A bevándorlók nyelvoktatásának intézményi keretei Norvégiában

Abstract

Norvégia bevándorlókra vonatkozó politikájának legfontosabb célkitűzése azok minél gyorsabb és zökkenőmentesebb beilleszkedésének elősegítése. Ennek fő kereteit adja a külföldiekről szóló törvény, valamint a bevándorlók integrálódását támogató törvény. A bevándorlók norvég társadalomba történő integrálódásának legalapvetőbb eleme a norvég nyelv - minél gyorsabb és tökéletesebb - elsajátítása, amelyre a legkülönfélébb lehetőségek biztosítottak.
Emellett azonban az állam azt is fontosnak tartja, hogy a bevándorlók megőrizzék anyanyelvüket. Korábban erre valamennyi bevándorlócsoport esetében nyújtott intézményi kereteket, mára ez a lehetőség leszűkült. Állami támogatást napjainkban gyakorlatilag csak a legnagyobb bevándorlócsoportok kapnak.
A norvég oktatásban különös helyzetet teremt a norvég nyelv két sztenderd változatának létezése (bokmál, nynorsk). A bevándorlók vagy a bokmál vagy ritkább esetben a nynorsk nyelvváltozatot tanulják, azaz a Norvégiában használt két változat közül csak az egyiket. Ezáltal azonban hátrányba kerülnek a többi állampolgárhoz képest, akik mindkét változatot elsajátították. A bevándorló fiatalok elvileg ugyanabban a norvég nyelvoktatásban részesülnek, mint bárki más. A gyakorlatban azonban nagyon sokan felmentésben részesülnek a nynorsk-oktatás alól azért, mert nem norvég az anyanyelvük.
Nagyon jól látható, hogy a bevándorlók norvég nyelvoktatása területén felmerülő problémák, kérdések nagyon komplikáltak, az igazán jó megoldást az érintett szervek sem tudják megfogalmazni. Jelenleg is folyik a vita az aktuális kérdésekről.