Humanista függőkert a 15. századi esztergomi palotában
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.5.5916Kulcsszavak:
Esztergom, függőkert, humanista, fürdő, palota, művészettörténet, falfestményAbsztrakt
A 15. században Itália uralkodói udvaraiban az antikvitás újjászületésének, a humanizmus elterjedésének fontos momentuma volt az ideális uralkodói, főúri rezidencia megteremtése. A humanista palota nélkülözhetetlen részévé váltak a középkorból megörökölt nagy rendezvényterem mellett a pliniusi római villa más elemei is, mint a heliocaminusnak nevezett folyosó (loggia), a fürdőház, s a függőkert.
Hivatkozások
ÉTK, Bp, 2004. (A szerző PHD értekezésének könyv formája)
Prokopp Mária, Vitéz János esztergomi palotája, in Janus Pannonius-Memoria Saeculorum Hungariae 2, Akadémiai, Bp.1975, 255-264. pp.
Ifjabb Plinius leveleiben (II. könyv 17 olvasható vidéki villa leírás, Filarete és Alberti ajánlásainak hatása kimutatható. A magnificentáról I.! Feuerné Tóth Rózsa, Művészet és humanizmus a korareneszánsz Magyarországon, Művészettörténeti Értesítő 1987/1 4 sz., 11. p.
Bauaufnahme in dér Denkmalpflege, A. Bruschke Hrsg. Fraunhofer Vlg,Stuutgart 2005.
Pasquale Rotoridi, II palazzo ducale di Urbino, Urbino MCML. Tom l-ll, A könyvben szerepel Renato Bruscaglia a maradványok alapján készített rekonstrukciós távlati rajza a függőkertről.Carlo Bo, Der Herzogspalast in Urbino/ll palazzo ducale di Urbino, Klassische Reiseziele, Atlantis kiad. Novarra, 1989. Ez utóbbi könyv 29. oldalán látható a függőkert átmeneti bádogos-szerkezetű lefedése,
Feuerné Tóth Rózsa, A budai vár függőkertje..., 32. p. Idézi Bonfini 1487-88-ban keltezett Averulínus-előszavát, miszerint "...Mellőzöm a királyi kerteket, kerti lakokat és kertet ékesítő alkotásokat...", mint már meglevő műveket. Tehát a budai kertek 1487 előttiek..
Feuerné Tóth Rózsa, Művészet és humanizmus..., Bp. 1987, 28. p., Bonfinít idézi: „Bécs elfoglalása után (Mátyás király) a várban függőkerteket, loggákat (heliocaminos) épített és márványkutakat melyekbe csöveken keresztül vezette a vizet (App. V.h.)"
Bonfini szövegrész (Bonfini IV. Tized, III. könyv) közlése latinul és Geréb fordításban: Prokopp Mária tanulmányában, I. 2. jegyzet! Heltai
Gáspár 1575-ben kiadott krónikája e szövegrésze Bonfinire támaszkodik, mint annak szép magyarítása (XXXI. rész), e részlet közlése: Esztergomi Helikon, irodalmunk várostörténeti olvasókönyve 1.kötet, Tatabánya 1989.,163. p.
Bonfini szövegrész (Bonfini IV. Tized, III. könyv) közlése latinul és Geréb fordításban: Prokopp Mária tanulmányában, I. 2. jegyzet! Heltai Gáspár 1575-ben kiadott krónikája e szövegrésze Bonfinire támaszkodik, mint annak szép magyarítása (XXXI. rész), e részlet közlése: Esztergomi Helikon, irodalmunk várostörténeti olvasókönyve 1.kötet, Tatabánya 1989.,163. p.
Geréb László nem a teljes bonfini művet fordtotta le. Ezt a fordítást használja Prokopp Mária 2. jegyzetben idézett művében.
1979-ben Marosi Ernő (Esztergom, királyi vár, TKM füzetek 16): 1995. Kulcsár Péter (teljes mű fordításában, Balassi Kiadó)
Az esztergomi Balassa Múzeum gyűjteményében
Horváth István: Mátyás kori építkezések az esztergomi várban; Komárom-Esztergom megyei Múzeumi Szervezet Tudományos Füzetek 6„ Tata 1990. A hordozható fűtőeszközről: Ippolito d'Este módénál számadás és leltárkönyveiben említenek „al bagno unó fornaco di bronzo"-t, azaz a fürdőnél bronzkatlan, 1487. év 29/b lap Waigand József regesztái, KÖH Tervtár-cédulatár
Bonfini első német fordítása 1545, más kiadásban: „Ungerische Chronica, Das ist ein grundtlíche beschreibung deB aller máchtigen und
gewaltigesten Könígreichs Ungern" „Erstlich durch den hochgelehrten Herrn Antoníum Bonfinium in 45 Büchern in Latein beschrieben:.." „..durch einen dér Freyen Künste/ Historien und altér Geschichten / Liebhabern /P. F. N." 1581 (OSzK és KÖH könyvtárában is megvan)
Feuerné Tóth Rózsa, Művészet és humanizmus.,,, Bp. 1987. 31.old.
Feuerné Tóth Rózsa, A budai vár függőkertje és a Cisterna Regia, in Magyarországi reneszánsz és barokk, szerk. Galavics G., Bp. 1975. II. pp 11-54.
Farbaky Péter, Szatmári György, a mecénás, Művészettörténeti füzetek 27., Akadémiai, Bp. 2002., 100 és 101. kép.
I.! Feuerné Tóth Rózsa, Művészet és humanizmus... Bp. 1987, 32. p.
Buzás G., Vitéz János érsek fürdője és kertje, in „Es tu scholaris" ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. Budapesti Történeti Múzeum, Bp. 2004, 51-59. pp.
Buzás, í.mü, 52. p. alsó ábra és 54. p. ábrája, 1 sz. caldarium, 2.sz frigidarium (cikkünk 21. képén)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Vukov Konstantin
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
