Lektorálási politika

Főbb bírálati elvek:

A folyóirat lektorálása kettős-vak módon történik. A beküldött kéziratok anonim bírálati folyamatban két szakmai bíráló által kerülnek elbírálásra.  
A szerkesztőség az általa foglalkoztatott lektorokról lektori adatbázist épít, amely tartalmazza a lektorok nevét, elérhetőségét, aktuális munkahelyét, beosztását és tudományos fokozatát. A szerkesztőség lehetőséget biztosít arra, hogy leendő szerzői cikkük benyújtása előtt tájékozódjanak a lap lektorainak köréről.

A special issues (tematikus számok) esetében érvényes ugyanaz a kettős vak lektorálási protokoll és szakmai ellenőrzés, mint a normál számoknál, két szakmai bírálóval. A végső publikálási döntést a szerkesztőbizottság hozza meg, még vendégszerkesztők bevonása esetén is. Az egyes számok tartalma külön rovatirányelvek szerint kerül kiválasztásra és szerkesztésre.

Összeférhetetlenségi politika: 
A folyóirat szerkesztőbizottsági tagjai mint szerzők vagy társszerzők a lapszámok cikkeinek legfeljebb 25 %-ában vehetnek részt. Ez az arány fenntartja a függetlenséget és biztosítja a szerzői diverzitást. 
A szerkesztőség a saját szerkesztőbizottsági tagja által vagy a folyóirat valamely lektora által szerzőként vagy társszerzőként beküldött kézirat szerkesztési folyamatánál és bíráltatásánál is elkötelezett a kettős vak lektorálás megvalósulása, illetve a szerző és bíráló összeférhetetlenségének kizárása mellett. Amennyiben kézirat szerzői között a szerkesztőbizottság tagja, az aktuális lapszám szerkesztője, vagy a lapigazgató szerepel, akkor az a folyóirat szerkesztésében közreműködő személy nem vesz részt a cikk szerkesztésében, szerkesztői teendőit a két másik feladatkör szereplői veszik át, így a vak lektorálás ebben az esetben is biztosított. 
A kézirat szerzője(i) és a kézirat bírálói továbbá nem lehetnek ugyanannak az intézménynek (tanszéknek) a dolgozói. 

A szerzőknek cikkük beküldésével egyidejűleg nyilatkozniuk kell arról, hogy a cikk megjelentetésével kapcsolatban nem áll fenn pénzügyi vagy személyes érdekeltség és kapcsolat, vagyis a kutatás eredményeit vagy értelmezését befolyásoló összeférhetetlenség.