Őshonos és védett növényfajok alkalmazási lehetőségei a tájépítészetben
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.76.6402Kulcsszavak:
természetvédelem, növényalkalmazás, városi biodiverzitás, városi zöldfelületek, dísznövény-kereskedelemAbsztrakt
A tájépítészet magyarországi elismertségének növeke-dése, a tájépítészeti tervezés egyre jelentősebb szerepeazzal jár, hogy a tájépítészeti növényalkalmazás, a tudato-san tervezett kiültetések, mesterséges növénytársulásokegyre erősebben képesek alakítani a hazai flóra összeté-telét és képét. Ugyanakkor az őshonos, és különösen avédett növényfajok meglehetősen csekély részaránybanjelennek meg a tájépítészeti alkotásokban, a tervezők szí-vesebben nyúlnak idegenhonos taxonokhoz. Az őshonosnövényfajok mellőzése a nagy léptékű tájépítészeti alko-tások (közparkok, ökoturisztikai létesítmények, városiszabadterek) esetében jelent különösen komoly problé-mát, hiszen ezeken a zöldfelületek mennyisége, ökoszisz-téma-szolgáltatásai és környezeti nevelési potenciálja iskiemelkedően magas.Kutatásunkban az őshonos fajok alkalmazásávalfoglalkozunk, illetve több szempontból megvizsgáljuka védett fajokkal kapcsolatos tájépítészeti lehetősége-ket. Áttekintjük a védett fajok alkalmazására vonatkozószabályozási környezetet, valamint vizsgáljuk a Magyar-országon védelem alatt álló fajok előfordulását a dísznö-vény-kereskedelemben is, azt áttekintendő, hogy a piaciszereplők valóban betartják-e a természetvédelmi jog-szabályokat. Az őshonos fajok tájépítészeti alkalmazásátkiemelten a BudaPart városrész mintáján vizsgáljuk, amintaterület kiültetéseinek fajszintű elemzésén keresztül.Mindemellett jó gyakorlatokon és megvalósult példákonkeresztül illusztráljuk, hogy milyen lehetőségek állnakrendelkezésre az őshonos és védett növényfajok alkalma-zására a tájépítészetben. Eredményeink reményeink sze-rint rávilágítanak arra, hogy különösen nagy kiterjedésű,illetve természetvédelmi szempontból kiemelten jelen-tős projektek esetében nagy szükség lenne az őshonosnövényfajok szélesebb körű alkalmazására, illetve arra,hogy fontos és időszerű lenne, hogy elkezdődjön a szak-mai párbeszéd bizonyos védett fajok ellenőrzött körülmé-nyek között történő kultúrába vonásának lehetőségeiről.
Hivatkozások
[1] Kendle, A.D. - Rose, J.E. (2000): The aliens have landed! What are the justifications for ‘native only’ policies in landscape plantings? Landscape and urban planning (47), pp. 19-31 https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00070-5
[2] Buckley, Yvonne M. - Catford, Jane (2015): Does the biogeographic origin of species matter? Ecological effects of native and non-native species and the use of origin to guide management. Journal of Ecology 104(1). pp 4-17. https://doi.org/10.1111/1365-2745.12501
[3] Sjöman, Henrik - Morgenroth, Justin - Deak Sjöman, Johanna - Sæbø, Arne - Kowarik, Ingo (2016): Diversification of the urban forest - Can we afford to exclude exotic tree species? Urban Forestry & Urban Greening (18), pp. 237-241 https://doi.org/10.1016/j.ufug.2016.06.011
[4] Larson, Kelli L. - Lerman, Susannah B. - Nelson, Kristen C. - Narango, Desiree L. - Wheeler, Megan M. - Groffman, Peter M. - Hall, Sharon J. - Grove, J. Morgan (2022): Examining the potential to expand wildlife-supporting residential yards and gardens. Landscape and urban planning (222), Article 104396 https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2022.104396
[5] Berthon, Katherine - Thomas, Freya - Bekessy, Sarah (2021): The role of ‘nativeness’ in urban greening to support animal biodiversity. Landscape and urban planning (205), Article 103959 https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2020.103959
[6] Honfi Péter - Mosonyi István Dániel - Kohut Ildikó - Ecseri Károly - Turiné Farkas Zsuzsa - Tillyné Mándy Andrea (2024): Szélsőséges termőhelyről származó honos évelő fajok kertészeti termesztésbe vonásának első eredményei. In: Fodor Marietta - Bodor-Pesti Péter - Deák Tamás (szerk.): A 2023. évi Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly (LOV) Tudományos Ülésszak összefoglalói /Abstracts of János Lippay – Imre Ormos – Károly Vas (LOV) Scientific Meeting, 2023. : Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: Budapest. p. 61.
[7] Valkó Orsolya - Tóth Ágnes - Korom Eszter - Engel Rita - Lukács Katalin - Kiss Réka - Tóth Benedek - Kushbokov Abdubakir - Bede-Fazekas Ákos - Deák Balázs - Godó Laura (2024): Városi kertek biodiverzitás-megőrző potenciálja – egy országos felmérés első eredményei In: Centeri, Csaba (ed.): Az Európai Zöld Megállapodás stratégiai céljainak megvalósítását szolgáló tájléptékű megoldások : X. Magyar Tájökológiai Konferencia, 2024. szeptember 5–6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus, Gödöllő : Absztraktkötet. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet: Gödöllő. pp 49.
[8] Patkós István - Kovács Eszter (2018): Az évelő dísznövények felhasználása. Magánkiadás: Budapest. ISBN: 9786150011073
[9] Patkós István (2021): Az évelőtermesztés helyzete és jövője a magyarországi dísznövény-ágazatban. A Hungarogreen 2021 konferencia előadása. [online] Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. URL: https://www.diszkerteszek.hu/files/az_evelotermesztes_helyzete_es_jovoje_a_magyarorszagi_disznoveny_agazatban_patkos_istvan.pdf (utolsó letöltés: 2024. október 30.)
[10] Gyulai Iván (2024): Biodiverzitás-barát települések. Magyar Természetvédők Szövetsége: Budapest. ISBN 978-963-9802-29-2
[11] Pápai Veronika - Biró Borbála (2016): Ökologikus zöldfelületek városi alkalmazása. FŐKERT Nonprofit Zrt.: Budapest.
[12] Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (2024): Tájékoztató növényjegyzék a telepítésre javasolt és kerülendő (inváziós) fajokról. [online] URL: https://www.bfnp.hu/hu/oldal/novenyjegyzek (utolsó letöltés: 2024. november 28.)
[13] Illyés Eszter - Bölöni János (2007): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete: Budapest. ISBN 9789630636735
[14] Bölöni János - Molnár Zsolt - Kun András (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei: vegetációtípusok leírása és határozója; ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete: Budapest. ISBN: 9789638391513
[15] Di Martino, Luciano - Di Cecco, Valter - Di Cecco, Mirella - Di Santo, Marco - Ciaschetti, Giampiero - Marcantonio, Giuseppe (2020): Use of native plants for ornamental purposes to conserve plant biodiversity: Case of study of Majella National Park. Journal for Nature Conservation (56). Article 125839. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2020.125839
[16] Kovács Zsófia - Portocarrero, Liz Kelly - Honfi Péter - Kohut Ildikó - Eisa, Eman Abdelhakim - Tilly-Mándy Andrea (2024): Enhancing Micropropagation of Adenophora liliifolia: Insights from PGRs, Natural Extracts, and pH Optimization. Plants 2024 13(13), Article 1735 https://doi.org/10.3390/plants13131735
[17] Koszta Anna (2024): A Vértes-hegységi keleti gyertyán (Carpinus orientalis) előfordulásainak sokszempontú vizsgálata, különös tekintettel a klímaváltozásra. (MA/MSc szakdolgozat) Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar: Sopron.
[18] Nádasy László - Gergely Attila (2019): Védett növények alkalmazásának lehetőségei a tájépítészetben In: Fazekas István - Lázár István (szerk.): Tájak működése és arculata. Debrecen, Magyarország : MTA DTB Földtudományi Szakbizottság. pp. 271-275.
[19] Beninde, Joscha - Veith, Michael - Hochkirch, Axel (2015): Biodiversity in cities needs space: A meta-analysis of factors determining intra-urban biodiversity variation. Ecology Letters (18/6), pp. 581 - 592 https://doi.org/10.1111/ele.12427
[20] Blackmore, Stephen (2019): Cities: The Final Frontier for Endangered Plants? Sibbaldia: The International Journal of Botanic Garden Horticulture (17), pp. 3-10. https://doi.org/10.24823/Sibbaldia.2019.264
[21] European Environmental Agency (2012): Natura 2000 - Standard Data Form: HUDI20034 - Duna és ártere. [online] URL: https://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUDI20034#7 (utolsó letöltés: 2024. november 19.)
[22] Rakonczay Zoltán (szerk.) (1989): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó: Budapest ISBN: 9630553252.
[23] Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság (2021): Útmutató a védett, fokozottan védett és az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajokra vonatkozó természetvédelmi engedélyezési eljárásokról. (kézirat)
[24] Király Gergely (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: Jósvafő. ISBN 9789638708281Ö
[25] Csiszár Ágnes (szerk.) (2012): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó: Sopron. ISBN 978-963-334-050-9
[26] Bartha Dénes (2021): Fekete Lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. / Black List. Invasive tree and shrub species of Hungary. Szürke Lista. Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai. / Grey List. Potentially invasive tree and shrub species of Hungary. Soproni Egyetem Kiadó: Sopron. e-ISBN 978-963-334-418-7
[27] Király Gergely - Hohla, Michael - Süveges Kristóf - Hábenczyus Anna Alida - Barina Zoltán - Király Angéla - Lukács Balázs András - J. Türke Ildikó - Takács Attila (2019): Taxonomical and chorological notes 10 (98–110). Studia bot. hung. 50(2). pp 391–407. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.2.391
[28] Molnár Csaba - Schmidt Dávid - Bauer Norbert (2022): Az Iris orientalis Mill. Magyarországon és kiegészítések idegenhonos fajok hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 109(2) pp. 177-178 : https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.165
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Nádasy László Zoltán, Gergely Attila, Wenszky Viktória

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).