Zágráb, Maximir park. 19. századi püspöki birtokból 21. századi egyetemi campus

Szerzők

  • Iva Rechner Dika Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • Stanko Stergaršek Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.36249/55.56.8

Kulcsszavak:

mezőgazdasági birtok, fenntartható mezőgazdaság, esővízgyűjtés, kortárs tájépítészet

Absztrakt

A cikk a Maksimir-park fejlődését ismerteti és elemzi a 18. század érseki erdejétől és majorságától kezdve az első városi park és püspöki mintagazdaság megalakulásán át napjainkig. A Maksimir-park létesítése Vrhovac püspök nevéhez fűződik, fejlesztését később Juraj Haulik érsek folytatta. A Maksimir-park végleges kialakításán túl Haulik egy korának kiemelkedő mezőgazdasági vívmányait felvonultató mintagazdaságot is kialakított. Amellett, hogy élelemmel látta el a Zágrábi Püspökséget, a birtok a városlakók és látogatók előtt is nyitva állt. A városon kívül „Zágrábtól nem messze” fekvő park egyaránt szolgálta a környékbeli földművesek és a városi polgárok képzését, ismereteinek bővítését. A birtokot a 20. század elején vásárolta meg az állam a mai Mezőgazdasági és Erdészeti Karok számára, amelyek azt jelenleg is hasznosítják és igényeiknek megfelelően alakítják. A cikk célja, hogy áttekintést adjon a Maksimir-park és birtok kezdetektől fogva elismert oktatási szerepéről, a karok fejlesztése nyomán bekövetkezett változásokról, és legfőképpen, hogy meghatározza a jövőbeli fejlesztés lehetőségeit. A park felújítása és a jelen kor igényeinek megfelelő átalakítása, mindenek előtt az egyetemi campus kortárs megoldásokra nyitott fejlesztésével, a klímaváltozás kihívásainak kezelésére, a fenntartható ökológiai gazdálkodás megteremtésére, a csapadékvíz gyűjtésének, tisztításának és hasznosításának megoldására, a park megjelenésében pedig kortárs elemek alkalmazására irányul. Az intézménynek az érdeklődő mezőgazdasági termelők és a szélesebb városi közönség számára történő újbóli megnyitása jelentős oktatási és szemléletformálási lehetőségeket rejt magában (nem csupán helyi, hanem országos szinten is), amelyre a karoknak a jövőben fel kell készülniük.

Hivatkozások

IVANKOVIĆ, V. (2009). Objekti perivoja Maksimir. Zagreb, Javna ustanova “Maksimir”. p. 191

JANJIĆ J., ČULJAT K., NIŠEVIĆ A., GAZIVODA N. (1993.). Haulikov ljetnikovac u Maksimiru/ Konzervatorsko – urbanističke propozicije s posebnim uvjetima uređenja. Gradski zavod za zaštitu i obnovu spomenika kulture i prirode, Zagreb

JEGLIČ, Č., SEISSEL, J., SEISSEL, S., STANIČIĆ, M. (1985). Natječaj za izradu idejne osnove za uređenje Maksimira / Design competition for the development of the Maksimir park

MILIĆ, B. (1960). Maksimir - Programska studija urbanističkog razvoja perivoja i okolnih Prostora

MOLNÁR, G.,TIMÁR, G., BISZAK, E. (2014). Can the First Military Survey maps of the Habsburg Empire (1763-1790) be georeferenced by an accuracy of 200 meters?, 9th International Workshop on Digital Approaches to Cartographic Heritage, Budapest, 4-5 September 2014. DOI:10.13140/2.1.1710.0161; https://mapire.eu/en/map/firstsurvey-croatia, accessed in April 2020

MUDRINJAK, D. (1982). Povijest parka Maksimir. In: K. Kosić, ed. Monografija Maksimir. Zagreb: Udružena samoupravna interesna zajednica komunalnih djelatnosti Zagreba; Urbanistički institut Hrvatske. Pp. 25-60

MUDRINJAK, D. (1974). Maksimir nekad i sad. Hrvatsko književno društvo sc. Ćirila i Metoda, p.72

OGRIN, D. (2010). Krajinska arhitektura. Oddelek za krajinsko arhitekturo Biotehniška fakulteta Univerza v ljubljani, p.121-150 and 233-262

RECHNER DIKA, I., VAN DEN TOORN, M. (2018). The Design History of Maksimir Park - Plan evolution and contemporary use as basis for future plan development, ECLAS conference 2018 'Landscapes of Conflict', 9-12 September 2018, University College Gent – School of Arts, Landscape and Garden Architecture and Landscape Development, Gent, Book of proceedings pp. 472-479

TIMÁR, G., MOLNÁR, G., SZÉKELY, B., BISZAK, S., VARGA, J., JANKÓ, A. (2006). Digitized maps of the Habsburg Empire - The map sheets of the second military survey and their georeferenced version; https://mapire.eu/en/map/firstsurvey-croatia, accessed in April 2020

ZEBEC, M., IDŽOJTIĆ, M., POLJAK, I., ZEBEC, M. (2014). Dendroflora i usklađenost arhitektonskih i hortikulturnih elemenata parka oko Šumarskog i Agronomskog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu / Dendroflora and harmony of the architectural and horticultural elements of the park surrounding the Faculty of Forestry and the Faculty of Agriculture at the University of Zagreb, Šumarski list 1-2, professional paper, p. 55-64

ŽMEGAČ, Andrej (2002). Vrhovčev i Haulikov Maksimir / Maksimir Park Planned by Vrhovac anbd Haulik, Prostor 2(24), p. 169-178

Letöltések

Megjelent

2020-08-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Rechner Dika, I., & Stergaršek, S. (2020). Zágráb, Maximir park. 19. századi püspöki birtokból 21. századi egyetemi campus . 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 55-56, 114-129. https://doi.org/10.36249/55.56.8

Hasonló cikkek

11-20 a 336-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.