Az énvédő mechanizmusok kutatásának főbb irányzatai napjainkban és kezdetei Sigmund Freud és Anna Freud munkáiban
Resumen
Miközben az élettudományokban a XIX. század második felében megszületik a homeosztázis koncepció, majd mind több tudományterületre kiható paradigma lesz (rendszerelmélet, kibernetika, közgazdaságtan), az „akadémikus” pszichológia csak a XX. század második felében kezdi adaptálni. Mindezek előtt azonban a pszichoanalízisben, Sigmund Freud, majd Anna Freud munkásságában már a lelki egyensúly, a szorongás, mint egyensúlyvesztési forrás és annak elhárító mechanizmusai alapos elemzésre kerülnek. A jelen dolgozatban a pszichoanalízis két klasszikusának munkásságát az elhárító mechanizmusok szempontjából tekintjük át, kiemelve, hogy milyen sokféle szempontból elemezték e mechanizmusokat, s ezáltal miképpen alapozták meg azok későbbi széles körű kutatásait. A tanulmány végén ezeket a tájékozódást segítő irodalmi példákkal kiegészítve soroljuk fel.
Referencias
Barkóczi I., Séra L., Komlósi A. (1983): A nagyagyféltekék funkcionális asszimmetriája, a küszöbalatti percepció és egyes elhárítómechanizmusok kapcsolata különböző kísérleti helyzetekben. Pszichológia 3. évf.: 175–204.
Bibring, G., Dwyer, T., Huntington, D, S., Valenstein, A. F. (1961): A Study of The Psychological Processes in Pregnancy and the Earliest Mother-Child Relationship. The Psychoanalytic Study of The Child, 16: 9–72. doi: https://doi.org/10.1080/00797308.1961.11823197
Blum, G.S. (1950): The Blacky Pictures: a technique for the exploration of personality dynamics. The Psychological Corporation, New York.
Bond, M. P., Vaillant, J. S. (1986): An Empirical Study of the Relationship Between Diagnosis and Defense Style. Arch, of General Psychiatry, Vol. 43. March.: 285–288. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1986.01800030103012
Bond, M. Gardner, S. T., Christian, J., Sigal, J. J. (1983): Empirical Study of Self-rated Defense Styles. Arch, of Gen. Psychiatry 40. (3): 333–338. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1983.01790030103013
Bowlby, J. (1980): Attachment and Loss. Vol. VII. Separation Anxiety and Anger. Hogarth Press and The Institute of Psychoanalysis, London.
Cramer, P. (1979): Defense mechanisms in adolescence. Developmental Psychology. 15.: 476–477. doi: https://doi.org/10.1037/h0078084
Cramer, P. (1988): The Defense Mechanisms Inventory: A review of research and discussion of the scales. J. ofPersonality Assessment Vol. 52.: 142–164. doi: https://doi.org/10.1207/s15327752jpa5201_13
Cramer, P. (1991): The Development of Defense Mechanisms. Springer-Verlag. doi: https://doi.org/10.1007/978-1-4613-9025-1
Cramer, P. (1998): Coping and Defense Mechanisms: What’s the Difference? Journal of Personality Vol. 66. 6.: 919–946. doi: https://doi.org/10.1111/1467-6494.00037
Csuhái Cs. K. (1993): Az acting out pszichoanalitikus értelmezésének alakulása. Pszichoterápia II. évf. 4. sz. 211–224.
Davis, P. J., Swartz, G. E. (1987): Repression and the inaccessibility of affective memories. J. of Pers. And Soc. Psychol. Vol. 52.: 155–162. doi: https://doi.org/10.1037//0022-3514.52.1.155
Erikson, E. H. (1950): Growth and Crises of the „Healthy Personality”. NY
Erős F.-Martin L. (szerk.): Sigmund Freud művei II. köt. Klinikai esettanulmányok I. Cserépfalvi Kiadása, Budapest.
Erős F. (szerk.) (1995): Tömegpszichológia, Társadalomlélektani írások. Sigmund Freud művei V. köt. Cserépfalvi Kiadó, Budapest.
Erős F. (szerk.) (1997): Ösztönök és ösztönsorsok, Sigmund Freud Művei VI. Filum Kiadás.
Erős F. (szerk.) (1998): Sigmund Freud művei VII. köt. Klinikai esettanulmányok II. Filum Kiadás.
Erskine, R. G. (1988): Ego Structure, Intrapsychic Function, and Defense Mechanisms: A Commentary on Eric Berne’s Original Theoretical Concepts. Transactional Analysis Journal, Vol. 18. No. 1.: 6–14. doi: https://doi.org/10.1177/036215378801800104
Erskine, R. G., Clarkson, P., Goulding, R. L., Groder, M., Moiso, C. (1988): Ego State Theory: Definitions, Descriptions, And Points Of View. Transactional Analysis Journal, Vol. 18. No. 1.: 15–19. doi: https://doi.org/10.1177/036215378801800103
Festinger, L. (1960): A kognitív disszonancia elmélete. In.: Hunyadi Gy. (szerk): Szociálpszichológia. 75–83. Gondolat Kiadó, Budapest.
Freud, A. (1936): Das Ichund die Abwehrmechanismen (1937) The Ego and Mechanisms of Defence. Hogarth Press, London. Az én és az elhárító mechanizmusok Párbeszéd Könyvek, Budapest, 1994.
Freud, A. (1973): Normality and Pathology in Childhood, Penguin Books. Normalitás és patológia a gyermekkorban. Animula Kiadó, Budapest, 1993.
Freud, A. (1978): Azonosulás a támadóval. In.: Zrinszky L. (szerk.): Magatartásminták - azonosulás. Gondolat Kiadó, Budapest.
Freud, S. (1894): The Neuro-Psychoses of Defense. In: Strachey, J. (Ed. and Trans.) The standard edition of the complete works of Sigmund Freud, Vol. 3: 43–61. Hogarth Press, London, 1966.
Freud, S. (1895): Obsessions and Phobias: Their Psychical Mechanisms and Their Aetiology. In. Standard Edition, 3: 71–82.
Freud, S. (1896): Further remarks on neuro-psychoses of defense. In: Strachey, J. (Ed. and Trans.) The standard edition of the complete works of Sigmund Freud, Vol. 3: 161–185. Hogarth Press, London, 1966.
Freud, S. (1898): The Psychical Mechanisms of Forgetfulness. In. Standard Ed. 3: 261–285.
Freud, S. (1900): Álomfejtés. Gondolat Kiadó, Budapest, 1992.
Freud, S. (1901): Amindennapi élet pszichopatológiája. Bibliotheca, Budapest, 1958.
Freud, S. (1905): A vicc és viszonya a tudattalanhoz. In. Buda B. (szerk.): Freud: Esszék. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982.
Freud, S. (1908): A költő és a fantáziaműködés. In: Halász L. (szerk.): Művészetpszichológia. 193–200. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983.
Freud, S. (1910): Leonardo a Vinci egy gyermekkori emléke. Buda B. (szerk.): Freud: Esszék. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982.
Freud, S. (1914): Totem és tabu. In: Erős F.-Martin L. (szerk.): Tömegpszichológia, Társadalomlélektani írások. Sigmund Freud művei V. köt.: 23–157. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1995.
Freud, S. (1915a): Repression. In: Strachey, J. (ed. and trans.) The standard edition of the complete works of Sigmund Freud, Vol.14: 141–158. Hogarth Press, London, 1957.
Magyarul: Az elfojtás. In: Erős F. (szerk.): Ösztönök és ösztönsorsok, Sigmund Freud Művei. VIL: 63–76. Filum Kiadás, 1997.
Freud, S. (1915b): A tudattalan. In: Erős F. (szerk.): Ösztönök és ösztönsorsok, Sigmund Freud Művei. VIL: 63–76. Filum Kiadás, 1997.
Freud, S. (1915c): Három értekezés a szexualitás elméletéről. Dick Manó Kiadása, Budapest; Könyvjelző Kiadó, Nyíregyháza, 1992.
Freud, S. (1917a): Ellenállás és elfojtás. In: Bevezetés a Pszichoanalízisbe. 235–247. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.
Freud, S. (1917b): A fejlődés és a visszaesés (regresszió) szempontjai - kóroktan. In: Bevezetés a pszichoanalízisbe. 278–292. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.
Freud, S. (1917c): A szorongás. In.: Bevezetés a pszichoanalízisbe. 320–335. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.
Freud, S. (1921): Tömegpszichológia és én-analízis. In.: Erős F. (szerk.): Tömegpszichológia, Társadalomlélektani írások. Sigmund Freud művei V. köt. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1995.
Freud, S. (1922): Féltékenység, paranoia, homoszexualitás. Some Neurotic Mechanisms in Jealousy, Paranoia and Homosexuality. Standard Edition, 18: 221–232.
Freud, S. (1923): Az ősvalami és az én. Hatágú Síp Alapítvány, 1991; In: Buda B. (szerk.): A pszichoanalízis és modem irányzatai Gondolat Kiadó, Budapest, 1971.
Freud, S. (1925): A tagadás. In: Erős F. (szerk.): Sigmund Freud Művei VIL 145–150. Filum Kiadás, 1997.
Gacono, C. B., Meloy, J. R. (1988): The Relationship Between Cognitive Style and Defensive Process in The Psychopath. Criminal Justice and Behavior Vol. 15/4.: 472–483. doi: https://doi.org/10.1177/0093854888015004004
Gerő Zs. (1987): A szublimáció elmélete Freud, Hartmann, Kris művei alapján. Magyar Pszichiátriai Társaság Pszichoterápiás Szekció, Pszichoanalitikus Munkacsoport, Budapest.
Gleser, I. C., Ihilevich, D. (1969): An objective instrument for measuring defense mechanisms. J. of Consulting and Clinical Psychol. 33/1.: 51–60. doi: https://doi.org/10.1037/h0027381
Goldstein, W. N. (1991): The Clarification of Projective Identification. American Journal of Psychiatry. Vol. 148:2: 153–161.
Gur, R. E., Gur, R. C. (1975): Defense mechanisms, psychosomatic symptomatology and conjugate lateral eye movements. J. of Consulting and Clinical Psychology Vol. 43.: 416–420. doi: https://doi.org/10.1037/h0076707
Haan, N. (1977): Coping and Defending. Processes of Self Environment organization, Academic Press, NY.
Haan, N. (1993): The Assessment of Coping, Defense, and Stress. In.: Goldberger, L. - Breznitz, S. (Eds.): Handbook of Stress. Theoretical and Clinical Aspects. The Free Press, New York.
Halpern, J. (1977): Projection: A test of the psychoanalytic hypothesis. J. of Abnormal Psychol. Vol. 86. 536–542. doi: https://doi.org/10.1037//0021-843X.86.5.536
Harder, D. W. (1984): Character Style of The Defensively High Self-Esteem Man. J. Clin. Psych. Vol. 40 (1): 26–35. doi: https://doi.org/10.1002/1097-4679(198401)40:1<26::AID-JCLP2270400105>3.0.CO;2-9
Heilbrun, A. B., Pepe, V. (1985): Awareness of cognitive defences and stress management. British Joum. Of Medical Psychol. Vol. 58.: 9–17. doi: https://doi.org/10.1111/j.2044-8341.1985.tb02609.x
Hermann I. (1988): A pszichoanalízis, mint módszer, Gondolat Kiadó, Budapest.
Juni, S., Yanishefsky, D. (1983): Defensive Style: State or Trait? Journal of Personality Assessment. 47. 5.: 537–538. doi: https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4705_15
Kállai J., Kóczán Gy., Martin L. (1993): Pániktünetek és az én védelmét szolgáló mechanizmusok kapcsolata, Magyar Pszichológiai Szemle XLVIII-XLIX.: 430–444.
Kernberg, 0. (1957): Borderline szindróma és patológiás nárcizmus. Kapocs Kiadó, 1990.
Kipper, L., Blaya, C., Teruchkin, B., Heldt, E., Isolan, L., Mezzomo, K., Bond, M., Manfro, G. G. (2004): Brazilian patients with panic disorder: the use of defense mechanisms and their association with severity. J. Nerv. Ment Dis. 192 (1): 58–64. doi: https://doi.org/10.1097/01.nmd.0000106001.84359.0f
Kragh, U. (1969): Manual till DMT (Manual for DMT). Testförlaget AB. Scandin, Stockholm.
Kreitler, H., Kreitler, S. (1972): The Cognitive Determinants of Defensive Behaviour. Br. J. Soc. Clin. Psychol. (2): 359–372. doi: https://doi.org/10.1111/j.2044-8260.1972.tb00827.x
Leigh, H., Reiser, M. F. (1982): A general systems taxonomy for psychological defence mechanisms. Journal of Personality Research, Vol. 26. No. 1.: 77–81. doi: https://doi.org/10.1016/0022-3999(82)90066-6
Lewin, K. (1941): Regresszió, retrogresszió és fejlődés In.: A mezőelmélet a társadalomtudományban 215–271. Gondolat Kiadó, Budapest, 1972.
Martin L. (2002a): Autodestruktivitás és kreativitás. Előadás. Magyar Pszichiátriai Társaság V. Nemzeti Kongresszusa 2002. március 20-23. Budapest Absztr.: 172.
Martin L. (2002b): Azonosságok és nemi különbségek az autodestruktivitás és a kontrollhelyszférák kapcsolatában. Előadás. Magyar Pszichiátriai Társaság V. Nemzeti Kongresszusa, 2002. március 20-23. Budapest Absztr.: 173.
Martin L. (2003): Pszichometriai és klinikai vizsgálatok a Defense Mechanisms Inventory alkalmazásának megalapozásához és fejlesztéséhez. Psychiatria Hungarica 18. évf. 3.: 164–180.
Martin L. (2005a): Elhárítás - megküzdés - lelki egészség. Előadás Magyar Pszichiátriai Társaság XII. Vándorgyűlése 2005. január 26-29. Psychiatria Hungarica Supplementum, Budapest. 86.
Martin L. (2005b): Énvédő mechanizmusok személyiség- és klinikai pszichológiai empirikus vizsgálatairól. PhD Értekezés. PTE BTK Pszichológia Doktori Iskola.
Matolcsi Á. (1996): A szublimáció fogalmának jelentésbeli módosulása az analitikus pszichológiában. Pszichoterápia, V. évf. 1: 33–40.
Miller, L. (1986): Is Alexithymia a Disconnexion Syndrome? Int’l. Psychiatry in Medicine Vol. 16 (3): 199–209. doi: https://doi.org/10.2190/DAE0-EWPX-R7D6-LFNY
Osgood, Ch. (1960): Cognitive dynamics in the conduct of Human Affairs. Kognitív dinamika az emberi ügyek irányításában In.: Hunyadi Gy. (szerk.) Szociálpszichológia 84–115. Gondolat Kiadó, Budapest, 1973.
Perry, J. C., Kardos M. E., Pagano C. J. (1993): The study of defenses in psychotherapy using the Defense Mechanisms Rating Scales (DMRS). In: The Concept of Defense Mechanisms in Contemporary Psychology: Theoretical Research and Clinical Perspectives. Ed: Hentschel, U. Ehlers, W. NY Springer. doi: https://doi.org/10.1007/978-1-4613-8303-1_8
Plutchik, R., Kellerman, H., Conte, H. R.( 1979): A Structural Theory of Ego Defenses and Emotions. In: Emotions is Personality and Psychopathology. Ed.: Izard, C. Plenum Press. NY and London. doi: https://doi.org/10.1007/978-1-4613-2892-6_9
Pollock, Ch., Andrews, G. (1989): Defense Styles Associated With Specific Anxiety Disorders. Am. J. of Psychiatry. Vol. 146. 11.: 1500–1502. doi: https://doi.org/10.1176/ajp.146.11.1500
Reich, W. (1933): Charakteranalysis: Technik und Grundlangen für Studierende und Praktizierende. Analytiker, Wien. doi: https://doi.org/10.1097/00005053-193409000-00061
Rudas J. (1984): Védekező mechanizmusok. In.: Uő. (szerk.): Önismereti csoportok. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest. 65–86.
Sandel, A., Alcorn, J. D. (1980): Individual Hemisphericity and Maladaptive Behaviors. J. of Abnormal Psychology, Vol. 89. (3): 514–517. doi: https://doi.org/10.1037/0021-843X.89.3.514
Snarey, J., Vaillant, G. E. (1985): How lover and working class youth become middle class adults: The contribution of ego defense mechanisms upward social mobility. Child Development Vol. 56.: 899–910. doi: https://doi.org/10.2307/1130102
Spiegel, D. (1986): Dissociating Damage. J. of. Clinical Hypnosis Vol. 29 (2): 123–131. doi: https://doi.org/10.1080/00029157.1986.10402695
Spinhoven, P., Kooiman, C. G. (1997): Defense Style in Depressed and Anxious Psychiatric Outpatients: An Explorative Study. J. of Nervous and Mental Disease Vol. 185- No 2.: 87–94. doi: https://doi.org/10.1097/00005053-199702000-00004
Steffens, W., Káchele, H.(1988): Abwehr und Bevaltigung - Vorchláge zu einer integrativen Sichtweise. Psychotherapie - Psychosomatic - Medizinische Psychologic. Vol: 38. (1): 3–7.
Steiner, H., Araujo, K. B., Koopman, C. (2001): The Response Evaluation Measure (REM-71): A New Instrument for the Measurement of Defenses in Adults and Adolescents. American Journal of Psychiatry 158 (3): 467–473. doi: https://doi.org/10.1176/appi.ajp.158.3.467
Tauschke, E., Helmes, E., Merskey, H. (1991): Evidence, that defence mechanisms are more related to personality than to symptoms. British Journal of Medical Psychology. Vol. 64.: 137–146. doi: https://doi.org/10.1111/j.2044-8341.1991.tb01651.x
Thomá, H., Kachele, H. (1987): A pszichoanalitikus terápia tankönyve, 1-2 köt. MIÉT Pszichoterápiás Munkacsoportja, Budapest.
Vaillant, G. E. (1971): Theoretical Hierarchy of Adaptive Ego Mechanisms. Archives of General Psychiatry. Vol.24. Feb.: 107–118. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1971.01750080011003
Vaillant, G. E. (1983): Childhood Environment and Maturity of Defense Mechanisms. In.: Human Development - An Interactional Perspective. Ed.: Magnusson , D.-Allen, V. L. Academic Press, NY. 343–352.
Vaillant, G. E. (1994): Ego Mechanisms of Defense and Personality Psychopathology. Journal of Abnormal Psychology. Vol. 103. February No 1.: 44–50. doi: https://doi.org/10.1037//0021-843X.103.1.44
Vaillant, G. E., Bond, M., Vaillant, C. (1986): An Empirically Validated Hierarchy of Defense Mechanisms. Arch. Gen. Psych. Vol. 43. Aug.: 786–794. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1986.01800080072010
Vas J., Varga G., Komáromi L.-né , Borbély T. (2001): Néhány gondolat kórházi pszichoterápiás stábok védekező és megküzdő stratégiáiról. Pszichoterápia X. évf. 2. sz.: 109–122.
Wallerstein, R. S. (1967): Development and Metapsychology of The Defense Organization ofThe Ego. Joum. of Am. Psychoanal. Assoc. Vol. 15. (1): 130–149. doi: https://doi.org/10.1177/000306516701500105
Weinstock, A. (1967): A longitudinal study of social class and defense. J. of. Consulting Psychol. Vol. 31.: 539–541. doi: https://doi.org/10.1037/h0024993
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2009 Martin László
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.
