Kép és szöveg egymásra hatásának vizsgálata az irodalomórán
Resumen
A tanulmány olyan műveket interpretál, amelyek szövege képzőművészeti alkotásokra (festmények, szobrok, fényképek, képregény) való utalásokat, leírásokat is tartalmaznak, vagy szövegtestükbe vizuális intertextusként képzőművészeti alkotások épülnek be. A képzőművészeti alkotások szövegben betöltött funkciójának, a textusba ágyazott műalkotások mitikus és vallási vonatkozásainak vizsgálata új szempontokkal gazdagítja a szövegek interpretációját, és élményszerűvé teszi az irodalomtanítást. Az elemzett, képi utalásokban gazdag szövegek a szerbiai általános és középiskolák magyar nyelv és irodalom tanterveiben feldolgozásra szánt szövegekként, kötelező vagy ajánlott házi olvasmányokként szerepelnek.
Referencias
Bahtyin, Mihail M. (1976): A tér és idő a regényben. In: A szó esztétikája. Gondolat, Budapest. 257–302.
Dér Zoltán (1979): Gion Nándor. Költészet darócban. In: Szembesülések. Életjel, Szabadka
Elek Tibor (2009): Gion Nándor írói világa. Monográfia. Noran, Budapest
Féja Géza (1978): Gion Nándor. In: Törzsek, hajtások. Szépirodalmi Kiadó, Budapest. 208–221.
Foucault, Michael (2000): Az udvarhölgyek. In: A szavak és a dolgok. Osiris, Budapest. 147–155.
Gion Nándor (1970): Engem nem úgy hívnak. Forum, Újvidék
Gion Nándor (2007): Virágos Katona. In: Latroknak is játszott. Noran, Budapest
Hanák Péter (1988): A Kert és a Műhely. Reflexiók a századforduló bécsi és budapesti kultúrájáról. In: A Kert és a Műhely. Gondolat, Budapest
Harkai Vass Éva (2001): A művészregény a 20. századi magyar irodalomban. Forum, Újvidék.
Kaffka Margit (1974): Hangyaboly. In: Bodnár György (szerk.): Kaffka Margit válogatott művei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest
Kemp, Wolfgang (2004): A festők terei. A képi elbeszélés Giotto óta. Kijárat Kiadó, Budapest
Kibédi Varga Áron (1993): Vizuális argumentáció és vizuális narrativitás. Athenaeum, 4: 166–179.
Korda Eszter (2001): Ottlik és Velázquez, Velázquez és Ottlik. In: Gintli Tibor (szerk.): Változatok a modernitásra. Tanulmányok a Nyugatról. Anonymus, Budapest. 77–88.
Korda Eszter (2002): Képek az Iskola a határonban. In: Kenyeres Zoltán–Gintli Tibor (szerk.): Pillanatképek a hazai irodalomtudományról. Anonymus, Budapest. 336–348.
Korda Eszter (2002): Ottlik és Rembrandt, Rembrandt és Ottlik. Alföld, 7: 86–99.
Korda Eszter (2005): Ecset és toll. Az Ottlik-próza vizuális narrációja. Fekete Sas, Budapest
Kosztolányi Dezső (1968): Aranysárkány. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest
Lotman, Jurij (1994): A művészi tér problémája Gogol prózájában. In: Kovács Árpád – V. Gilbert Edit (szerk.): Kultúra, szöveg, narráció. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs. 119–185.
McCloud, Scott (2007): A képregény felfedezése. Nyitott Könyvműhely, Budapest
McCloud, Scott (2008): A képregény mestersége. Nyitott Könyvműhely, Budapest
Móricz Zsigmond (1956): Kamaszok. In: Kisregények II. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest
Móricz Zsigmond (é.n.): Légy jó mindhalálig. Akkord, Budapest
Nancy, Jean-Luc (2007): A portré tekintete. Helikon, 1–2: 145–155.
Orosz Magdolna (2003) „Az elbeszélés fonala.” Narráció, intertextualitás, intermedialitás. Gondolat, Budapest
Ottlik Géza (é.n.): Iskola a határon. Magvető, Budapest
Perjéssy-Horváth Barnabás (2005): Kollégium blues. Kairosz, Budapest
Petőfi S. János–Benkes Zsuzsa (2002): A multimediális szövegek megközelítései. Bevezetés a statikus 'verbális elem + kép/diagram/...'-típusú komplex jelek szemiotikai szövegtanába. Iskolakultúra, Pécs
Szabó Magda (1978): Abigél. Magvető – Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest
Szegedy-Maszák Mihály (1994): Ottlik Géza. Kalligram, Pozsony
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2012 Hargita Horváth Futó
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.
