„Mozdonypedagógusok” az alternativitás és pluralizmus füstjében – avagy az 1985. évi oktatási törvény a 80-as, 90-es évek pedagógiai reformjainak tükrében
Abstract
Jelen tanulmány fókuszában az 1980-as, 90-es évek oktatás- és nevelésügyének vizsgálata áll, különös tekintettel az 1985-ös oktatási törvény hatályba lépését követő pedagógiai alternativitás és pluralizmus kibontakozására. A vizsgált időszak reformtörekvéseit tekintve megállapítható, hogy a nyolcvanas évek közepén a polgári demokrácia felé mutató átalakulás mentén születő, a nevelés- és oktatásügyet érintő olyan törvényi és a pedagógiai gyakorlatot formáló tartalmi szabályozóknak kellett megszületniük, melyek minden tekintetben (értékek, nézetek, intézmények, módszerek stb.) a választás szabadságát biztosították és szolgálták. Az 1985-ös oktatási törvény egyik legfontosabb és egyben legünnepeltebb üzenete: a pedagógusi és az iskolai autonómia legalizálása volt, melyek intézményesülése a pedagógiai pluralizmus és alternativitás létének kétségtelen bizonyítékaként és a reformszándékon túlmutató jelentőségű fordulatként értelmezhető.
Literaturhinweise
Báthory Zoltán (2000a): A maratoni reform. Iskolakultúra. 2000/10. 10. szám. 45–60.
Báthory Zoltán (2000b): A maratoni reform. Iskolakultúra. 2000/10. 11. szám. 3–26.
Báthory Zoltán (2001): Maratoni reform. Önkonet, Budapest.
Báthory Zoltán és Falus Iván (1997, főszerk.) Pedagógiai Lexikon. I-III. kötet. Keraban Kiadó, Budapest.
Beke Kata (1988): Jelentés a kontraszelekcióról. Magvető Kiadó, Budapest.
Brezsnyánszky László (1997): Pluralizmus. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (főszerk.) Pedagógiai Lexikon. I-III. Keraban Kiadó, Budapest. 189-190.
Brezsnyánszky László (2004): Alternatívok és alternatívák. Az alternatív iskolák értelmezéséhez. Új Pedagógiai Szemle, 2004/54. 6. szám. 28–33.
Czike Bernadett (1997): Az alternatív iskolák jellemzői – kezdeti elveik, mai gyakorlatuk. Új Pedagógiai Szemle, 1997/47. 6. szám. 24–32.
Feuer, L. S. (1989): The inventor of pluralism (Harold J. Laski). The New Leader [on-line] 1989. September [http://www.highbeam.com/doc/1G1-7966625.html] [2010-11-23.]
Gazsó Ferenc (1988): Az iskolák önállóságának értelmezéséről. Pedagógiai Szemle, 1988/38. 6. szám. 483–493.
Halász Gábor (1984): Az oktatáspolitika szerkezete a hatvanas-hetvenes években, Medvetánc, IV. 2-3. sz. 73–96.
Halász Gábor (1985): A nyolcvanas évek reformfolyamatai és a közoktatás irányítása, Ifjúsági Szemle, 1985/5. 5. szám. 96–106.
Halász Gábor (1992): Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat, Neveléstörténeti Füzetek 11. szám. 72–79.
Kelemen Elemér (2003a): Oktatásügyi törvényhozásunk fordulópontjai a 19–20. században. Iskolakultúra, 2003/13. 2. szám. 47–56.
Kelemen Elemér (2003b): Rendszerváltás és iskola. Iskolakultúra, 2003/13. 6–7. szám. 81–87.
Kelemen Elemér (2003c): Oktatáspolitikai irányváltások Magyarországon a 20. század második felében (1945–1990). A korszak oktatási reformjainak természetéről. Új Pedagógiai Szemle 2003/53. 9. szám. 25–32.
Kozma Tamás (1985): Tudásgyár? - Az iskola mint társadalmi szervezet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Kozma Tamás (1987): Miért (ne) legyenek önállóak az iskolák? Valóság, 1987/30. 1. szám. 65–77.
Kozma Tamás (1990): Kié az iskola? Educatio Kiadó, Budapest.
Kozma Tamás (2001): Oktatás és politika: rendszerváltó viták. Iskolakultúra, 2001/11. 2. szám. 63–72.
Kozma Tamás (2009): Kié a rendszerváltás? Educatio, 2009/18. 4. szám. 423-435.
Lukács Péter (1991, szerk.): Alternatív iskolák, alternatív pedagógiák Magyarországon. Edukáció Könyvkiadó, Budapest.
M. Nádasi Mária (1995): Úton a pedagógiai többszólamúság felé. In: Kereszty Zsuzsa és T. Hajabács Ilona (szerk.): Több út. Alternativitás az iskolázás első éveiben. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest.
Mihály Ottó (1989): Iskola és pluralizmus. Educatio, Budapest.
Mihály Ottó (1999): Fordulat és pedagógia. In: Mihály Ottó: Az emberi minőség esélyei. OKKER Kiadó, Budapest.
Mihály Ottó (2001a): Interjú. In: Báthory Zoltán: Maratoni reform. Önkonet, Budapest. 223–232.
Mihály Ottó (2001b): Pedagógiai, etikai, tudományos és jogi normák az iskolai erkölcsi szocializációban. Új Pedagógiai Szemle, 2001/51. 1. szám. 4-17.
Nanszákné Dr. Cserfalvi Ilona (1996, szerk.): Pedagógiai kislexikon. Tóth Könyvkereskedés, Debrecen.
Németh András (1998): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Németh András és Ehrenhard Skiera (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Ősz Gábor (1999): A Katyn-szindróma. Iskolakultúra. 1999/9. 12. szám. 12–19.
Romsics Ignác (1999): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest.
Sáska Géza (2004): Az alternatív pedagógia posztszocialista győzelme. Beszélő, 2004/9. 12. szám. 20–30.
Takács Géza (1987): Az iskola vaskos bástyái. Valóság, 1987/30. 2. szám. 75–89.
Trencsényi László (1999): Az alternatív pedagógiák nyomában. Iskolakultúra, 1999/9. 5. szám. 92–97.
Zsolnai József és Zsolnai László (1987): Mi a baj a pedagógiával? Tankönyvkiadó, Budapest
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2011 Kissné Zsámboki Réka
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
