Zágráb, Maximir park. 19. századi püspöki birtokból 21. századi egyetemi campus

Absztrakt

A cikk a Maksimir-park fejlődését ismerteti és elemzi a 18. század érseki erdejétől és majorságától kezdve az első városi park és püspöki mintagazdaság megalakulásán át napjainkig. A Maksimir-park létesítése Vrhovac püspök nevéhez fűződik, fejlesztését később Juraj Haulik érsek folytatta. A Maksimir-park végleges kialakításán túl Haulik egy korának kiemelkedő mezőgazdasági vívmányait felvonultató mintagazdaságot is kialakított. Amellett, hogy élelemmel látta el a Zágrábi Püspökséget, a birtok a városlakók és látogatók előtt is nyitva állt. A városon kívül „Zágrábtól nem messze” fekvő park egyaránt szolgálta a környékbeli földművesek és a városi polgárok képzését, ismereteinek bővítését. A birtokot a 20. század elején vásárolta meg az állam a mai Mezőgazdasági és Erdészeti Karok számára, amelyek azt jelenleg is hasznosítják és igényeiknek megfelelően alakítják. A cikk célja, hogy áttekintést adjon a Maksimir-park és birtok kezdetektől fogva elismert oktatási szerepéről, a karok fejlesztése nyomán bekövetkezett változásokról, és legfőképpen, hogy meghatározza a jövőbeli fejlesztés lehetőségeit. A park felújítása és a jelen kor igényeinek megfelelő átalakítása, mindenek előtt az egyetemi campus kortárs megoldásokra nyitott fejlesztésével, a klímaváltozás kihívásainak kezelésére, a fenntartható ökológiai gazdálkodás megteremtésére, a csapadékvíz gyűjtésének, tisztításának és hasznosításának megoldására, a park megjelenésében pedig kortárs elemek alkalmazására irányul. Az intézménynek az érdeklődő mezőgazdasági termelők és a szélesebb városi közönség számára történő újbóli megnyitása jelentős oktatási és szemléletformálási lehetőségeket rejt magában (nem csupán helyi, hanem országos szinten is), amelyre a karoknak a jövőben fel kell készülniük.