Miért volt szükség a köznevelés HR-ének reformjára?

Péter Tamás Bertalan; Szilárd Horváth

doi:10.17165/TP.2016.3-4.1

Autor/innen

Péter Tamás Bertalan Kaposvári Egyetem
Szilárd Horváth Kaposvári Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2016.3-4.1

Abstract

Magyarországon az oktatás teljes megreformálása zajlik. Új intézménytípusok, képzések jelennek meg. Átdolgozásra kerül a nemzeti alaptanterv. Jelentős lépés volt az intézmények állami kézbevétele, a tanfelügyeleti rendszer és a Pedagógus életpályamodell bevezetése. A tanulmány az életpályamodell bevezetésének szükségességét tárgyalja pro és kontra. A köznevelés helyze- tének bemutatásán keresztül bizonyosságot nyer, hogy lépni kellett „a funkcionális analfabetiz- mus”elkerülése érdekében. Hiszen nemcsak az OECD államokhoz képest nő a lemaradásunk, hanem saját korábbi teljesítményünkhöz is. Párhuzamba állítja a pedagógus életpályamodellt a versenyszférában jól működő teljesítménybérezéssel. Néhány mondatban bemutatásra kerül- nek az életpályamodell kategóriái, és az, hogy hogyan érheti el azt a pedagógus.

Autor/innen-Biografien

Péter Tamás Bertalan, Kaposvári Egyetem

habilitált egyetemi docens
bertalan.peter@ke.hu
Szilárd Horváth, Kaposvári Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola

doktorandusz
hszilard79@gmail.com

Literaturhinweise

Antalné Szabó Á., Hámori V., Kimmel M., Kotschy B., Móri Á., Szőke M. E., Wölfling Zs. (2016). Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és pedagógus II. fokozatba lépéshez, 3. kiadás, Oktatási Hivatal

Balázsi I., Ostorics L., Szalay B., Szepesi I., Vadász C. (2012). PISA 2012 Összefoglaló jelentés, OH Budapest, pp. 13–47.

Bencéné Fekete, A. (2015a). Hálózatok a tehetséggondozásban Magyarországon. Acta Acientiarum Socialium,43. 5–6. sz. pp. 143–152.

Bencéné Fekete, A. (2015b). Hálózat a minőségi oktatás és képzés érdekében. In: Bencéné Fekete, A. (Ed.), Felsőoktatási hálózati kapcsolatok az intézményi pedagógiai kooperációban, (pp. 69–70). Kaposvár: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.

Belfield C. R. – Heywood J. S. (2008) : A tanárok teljesítmény alapú bérezése: meghatározók és következmények (Performance pay for teachers: Determinants and consequences.) Economics of Education Review, 27. 243-252. doi: https://doi.org/10.1016/j.econedurev.2008.01.002

Culter T., Waine B. (2000). Mutual Benefits or managerial control? The role of appraisal is performance related pay for teachers. British Journal of Educational Studies, 48.évfolyam 2 szám pp.170–182. doi: https://doi.org/10.1111/1467-8527.t01-1-00140

Falus I (szerk.) (2011). Tanári pályaalkalmasság –kompetenciák – sztenderdek. Nemzetközi áttekintés. Eger: Eszterházy Károly Főiskola

Heneman III, H. G. és Milanowski, A. T. (1999). Teachers Attitudes about Teacher Bonuses Under School-Based Performance Award Programs. Journal of Personnel Evaluation in Education. 12.4. 327-341. doi: https://doi.org/10.1023/A:1008063827691

Johnson, S. (1984). Merit pay for teachers: a poor prescription for reform. Harvard Educational Review, vol 54, pp. 175–185. doi: https://doi.org/10.17763/haer.54.2.36264448513xp4t5

Odden A, Kelley C.(1997). Paying Techers for What They Know and Do. Thousan Oaks. Ca. Corwin Press

Karoliny, M.-né, és Poór, J. (2010). Emberi erőforrás menedzsment kézi-könyv. Rendszerek és alkalmazások. Budapest: Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.

Murnane, R. J. és Cohen, D. K. (1986). Merit Pay and the Evaluation Problem. Why Most Merit Pay Plans Fail and a few Survive? Harvard Edition Review, vol. 56, pp. 1–17. doi: https://doi.org/10.17763/haer.56.1.l8q2334243271116

Polónyi I, Tímár J (2001). Tudásgyár vagy papírgyár. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.

Odden, A. és Kelley, C. (2002). Paying Teachers For What They Know And Do: New And Smarter Compensation Strategies To Improve Schools. 2nd Edition, California: Corwin Press.

OECD PISA 2012 Results in Focus – What 15 year olds know and what they can do with what they know – OECD 2012. [online] http://www.oecd.org/pisa/keyfindings/pisa-2012-results-overview.pdf, [2015.10.12.]

Ollé J., Lévai D., Domonkos K., Szabó O., Papp-Danka A., Czirfusz D., Habók L., Tóth R., Takács A., Dobó I. (2013). Digitális állampolgárság az információs társadalomban. Budapest: Eötvös Kiadó

Richardson, R. (1999). Performance-related pay in schools: an assessment of the Gren Papers. London: NUT

Sági M., Varga J., (2010). Pedagógusok. In: Jelentés a magyar közoktatásról. [online] http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/jelentes-2010/18-pedagogusok [2016.06.10.]

Stiglitz, J. E.(2000). A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK – Kerszöv

Storey, A. (2000). ‘A leap of faith? Performance pay for teachers. Journal of Education Policy, vol. 15, no. 5, pp 509–523. doi: https://doi.org/10.1080/026809300750001667

Szárny és Teher: A magyar oktatás helyzetének elemzése (2009) háttéranyag mek.oszk.hu/07900/07999/pdf/szarny-teher-oktatas-hatteranyag.pdf [2016.09.21.]

Teachers Matter (2005): Teachers matter. Attracting, developing and retaining effective teachers. Paris. OECD-Education Committee. http://www.oecd.org/dataoecd/39/47/34990905.pdf Magyarul: A tanárok számítanak. A hatékony pedagógusok pályára vonzása, fejlesztése és a pályán való megtartása. http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Manage- ment/oecd/education/teachers-matter-attracting-developing-and-retaining-effective- teachers_9789638739940-hu [2016.09.20.]

Tomilison, H. (2000). Proposals for Performance Related Pay in English Schools. School Leadership and Managment doi: https://doi.org/10.1080/13632430050128327

Varga J. (2008). Oktatás – gazdaságtan. Budapest: Közgazdasági Szemle Alapítvány.

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet – a pedagógusok előmeneteli rendszere [online] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor [2016.09.21.]