Folyópart megújítási lehetőségek

Absztrakt

Amikor folyókról beszélünk, azokra a vízfolyásokra gondolunk, amelyeket a föld felszínén látunk, holott a folyók csupán a gerincét és dinamikus megjelenését adják a folyami tájnak. A folyami táj olyan tájegység, amelyet a folyó a környező területekről történő, hosszú távon is fennálló koncentrált vízelvezetéssel alakít ki.

A történelem során az emberek jelentősen átalakították a folyók környezetét, saját szükségleteikhez igazítva azt. Ennek következtében csökkent a táj vízmegtartó képessége, vízhiány alakult ki, és a folyók környezete már nem tudta megfelelően elvezetni az árvizeket. Az utóbbi években az árterületeken végzett intenzív beépítések jelentős anyagi károkat okoztak, sőt, emberéleteket is követeltek.

Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi folyami tájrendszer nem működik megfelelően. A folyami tájat rekonstruálni kell, alapvető funkcióit helyre kell állítani, mert veszélybe került a teljes táj hidrológiai alaprendszere. Jelenleg a táj nem képes megfelelően reagálni a klímaváltozás kihívásaira. A víz megtartása érdekében átfogó rekonstrukcióra van szükség a folyami tájrendszerben annak érdekében, hogy csökkentsük a víz elfolyását a mezőgazdasági, erdő- és lakóterületekről. A változások biztosításának, valamint a táj működőképességének helyreállításának eszköze a komplex tájtervezés alkalmazása, továbbá a táj egységes szemléletű kezelése és menedzselése.

A folyami táj alapvető és jelentős természeti infrastruktúrát képez – hosszú távú geológiai, talajtani, hidrológiai és éghajlati folyamatok eredményeként jön létre. Ez a víz, a biológiai sokféleség és az emberek számára nyitott terek közös rendszere, amelynek a jövőben a biodiverzitást fenntartó és elősegítő természetközeli területek gerincévé kell válnia. A tájtervezés lehetőséget nyújt arra, hogy a tájban található infrastruktúrákat közérdekűként ismerjük el. A funkcionális infrastruktúrák alapvető és stabilizáló hatással vannak nemcsak a táj egészére, hanem az életminőségünkre is.

Ha e területeket – legalább részben – újra a folyók rendelkezésére bocsátjuk, jelentősen csökkenhet a nagyobb árvízkárok kockázata, és hosszú távon mérsékelhetők az aszály okozta károk is. A folyami táj egyúttal nyitott térként is szolgálhat az emberek számára (például árvízi parkok formájában), ökológiai folyosóként is működhet, valamint olyan élőhelyeket biztosíthat, amelyek elősegítik a biológiai sokféleség megőrzését. Adjuk meg a folyami tájnak a jogot arra, hogy a lehető legtermészetesebb állapotába visszatérhessen – ezáltal képes lesz stabilizálni a táj vízháztartását, fenntartani a biodiverzitást, és nyitott, élhető tereket biztosítani az emberek számára.