A szakképzés szerepe a mezőgazdaság modernizációjában

Abstract

A 18. század második felében a mezőgazdaság iránti érdeklődés szélesebb rétegekben erősödött. A korszakban - átmenet a hűbéri rendszerből a kapitalizmusba - az ún. „új mezőgazdaság”-ra való átállás folyamatát számos társadalmi, technikai és ismeretelméleti faktor hiánya akadályozta. A „hagyományos” (természeti) gazdálkodást nem a piaci szükségletek (törvények) szabályozták, a természeti faktorok határozták meg: így a talaj termőképessége, az időjárás változása, az elemi károk, a talaj kémiai összetétele stb. Ugyanakkor a jobbágyi érdekeltség a termelésben, valamint a technikai fejlesztésben rendkívül csekély volt.