). Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról. Forrás: Link (letölve 2021.06.11)

European Commission. (2019 ). United in delivering the Energy Union and Climate Action -Setting the foundations fora successful clean energy transition SWD(2019) 212 fina. Forrás: Link

European Commission. (2019). Assessment of the draft National Energy and Climate Plan of Czechia., (old.: 4-5). Brüsszel.

European Commission. (2020). Assessment of the final national energy and climate plan of Hungary., (old.: 4). Brüsszel.

European Commission. (2020). Assessment of the final national energy and climate plan of Poland., (old.: 4). Brüsszel.

European Commission. (2020). Assessment of the final national energy and climate plan of Slovakia. Brüsszel.

EUROSTAT., D. (2021). Forrás: Link (utolsó letöltés: 2021.02.11)

Innovációs és Technológiai Minisztérium. (2019). Nemzeti Energia-és Klímaterv., (old.: 19,45-46).

IPCC. (2018). A megújuló energia a fenntarható vidékfejlesztés szolgálatában: jelentős poptenciális szinergiák, amelyek azonban nagyrészt kiaknázatlanok.Luxemburg : Európai Számvevőszék 29-34.

Ministry of Climate and Enviroment of Poland. (2019). The National Energy and Climate Plan for 2021-2030, Objectives and targets, and policies and measures., (old.: 22-39).

Ministry of the Environment of the Czech Republic. (2019). National Energy and Climate Plan of the Czech Republic., (old.: 3,27-29).

Országgyűlés Hivatala. (2020). Európai Zöld Megállapodás. Infojegyzet, 2020/58 szám, 2. Országgyűlés, H. (2019). Az Európai Unió kibocsátási-kereskedelmi rendszere. Infojegyzet, 1-3.

Slovak Ministry of Economy. (2019).Integrated National Energy and Climate Plan for 2021 to 2030., (old.: 7-11,39-43).

Szepesi, A. (2015). Az erdőgazdálkodás szabályozása az EU klímapolitikai céljainak elérése érdekében. NAIK ERTI szemináriumi előadás, Sárvár, Vas (3-10ppt). Link (letöltve 2021 02.12)

##submission.downloads##

Megjelent

2021-07-01

Hogyan kell idézni

Bartl, B., Stankovics, P., Soós, G., & Simon, B. (2021). A Visegrádi Négyek környezetgazdálkodásának és fenntartható mezőgazdaságának elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis, 25(1), 61–78. https://doi.org/10.31914/aak.2511

Folyóiratszám

Rovat

Környezetvédelem, környezetgazdálkodás