Őshonos és védett növényfajok alkalmazási lehetőségei a tájépítészetben

László Zoltán Nádasy; Attila Gergely; Viktória Wenszky

doi:10.36249/4d.76.6402

Szerzők

Nádasy László Zoltán MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation
Gergely Attila MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation
Wenszky Viktória MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

DOI:

https://doi.org/10.36249/4d.76.6402

Kulcsszavak:

természetvédelem, növényalkalmazás, városi biodiverzitás, városi zöldfelületek, dísznövény-kereskedelem

Absztrakt

A tájépítészet magyarországi elismertségének növeke-dése, a tájépítészeti tervezés egyre jelentősebb szerepeazzal jár, hogy a tájépítészeti növényalkalmazás, a tudato-san tervezett kiültetések, mesterséges növénytársulásokegyre erősebben képesek alakítani a hazai flóra összeté-telét és képét. Ugyanakkor az őshonos, és különösen avédett növényfajok meglehetősen csekély részaránybanjelennek meg a tájépítészeti alkotásokban, a tervezők szí-vesebben nyúlnak idegenhonos taxonokhoz. Az őshonosnövényfajok mellőzése a nagy léptékű tájépítészeti alko-tások (közparkok, ökoturisztikai létesítmények, városiszabadterek) esetében jelent különösen komoly problé-mát, hiszen ezeken a zöldfelületek mennyisége, ökoszisz-téma-szolgáltatásai és környezeti nevelési potenciálja iskiemelkedően magas.Kutatásunkban az őshonos fajok alkalmazásávalfoglalkozunk, illetve több szempontból megvizsgáljuka védett fajokkal kapcsolatos tájépítészeti lehetősége-ket. Áttekintjük a védett fajok alkalmazására vonatkozószabályozási környezetet, valamint vizsgáljuk a Magyar-országon védelem alatt álló fajok előfordulását a dísznö-vény-kereskedelemben is, azt áttekintendő, hogy a piaciszereplők valóban betartják-e a természetvédelmi jog-szabályokat. Az őshonos fajok tájépítészeti alkalmazásátkiemelten a BudaPart városrész mintáján vizsgáljuk, amintaterület kiültetéseinek fajszintű elemzésén keresztül.Mindemellett jó gyakorlatokon és megvalósult példákonkeresztül illusztráljuk, hogy milyen lehetőségek állnakrendelkezésre az őshonos és védett növényfajok alkalma-zására a tájépítészetben. Eredményeink reményeink sze-rint rávilágítanak arra, hogy különösen nagy kiterjedésű,illetve természetvédelmi szempontból kiemelten jelen-tős projektek esetében nagy szükség lenne az őshonosnövényfajok szélesebb körű alkalmazására, illetve arra,hogy fontos és időszerű lenne, hogy elkezdődjön a szak-mai párbeszéd bizonyos védett fajok ellenőrzött körülmé-nyek között történő kultúrába vonásának lehetőségeiről.

Szerző életrajzok

Nádasy László Zoltán, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

PhD, egyetemi adjunktus

e-mail: nadasy.laszlo.zoltan@uni-mate.hu
Gergely Attila, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

mesteroktató

e-mail: gergely.attila@uni-mate.hu
Wenszky Viktória, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

PhD hallgató

e-mail: wenszky.viktoria98@gmail.com

Hivatkozások

[1] Kendle, A.D. - Rose, J.E. (2000): The aliens have landed! What are the justifications for ‘native only’ policies in landscape plantings? Landscape and urban planning (47), pp. 19-31 https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00070-5

[2] Buckley, Yvonne M. - Catford, Jane (2015): Does the biogeographic origin of species matter? Ecological effects of native and non-native species and the use of origin to guide management. Journal of Ecology 104(1). pp 4-17. https://doi.org/10.1111/1365-2745.12501

[3] Sjöman, Henrik - Morgenroth, Justin - Deak Sjöman, Johanna - Sæbø, Arne - Kowarik, Ingo (2016): Diversification of the urban forest - Can we afford to exclude exotic tree species? Urban Forestry & Urban Greening (18), pp. 237-241 https://doi.org/10.1016/j.ufug.2016.06.011

[4] Larson, Kelli L. - Lerman, Susannah B. - Nelson, Kristen C. - Narango, Desiree L. - Wheeler, Megan M. - Groffman, Peter M. - Hall, Sharon J. - Grove, J. Morgan (2022): Examining the potential to expand wildlife-supporting residential yards and gardens. Landscape and urban planning (222), Article 104396 https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2022.104396

[5] Berthon, Katherine - Thomas, Freya - Bekessy, Sarah (2021): The role of ‘nativeness’ in urban greening to support animal biodiversity. Landscape and urban planning (205), Article 103959 https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2020.103959

[6] Honfi Péter - Mosonyi István Dániel - Kohut Ildikó - Ecseri Károly - Turiné Farkas Zsuzsa - Tillyné Mándy Andrea (2024): Szélsőséges termőhelyről származó honos évelő fajok kertészeti termesztésbe vonásának első eredményei. In: Fodor Marietta - Bodor-Pesti Péter - Deák Tamás (szerk.): A 2023. évi Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly (LOV) Tudományos Ülésszak összefoglalói /Abstracts of János Lippay – Imre Ormos – Károly Vas (LOV) Scientific Meeting, 2023. : Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: Budapest. p. 61.

[7] Valkó Orsolya - Tóth Ágnes - Korom Eszter - Engel Rita - Lukács Katalin - Kiss Réka - Tóth Benedek - Kushbokov Abdubakir - Bede-Fazekas Ákos - Deák Balázs - Godó Laura (2024): Városi kertek biodiverzitás-megőrző potenciálja – egy országos felmérés első eredményei In: Centeri, Csaba (ed.): Az Európai Zöld Megállapodás stratégiai céljainak megvalósítását szolgáló tájléptékű megoldások : X. Magyar Tájökológiai Konferencia, 2024. szeptember 5–6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus, Gödöllő : Absztraktkötet. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet: Gödöllő. pp 49.

[8] Patkós István - Kovács Eszter (2018): Az évelő dísznövények felhasználása. Magánkiadás: Budapest. ISBN: 9786150011073

[9] Patkós István (2021): Az évelőtermesztés helyzete és jövője a magyarországi dísznövény-ágazatban. A Hungarogreen 2021 konferencia előadása. [online] Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. URL: https://www.diszkerteszek.hu/files/az_evelotermesztes_helyzete_es_jovoje_a_magyarorszagi_disznoveny_agazatban_patkos_istvan.pdf (utolsó letöltés: 2024. október 30.)

[10] Gyulai Iván (2024): Biodiverzitás-barát települések. Magyar Természetvédők Szövetsége: Budapest. ISBN 978-963-9802-29-2

[11] Pápai Veronika - Biró Borbála (2016): Ökologikus zöldfelületek városi alkalmazása. FŐKERT Nonprofit Zrt.: Budapest.

[12] Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (2024): Tájékoztató növényjegyzék a telepítésre javasolt és kerülendő (inváziós) fajokról. [online] URL: https://www.bfnp.hu/hu/oldal/novenyjegyzek (utolsó letöltés: 2024. november 28.)

[13] Illyés Eszter - Bölöni János (2007): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete: Budapest. ISBN 9789630636735

[14] Bölöni János - Molnár Zsolt - Kun András (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei: vegetációtípusok leírása és határozója; ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete: Budapest. ISBN: 9789638391513

[15] Di Martino, Luciano - Di Cecco, Valter - Di Cecco, Mirella - Di Santo, Marco - Ciaschetti, Giampiero - Marcantonio, Giuseppe (2020): Use of native plants for ornamental purposes to conserve plant biodiversity: Case of study of Majella National Park. Journal for Nature Conservation (56). Article 125839. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2020.125839

[16] Kovács Zsófia - Portocarrero, Liz Kelly - Honfi Péter - Kohut Ildikó - Eisa, Eman Abdelhakim - Tilly-Mándy Andrea (2024): Enhancing Micropropagation of Adenophora liliifolia: Insights from PGRs, Natural Extracts, and pH Optimization. Plants 2024 13(13), Article 1735 https://doi.org/10.3390/plants13131735

[17] Koszta Anna (2024): A Vértes-hegységi keleti gyertyán (Carpinus orientalis) előfordulásainak sokszempontú vizsgálata, különös tekintettel a klímaváltozásra. (MA/MSc szakdolgozat) Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar: Sopron.

[18] Nádasy László - Gergely Attila (2019): Védett növények alkalmazásának lehetőségei a tájépítészetben In: Fazekas István - Lázár István (szerk.): Tájak működése és arculata. Debrecen, Magyarország : MTA DTB Földtudományi Szakbizottság. pp. 271-275.

[19] Beninde, Joscha - Veith, Michael - Hochkirch, Axel (2015): Biodiversity in cities needs space: A meta-analysis of factors determining intra-urban biodiversity variation. Ecology Letters (18/6), pp. 581 - 592 https://doi.org/10.1111/ele.12427

[20] Blackmore, Stephen (2019): Cities: The Final Frontier for Endangered Plants? Sibbaldia: The International Journal of Botanic Garden Horticulture (17), pp. 3-10. https://doi.org/10.24823/Sibbaldia.2019.264

[21] European Environmental Agency (2012): Natura 2000 - Standard Data Form: HUDI20034 - Duna és ártere. [online] URL: https://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUDI20034#7 (utolsó letöltés: 2024. november 19.)

[22] Rakonczay Zoltán (szerk.) (1989): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó: Budapest ISBN: 9630553252.

[23] Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság (2021): Útmutató a védett, fokozottan védett és az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajokra vonatkozó természetvédelmi engedélyezési eljárásokról. (kézirat)

[24] Király Gergely (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: Jósvafő. ISBN 9789638708281Ö

[25] Csiszár Ágnes (szerk.) (2012): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó: Sopron. ISBN 978-963-334-050-9

[26] Bartha Dénes (2021): Fekete Lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. / Black List. Invasive tree and shrub species of Hungary. Szürke Lista. Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai. / Grey List. Potentially invasive tree and shrub species of Hungary. Soproni Egyetem Kiadó: Sopron. e-ISBN 978-963-334-418-7

[27] Király Gergely - Hohla, Michael - Süveges Kristóf - Hábenczyus Anna Alida - Barina Zoltán - Király Angéla - Lukács Balázs András - J. Türke Ildikó - Takács Attila (2019): Taxonomical and chorological notes 10 (98–110). Studia bot. hung. 50(2). pp 391–407. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.2.391

[28] Molnár Csaba - Schmidt Dávid - Bauer Norbert (2022): Az Iris orientalis Mill. Magyarországon és kiegészítések idegenhonos fajok hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 109(2) pp. 177-178 : https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.165