Személyre szabott fejlesztési lehetőségek a felsőoktatásban: Jelentés egy egyéniesített fejlesztési módszer kipróbálásáról

Edina Dombi

doi:10.17165/TP.2016.3-4.6

Autor/innen

Edina Dombi SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézet, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2016.3-4.6

Abstract

A Szegedi Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Intézete és a Qualitas T&G Kft. együttműködése révén, a TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 Mentor(h)áló 2.0 program keretében 9 tanító és 9 óvodapedagógia szakos hallgató egyéni fejlesztését végeztük el. Célunk az volt, hogy segítsük a hallgatókat saját fejleszthető területeik felismerésében, erősítésében. Jelen tanulmány az egyéni fejlesztési eljárás felépítését mutatja be. A folyamatba minden hallgató önként kapcsolódott be, a mentoráltak részére az anonimitást biztosítottuk. A fejlesztés felépítése, dokumentációja minden hallgatónál azonosan történt, a bemenetet biztosító viselkedési kompetenciák (RaDAr) mérése (Baráth, 2013) is mindenki esetében megtörtént. A fejlesztési folyamatban sem volt eltérés a hallgatók között, csupán az oktatók által alkalmazott technikákban, gyakorlatokban, amelyek a személyre szabottságot biztosították.

Autor/innen-Biografie

Edina Dombi, SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézet, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék

pszichológus, egyetemi tanársegéd
edinadombi@jgypk.u-szeged.hu

Literaturhinweise

Baráth, T. (2013). Methodology of the competency framework development. In: Schratz, M. és mtsai, The Art and Science of Leading a School. National report of the project: International Co-operation for School Leadership Involving Austria, the Czech Republic, Hungary, Slovakia, Slovenia, Sweden. (pp. 31–65.) Budapest: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.

Busch, J. W. (1985). Mentoring in graduate schools of education: Mentors’ perceptions. American Educational Research Journal, vol. 22. pp. 257–265. doi: https://doi.org/10.3102/00028312022002257

Campbell, T. A. – Campbell, D. E. (1997). Faculty/student mentor program: effects on academic performance and retention. Research in Higher Education, vol. 38. no. 6. pp. 727–742.

Crisp, G., – Cruz, I. (2010). Confirmatory Factor Analysis of a Measure of “Mentoring” Among Undergraduate Students Attending a Hispanic Serving Institution. Journal of Hispanic Higher Education, vol. 9. no. 3. pp. 232–244. doi: https://doi.org/10.1177/1538192710371982

DuBois, D. L .– Holloway, B. E. – Valentine, J. C. – Cooper, H. (2002). Effectiveness of mentoring programs for youth: a meta-analytic review. American Journal of Community Psychology, vol. 30. no. 2. pp. 157–197. doi: https://doi.org/10.1023/A:1014628810714

Fagenson, E. A. (1989). The mentor advantage: Perceived career/job experiences of protégés versus non-protégés. Journal of Organizational Behavior, vol. 10. pp. 309–320. doi: https://doi.org/10.1002/job.4030100403

Jacobi, M. (1991): Mentoring and undergraduate academic success: A literature review. Review of Educational Research, vol. 61. pp. 505–532.doi: https://doi.org/10.3102/00346543061004505

Kasprisin, C. A. – Single, P. B. – Single, R. M. – Muller, C. B. (2003). Building a better bridge: testing e-training to improve e-mentoring programmes in higher education. Mentoring & Tutoring, vol. 11. no. 1. pp. 67–78. doi: https://doi.org/10.1080/1361126032000054817

Koch, C. – Johnson, W. B. (2000). Documenting Benefits of Undergraduate Mentoring. Council on Undergraduate Research Quarterly, vol. 20. no. 4. pp. 172–175.

Pusztai, E (2009). A coaching szerepe a szervezetfejlesztésben. IME, 8. évf. 2. sz. pp. 35–37.

Santos, S. J. – Regadas, E. T. (2002). Latinos in Higher Eduacation: An Evaluation of a University Faculty Mentoring Program. Journal of Hispanic Higher Education, vol. 1. no. 1. pp. 40–50. doi: https://doi.org/10.1177/1538192702001001004

Wilson, Z. S. – Holmes, L. – deGravelles, K. – Sylvain, M. R. – Batiste, L. – Johnson, M. – McGuire, S. Y. – Pang, S. S. – Warner, I. M. (2012). Hierarchical Mentoring: A Transformative Strategy for Improving Diversity and Retention in Undergraduate STEM Disciplines. Journal of Science Education and Technology, vol. 21. no. 1. pp. 148–156. doi: https://doi.org/10.1007/s10956-011-9292-5

Xu, Y. – Hartman, S. – Uribe, G. – Mencke, R. (2001). The effects of peer tutoring on undergraduate students’ final examination scores in mathematics. Journal of College Reading and Learning, vol. 32. no. 1. pp. 22–31. doi: https://doi.org/10.1080/10790195.2001.10850123