Tészabó Júlia: Játék – pedagógia, gyermek – kultúra : tanulmányok (Neveléstudomány-történeti tanulmányok)

Gondolat Kiadó, 2011, 157 p.

Abstract

Tészabó Júlia Játék – pedagógia, gyermek – kultúra című tanulmánykötete a Nevelés- tudomány-történeti tanulmányok sorozat részeként jelent meg a Gondolat Kiadó kezelésében 2011-ben. A szerző művészettörténész, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója, a játék- és játékszertörténet elismert, kiváló kutatója, akinek számos gyermekkor- és játéktörténeti írás, monográfia fémjelzi eddigi munkásságát. Tészabó általam bemutatni kívánt kötete olyan tanulmányok gyűjteménye, amelyek az ELTE PPK Pedagógiatörténeti Tanszékén a Németh András professzor irányításával zajló Életreform-mozgalmak és a Reformpedagógia című OTKA-kutatás eredményeképpen születtek, illetve hangzottak el a programhoz kapcsolódó konferenciákon. A szerző tulajdonképpen úttörő munkát végzett azáltal, hogy nemcsak azt mutatja be, hogy a játék miképpen vált a nevelés fontos eszközévé, hanem azt a folyamatot is érzékelteti, amely az idegen minták követésétől a nemzeti jelleg megteremtéséig terjedt. A magyar játékpedagógia kezdetei a poroszos nevelés eluralkodásának idejére tehetők, és ennek reakciójaként foghatók fel a játé - és művészetpedagógiát akkor különösen jellemző merevségek feloldására irányuló nemzetközi és hazai törekvések. Ezek vezettek el a játék és a rajz funkcióinak a kiszélesedéséhez.