A médiapedagógia segédtudománya: a kognitív pszichológia

László Dóra

doi:10.17165/TP.2014.3-4.2

Autor/innen

László Dóra Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2014.3-4.2

Abstract

A médiával foglalkozó szakirodalom ma már nagyon széles körű, és a felhasználása leginkább a tömegkommunikáció-kutatáson belül, valamint az oktatásban a legelterjedtebb. Az iskolai tanításhoz elengedhetetlen a média témaköre, azonban az oktatásbeli alkalmazáshoz és az ismeretszerzés megértéséhez nem elég a két terület. A pedagógiának és a médiaelméletnek van egy közös segédtudománya, a kognitív pszichológia, amely a tömegtájékoztató eszközök több látens hatását is feltárta. Az általános lélektani megközelítéstől eltérően a kognitív pszichológia a tömegkommunikáció tekintetében a televíziós híreket, valamint azok megértését vizsgálja elsősorban. Más tantárgyak didaktikai megközelítéseit figyelembe véve a médiaesemények feldolgozása könnyen átültethető a gyakorlatba.

Literaturhinweise

Balázs Gáza – Szayly József – Szilágyi Árpád (2010): Újságíró-ismeretek kezdő és civil újságíróknak: sajtó, rádió, televízió, online média. Budapest : DUE, 2010. 183 p.

Barrie, G. (1987): Poor Reception: Misunderstanding and Forgetting Broadcast News. Hillsdale : NJ: Lawrence Erlbaum, 1987. 384 p.

Barrie, G. (1999): Television News and the Audience in Europe. The European Journal of Communication Research, 1999. vol. 24, no. 1, 5–38. p. doi: https://doi.org/10.1515/comm.1999.24.1.5

Comstock, G. (1989): Newsflow and Democratic Society. Orlando : FL: Academic Press, 1989. 425 p.

Eysenck, M. W. – Keane, M. T. (2003): Kognitív pszichológia. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. 602 p.

Findahl, O. – Höijer, B. (1981): Studies of News from the Perspective of Human Comprehension. In: Wilhoit, G. C. - de Bock, H. (szerk.): Mass Communication Review Yearbook. Beverly Hills : CA: Sage, 1981. 393–403. p. doi: https://doi.org/10.2307/2067206

Findahl, O. – Höijer, B. (1985): Some Characteristic of News Memory and Comprehension. Journal of Broadcasting and Electronic Media, 1985. vol. 29, no. 4, 379–398. p. doi: https://doi.org/10.1080/08838158509386594

Giles, D. C. (2003): Media Psychology. New Jersey : Lawrence Erlbaum Associates, 2003. 321 p. doi: https://doi.org/10.4324/9781410607263

Kovács Gyula – Pléh Csaba – Gulyás Balázs (2002): Kognitív idegtudomány. Budapest : Osiris Kiadó, 2002. 815 p.

Neisser, U. (1984): Megismerés és valóság. Budapest : Gondolat Kiadó, 1984. 205 p.

Neves, R. D. S. (2000): Emlékek, képek, gondolatok. Bevezetés a kognitív pszichológiába. Budapest : Osiris Kiadó, 2000. 143 p.

Newhagen, J. E. – Reeves, B. (1992): The Evenings Bad News: Effects of Compelling Negative Television News Images on Memory. Journal of Communication, 1992. vol. 42, no. 2, 25–41. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1460-2466.1992.tb00776.x

Share, J. (2008): Media Literacy is Elementary: Teaching Youth to Critically Read and Create Media. New York : Peter Lang Publishing, 2008. 167 p.

Shrum, L. J. (2012): The Psychology of Entertainment Media. New York : Routledge, 2012. 341 p. doi: https://doi.org/10.4324/9780203828588

Stokes, J. (2008): A média- és kultúrakutatás gyakorlata. Budapest : Gondolat Kiadó, 2008. 199 p.

Tyner, K. (1998): Literacy in a Digital World: Teaching and Learning in the Age of Information. New Jersey : Lawrence Erlbaum Associates, 1998. 281 p.

Woodall, W. G. (1986): Information Processing Theory and Television News. In: Robinson, J. P. – Levy, M. (szerk.): The Main Source: Learning from Television News. Beverly Hills : CA: Sage, 1986. 133–158. p.