Környezeti attitűdöt befolyásoló hatástényezők
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.8Absztrakt
Az elmúlt évtizedben a környezeti nevelés egyre nagyobb figyelmet kapott a hazai oktatásban. A tanulók megfelelő környezeti attitűdjének kialakításában a különböző oktatási módszerek mellett az Ökoiskola-hálózat is szerepet játszik. Folyamatosan bővül a tanórán belüli és kívüli módszerek száma, melyekkel hatékonyabb környezeti nevelést tudunk elérni. A kérdés az, hogy a különböző feltételek valóban hozzájárulnak-e a diákok pozitív környezeti attitűdjének kialakításához. Kutatásunk során olyan hatástényezőket (fenntartó, évfolyam) vizsgáltunk, melyek feltételezésünk szerint befolyásolják a megfelelő környezeti attitűd kialakítását. Eredményeink szerint az iskola fenntartójának jellege nem meghatározó tényező a vizsgált tanulók környezeti attitűdjének változásában. Az évfolyamok emelkedésével sem lesz jobb a középiskolások környezeti attitűdje.
Hivatkozások
Andor, M. (2001). Társadalmi egyenlőtlenség és az iskola. Educatio, 10. évf. 1. sz. pp. 15–30.
Arató, F. és Varga, A. (2004). Együttműködés az együttnevelésért. Educatio, 13. évf. 3. sz. pp. 503–508.
Barta, Sz. (2009). A 2006-os kompetenciamérés tizedik évfolyamos adatainak elemzése. Educatio, 18. évf. 2. sz. pp. 250–256.
Derdák, T. és Varga, A. (2003). A hátrányos helyzet tartósodása. Educatio, 12. évf. 1. sz. pp. 131–135.
Doros, J. (2010). Jászladányi iskolapélda. Kritika, 39. évf. 2. sz. pp. 9–11.
Gulyás, M. (2004). A környezeti nevelés és a személyiségtényezők hatása a környezeti attitűdre. [Szakdolgozat], ELTE PPK, Pszichológia szak, Budapest
Gulyás, M. és Varga, A. (2006). A környezeti attitűdtől a minőségi kritériumokig. In: Varga, A. (Ed.), Tanulás a fenntarthatóságért, (pp. 119–138). Budapest: Országos Közoktatási Intézet.
Hegedűs, R. (2016). Tizedik osztályos tanulók teljesítményének területi különbségei. Iskolakultúra, 26. évf. 12. sz. pp. 16–30. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.12.161
Konyha, R. (2011). „Zöldebb” családokat! – Fiatalok környezeti attitűdje. Új Pedagógiai Szemle, 61. évf. 1–5. sz. pp. 484–498.
Kónya, Gy. (2009). Környezeti nevelés a biológiatanításban. A biológia tanítása – módszertani folyóirat. 17. évf. 3. sz. pp. 9–18.
Kónya, Gy. (2017). A környezeti attitűd összetevőinek összehasonlító vizsgálata. EDU-Szakképzés és környezetpedagógia elektronikus szakfolyóirat. 7. évf. 4. sz. pp. 32–54.
Kónya, Gy. (2018). Környezeti nevelési tartalmak a középiskolai oktatás tankönyveiben és kimeneti szabályozóiban. JATES-Journal of Applied Technical and Educational Sciences. 8. évf. 1. sz. pp. 36–49.
L. Ritók, N. (2012). Az egyházi iskolák és a szegregáció. [online], http://www.tani-tani.info/102_lritok [2017. augusztus 31.]
Lükő, I. (2003). Környezetpedagógia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Nahalka, I. (2014). Még egy rangsor! [online], https://tani-tani.info/meg_egy_rangsor [2017. augusztus 31.]
Nemzeti Alaptanterv (2012). A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet. Magyar Közlöny, Budapest, 66, pp. 10635–10848.
Széll, K. (2015). Az iskolai eredményesség a hátrányos helyzet tükrében. Educatio, 24. évf. 1. sz. pp. 140–147.
Thiengkamol, N. (2011). Development of Model of Enviromental Education and Inspiration of Public Consciousness Influencing to Global Warming Alleviation. European Journal of Social Sciences, 25. évf. 4. sz. pp. 506–514.
Varga, A. (2006). Diákok környezeti attitűdjei. Iskolakultúra. 16. évf. 9. sz. pp. 58–63.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Kónya György
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.