Assessment and feedback as a factor of teachers’ wellbeing

Mária Hercz; Ferenc Pozsonyi

doi:10.17165/TP.2019.1.13

Szerzők

Hercz Mária Eötvös Loránd University Faculty of Primary and Pre-School Education
Pozsonyi Ferenc

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2019.1.13

Absztrakt

The present paper focuses on the significance of formative assessment as a factor of teachers’ well-being and professional development. A research using mixed strategy is published: 145 primary school teachers were surveyed with a questionnaire and 32 of them were interviewed in order to investigate what teachers think of their assessment and how their assessment affects their well-being. Results clarify that teachers prefer peer-assessment and miss formative assessment for work given on a regular basis, furthermore feedback given by qualifying persons and leaders has a negative impact as they question the reality and professionalism of its content.

Szerző életrajzok

Hercz Mária, Eötvös Loránd University Faculty of Primary and Pre-School Education

hercz.maria@tok.elte.hu
Pozsonyi Ferenc

fpozsonyi@pozsonyiferenc.hu

Hivatkozások

Baracsi, Á. (2013). Pedagógusok érzelmi intelligenciája. In: Karlovitz, J. T. & Torgyik, J. (eds.), Vzdelávanie, výskum a metodológia. (pp. 480-488) Komárno: International Research Institute

Black, P. - Wiliam, D. (1998). Assessment and Classroom Learning. Assessment in Education: Principles, Policy & Practice, Vol. 5., No. 1. pp. 7-74. DOI: https://doi.org/10.1080/0969595980050102

Chappuis, S. - Stiggins, R. J. (2002). Classroom Assessment for Learning. Educational Leadership, Vol. 60. No. 1. pp. 40-43.

Corbin, J. - Strauss, A. (2015). The Basic of Qualitative Research. Techniques and Procedures for Developing Grounded Theory. Fourth Edition. London: SAGE Publications Inc. DOI: https://doi.org/10.4135/9781452230153

European Commission/EACEA/EURYDICE (2018). Teaching Careers in Europe: Access, Progression and Support. Eurydice Report. Luxembourg: Publications Office of The European Union.

Ereaut, G., Whiting, R. (2008) What do we mean by 'well-being'? And why might it matter? Research Report DCSF-RW073, London: Linguistic Landscapes Research, Department for Children, Schools and Families.

Falus, I. (2001). Pedagógus mesterség - pedagógiai tudás. Iskolakultúra. 11. évf. 2. sz. pp. 21-28.

Falus, I. - Golnhofer, E. - Nahalka, I. (2001). A pedagógusok pedagógiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Forgeard, M. J. C. - Jayawickreme, E. - Kern, M. - Seligman, M. E. P. (2011). Doing the right thing: Measuring wellbeing for public policy. International Journal of Wellbeing, Vol.1. No. 1. pp. 79-106. DOI: https://doi.org/10.5502/ijw.v1i1.15

Hercz, M. (2007a). A pedagógusok gondolkodása a gyermekek fejlődéséről és fejlesztéséről. [Ph.D. dissertation, manuscript]. Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged.

Hercz, M. (2007b). A pedagógiai értékelés gyakorlata. In: Bábosik, I., Torgyik, J. (eds.), Pedagógusmesterség az Európai Unióban, (pp. 191-214). Budapest: Eötvös Kiadó.

Hercz, M. (2012). A pedagógusok gondolkodásának átalakulása: mítosz vagy valóság? In: Buda, A., Kiss, E. (eds), Interdiszciplináris pedagógia és a felsőoktatás alakváltozásai, (pp. 305-314). Debrecen: Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete.

Hercz, M. (2018). Kindergarten-teachers' thinking on some factors of their well-being. In: Iván Devosa, Ágnes Maródi, Zsuzsanna Buzás, György Bártfai (eds.), International HEART 2018 Conference: program and abstracts of the conference. (pp. 54-56). Kecskemét: Neumann János Egyetem, Pedagógusképző Kar.

Holecz, A. - Molnár, Sz. (2014). Pedagógusok pozitív pszichológiai tükörben: a jóllétet erősítő tényezők jellemzői a pályán. Iskolakultúra 24. évf. 11. sz., pp. 3-14.

Horváth, Sz. (2014). Pedagógus burnout prevenciójának lehetőségei. In: Karlovitz, J. T. (ed.): Mozgás, környezet, egészség. [pp. 155-173], Komárno: International Research Institute s.r.o.

Kádár, A. - Somodi H. (2012). Örömöt adó tevékenységek áramlatában. Flow-élmény megélése diákok és pedagógusok körében. Fordulópont 11. évf. 3.(53) sz. pp. 71-86.

Kun, Á. - Szabó, A. (2017). Boldogság tényezők a pedagógusok munkájában. Magyar Pszichológiai Szemle 72. évf. 3. sz. pp. 281-310. DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2017.001

McCallum, F. - Price, D. (2016). Nurturing wellbeing development in education. New York: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315760834

McCallum, F. - Price, D. - Graham, A. - Morrison, A. (2017). Teacher wellbeing: A review of the literature. Sidney: Association of Independent Schools of NSW.

Nicol, D. J. - Macfarlane-Dick, D. (2006). Formative assessment and selfregulated learning: a model and seven principles of good feedback practice. Studies in Higher Education, Vol. 31 No. 2, pp. 199-218. DOI: https://doi.org/10.1080/03075070600572090

Oláh, A. (2015). A pozitív pszichológia javaslati az iskolának. In: Kispálné, H. M. (ed.), Tanulmányok a pedagógusképzés 21. századi fejlesztéséhez. (pp. 115-130), Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ.

Paksi, B. - Schmidt A. (2006). Pedagógusok mentálhigiénés állapota különös tekintettel az iskolai értékátadást, egészségfejlesztést és problémakezelést befolyásoló dimenziókra. Új Pedagógiai Szemle. 56. évf. 6. sz. pp. 48-64.

Petróczi, E. (2007). Kiégés - elkerülhetetlen? Budapest: Eötvös József Kiadó.

Rapos, N. - Lénárd, S. (2009). Fejlesztő értékelés. Budapest: Gondolat Kiadó.

Réthy, E. (2015). Elégedettség, boldogság, jóllét tanuló tanárok körében. Győr: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.

Réthy, E. (2016). Miért fontos a tanárok kiegyensúlyozott érzelmi élete, elégedettsége, jól-léte? In: Géczi J., Tölgyesi J. (eds), Neveléstudomány, sors, idő: A 90 éves Orosz Sándor köszöntése. (pp. 39-53). Veszprém: Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar.

Scriven, M. (1967). The methodology of evaluation. In: R. W. Tyler, R. M. Ga (eds.): Perspectives of curriculum evaluation, (pp. 39-83). Chicago: Rand McNally.

Stiggins, R. (2005). From formative assessment to assessment for learning: A path to success in standards-based schools. Phi Delta Kappan, Vol. 87. Issue 4., pp. 324-328. DOI: https://doi.org/10.1177/003172170508700414

Szabó, A. (2018). Pedagógusok életminősége. Iskolakultúra 15. évf. 5-6. sz. pp. 180-189. Szivák Judit (2002). A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Szivák, J. (2010). A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest: Magyar Tehetséggondozó Szervezetek Szövetsége.

Szivák, J. (2014). Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Tareke, G. (2016). Psychological Well-being. Religious Involvement, Spirituality and Meaning in Life and Psychological Wellness among Elderly in Dessie Town. Saarbrücken: LAP Lambert Academic Publishing.

Vidákovich, T. (2001). Diagnosztikus tudásszint- és képességvizsgálatok. In: Csapó, B., Vidákovich, T. (eds.), Neveléstudomány az ezredfordulón: Tanulmányok Nagy József tiszteletére, (pp. 314-327). Budapest: Tankönyvkiadó.

Zagyváné Szűcs, I. (2017). Az önértékelés szerepe a gyakorló pedagógusok szakmai önismeretének alakulásában. Képzés és gyakorlat: Training and practice 15. évf. 1-2. sz. pp. 175-194. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.10