Tájkarakterből településképi arculat, a régi Buda szőlőterületeinek átalakulása

Szerzők

  • Illyés Zsuzsanna Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation
  • Földi Zsófia Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation
  • Jákli Eszter Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , Szent István University, Doctoral School of Landscape Architecture and Landscape Ecology, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation
  • Nádasy László Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

Kulcsszavak:

települési arculat, tájkarakter, városi szőlőterületek, településtörténet, beépítési jelleg, Buda, budai hegyek, budai villák, budai zöldfelületek, tájváltozás

Absztrakt

A ma élhető városi környezetként és vonzó lakóterületként számon tartott budai hegyvidék hajdani szőlőterületek helyén alakult ki. Hasonló terület- használat-változás Európa több fővárosában is bekövetkezett, ugyanakkor a szőlőművelés tekintetében rokon területeket eltérő jelleggel foglalta el a települési táj. Kutatásunk során elsődlegesen budai arculat mibenlétére és annak hátterére kívántunk választ találni.

Tanulmányunk a XIX. század utolsó harmadától napjainkig Buda szőlőhegyeinek táj/településképi változását azonos területen belül, azonos szempontok alapján elemzi. A beépülés és a növénytakaró változásainak fázisait, mozgatórugóit fel- táró vizsgálat bemutatja a szőlőművelésből megőrzött jellegzetességeket és tájelemeket is. A mindenkori lakosság tájszemléletét a tájélménykeresés változó módjain, eszköztárán keresztül érzékelteti. Az eredmények alapján megállapíthatóvá vált, hogy Buda esetében a hegyi birtokok korai polgári villái, birtokközpontjai tekinthetők a későbbi beépítési karakter ősképének. A filoxérát követő fokozatos beépülés részben a folyamatosan fennálló lakóterületi igényeknek, részben a bortermelés belső piaci válságának is köszönhető. A települési arculatot kedvezően, az építészeti sokféleséget jótékonyan harmonizálva, befolyásolja a jelentős faállomány. Az érem másik oldalaként ugyanez a faállomány ma már jelentősen korlátozza a településképi látványkapcsolatokat a magaslatokon fekvő parkokban lévő kilátóhelyekről. A közigazgatási szempontból kerületekre tagolt hegyvidék táj/település-karakter megközelítésű egységessége, hasonló fejlődéstörténete, értékei és problémái alapján fővárosi zóna szintű arculati szabályozást igényelne.

Szerző életrajzok

  • Illyés Zsuzsanna, Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

    tanszékvezető egyetemi docens

    tájépítészmérnök

  • Földi Zsófia, Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

    egyetemi tanársegéd

    tájépítészmérnök

  • Jákli Eszter, Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Szent István University, Doctoral School of Landscape Architecture and Landscape Ecology, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

    doktorhallgató

    tájépítészmérnök

  • Nádasy László, Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

    egyetemi tanársegéd

    tájépítészmérnök

Hivatkozások

Károly Keleti: Magyarország szőlészeti statisztikája 1860–1873. Bp., 1875

Boromisza, Zs., Csima, P., Dublinszki- Boda, B., Módosné Bugyi, I. (2011): Landscape character assessment met-hodology applied for specific landscape types in Hungary. The Problems of Landscape Ecology. Vol. XXX. pp. 233–240.

Csima, P. (2012): Tájvédelmi célú tájkarakter elemzések rurális tájban. (Landscape character analyses in rural landscape with a focus on landscape protection) pp. 51-63. In. Farsang A.; Mucsi L.; Keveiné Bárány I. (szerk.): Táj - érték, lépték, változás. Geolitera, Szeged.

Aicher, F., Caviezel, N., Eisel, U., Froh- mann, E., Kirchengast, A., Körner, S., Weber, A. (2016): Landschaft und Lebens- sinn., 144, Müry Salzmann Verlag, Salzburg-Wien.

Meggyesi, T. (2008): Települési kultúráink, Terc.

Szilágyi, K: (2001): Jókai tündérkertje. In: Kalla, Zsuzsa(ed.): Gyümölcsfák, rózsák, regények – Jókai Mór és a Sváb- hegy. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. 27–33. p.

Siklóssy, L. (1931): Hogyan épült Budapest? (Published by the Council of Metropolitan Public Works, in 1931, reprinted in 1985.)

Simon, M. (2002): „A hegyekben élő mesebeli óriások”, in: Architectura Hungariae, 4 (2).

Budapest Főváros településszerkezeti terve 2015, 1:10000

http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/04/04/psziches_betegsegek_tortenete

http://www.janoskorhaz.hu/tortenet/

https://www.weingueter-in.de/oesterreich/weinanbaugebiete/wien/

Letöltések

Megjelent

2018-05-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Illyés, Z., Földi, Z., Jákli, E., & Nádasy, L. (2018). Tájkarakterből településképi arculat, a régi Buda szőlőterületeinek átalakulása. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 48, 2-39. https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D/article/view/5669

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2