Térvilág – világtér
Abstract
Hogyan változott meg a tér-fogalom értelmezése a századok folyamán, hogyan vált interdiszciplináris kategóriává történelmi fejlődése során, hogyan jelenik meg az identitás tértapasztalata az alkotásban? Ezek a dolgozat által felvetett és nyitva hagyott legfontosabb kérdések, amelyek egyfajta ecoi lista formájában fogalmazódnak meg. A XX. század a teret, mint értelemalkotó tényezőt, a személyek legbensőbb világának meghosszabbítását szemléli. Az egyén térszemléletének objektivációiként térstruktúrákat hoz létre, majd ezeket a valóság önálló tényezőinek tekinti. A megélt tér egyfajta tudáshorizontot tételez fel, amelyben egy adott közösség önmagát definiálni képes. A dolgok nem egyszerűen kitöltik a teret, hanem térbenlevésükkel magát a teret határozzák meg. A modern tér nem, mint hiány értelmeződik, hanem a helyekként létező dolgok által konstituált, folyamatos változásban, átalakulásban levő létező.
Literaturhinweise
Bahtyin, Mihail (1976): A tér és az idő a regényben. In: Mihail Bahtyin: Aszó esztétikája. Gondolat, Budapest.
Barthes, Roland (1996): A szöveg öröme. Osiris, Budapest.
Bergson, Henri (2001): Évolution créatrice. PUF, Paris.
Blanchot, Maurice (1988): L’espace littéraire. Gallimard, Paris.
Bourdieu, Pierre (2002): A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Napvilág Kiadó, Budapest.
Carnap, Rudolf (1922): Dér Raum: Ein Beitrag zűr Wissenschaftslehre. Kant-Studien No. 56, Berlin.
Derrida, Jacques (1967): De la grammatologie. Minuit, Paris.
Derrida, Jacques (1991): Grammatológia. Magyar Műhely, Budapest-Párizs.
Eco, Umberto (2009): A lista mámora. Európa, Budapest.
Einstein, Albert (1998): Hogyan látom a világot? Gladiátor, Budapest.
Foucault, Michel (1969; 2001): L’Archéologie du savoir. Gallimard, Paris. A tudás archeológiája. Atlantisz, Budapest.
Gadamer, Hans-Georg (1994): Épületek és képek olvasása. In: Hans-Georg Gadamer (szerk.): A szép aktualitása. T-Twins, Budapest. 157–168.
Gadamer, Hans-Georg (1994): Épületek és képek olvasása. In: Gadamer: A szép aktualitása. T-Twins Kiadó, Budapest.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich (1979): A szellem fenomenológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Heidegger, Martin (1994): A művészet és a tér. In „...költőien lakozik az ember...”. TTwins-Pompei, Budapest-Szeged. 211–218.
Husserl, Edmund (1910; 1993): A Filozófia mint szigorú tudomány. Kossuth, Budapest.
Kant, Immanuel (1781; 2004): A tiszta ész kritikája. Atlantisz, Budapest.
Kirkegaard, Sörén (1843, 2005): Vagy-vagy. Osiris, Budapest.
Lefebvre, Henri (1974): La Production de l’espace, Anthropos, Paris. doi: https://doi.org/10.3406/homso.1974.1855
Levy, Pierre (1992): Les arbres de connaissances. La Découverte, Paris.
Locke, John (1690; 2003): Értekezés az emberi értelemről. Osiris, Budapest.
Manovich, Lev (2001): A film, mint kulturális interface. Metropolis 2001/16, 2. szám. 24–43.
Merleau-ponty, Maurice (2007): A látható és a láthatatlan. L’Harmattan, Budapest.
Nietzsche, Friedrich (1992): Anem-morális értelmű igazságról és hazugságról. Athenaeum 1992/1, 3. szám. 3–15.
Pascal, Blaise (1983): Gondolatok. Gondolat, Budapest.
Platón (1984): Timaiosz. In: Platón összes művei. Európa, Budapest. 356–362.
Sartre, Jean-Paul (2006): A Lét és a Semmi. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Schopenhauer, Arthur (1918; 2007): A világ, mint akarat és képzet. Osiris, Budapest.
Serres, Michel (1972): L’Interférence. Minuit, Paris.
Sobchack, Vivian (2001): A vászon és a képernyő színhelye. Metropolis 2001/16, 2. szám. 8–23.
Thomka Beáta (1998): Narratívák I. Képleírás, képi elbeszélés. Kijárat, Budapest.
Wittgenstein, Ludwig (2004): Logikai-filozófiai értekezés. Atlantisz, Budapest.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2009 Béri Etelka
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
