A német nemzetiségi óvodapedagógus professzió új kihívásai

Enikő Pásztor

doi:10.17165/TP.2018.1.15

Autor/innen

Enikő Pásztor Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.1.15

Abstract

Oktatói munkám mellett egy magántanodában tartok játékos német foglalkozásokat kisgyermekeknek féléves kortól, de leginkább óvodáskorúaknak. A nemzetiségi óvodákban végzett kutatásaim közben egy egyre erőteljesebben jelentkező problémára figyeltem fel: a német nemzetiségi óvodapedagógus-képzés ma már nem biztosít elegendő számú és sok esetben megfelelő színvonalú német nemzetiségi óvodapedagógust, és a végzett hallgatók jelentős része el sem kezdi, vagy rövid időn belül elhagyja a pályát. Ennek oka nyilván többrétű, de sok esetben az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányával is magyarázható. A legtöbben már egyetemi éveik alatt arra az elhatározásra jutnak, hogy Ausztriában vagy Németországban kezdjék meg munkájukat. Sokáig még számos olyan tényező is hatott, ami az értelmiségi azonosulásukat elbizonytalanította. Ilyen a társadalmi percepció, amely alacsony presztízzsel azonosítja az óvodapedagógusi pályát. A saját tevékenységem példáján keresztül kívánom bemutatni, milyen lehetőségek kínálkoznak e pedagógusok itthon tartására, az ő itthoni szakmai életük kibontakoztatására.

Autor/innen-Biografie

Enikő Pásztor, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

pasztor.eniko@uni-sopron.hu

Literaturhinweise

Babai, Zs. (2010). Német nemzetiségi óvodapedagógus képzés Sopronban. Képzés és Gyakorlat. 8(1), 79–85.

Dániel, A. (1986). Teréz küldetése. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.

Golnhofer, E. – Szabolcs, É. (2005). Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.

Kövér, S. (1987). Az értelmi nevelés története óvodáinkban 1828–1975 között. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Kövér, S. (1996). Óvóképzésünk múltjának néhány mának szóló tanulsága. In.: Varga, Gy. (Szerk.), „...Amit a tükör önmaga teremt”, (pp. 4–10). Hajdúböszörmény: Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola.

Kurucz, R. (2002). Az első magyar óvóképző (1837-1843). Szekszárd: Babits Kiadó.

Kurucz, R. (2010). Von der Kindergärnerausbildung zur deutschen Nationalitäten-kindergärtnerinnenausbildung. Az óvóképzéstől a német nemzetiségi óvodapedagógusképzésig. In.: Kurucz, R. – Klein, Á. – Bús, I. (Szerk.), Jahrbuch 25 Jubileumi Évkönyv 25: Nationalitätenkindergärtnerinnenausbildung in Seksard 1985–2010. Német nemzetiségi óvodapedagógus-képzés Szekszárdon 1985-2010. (pp. 9–38). Szekszárd: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar.

Németh, A. (2014). A pedagógus professzió történeti kutatás főbb irányai és elméleti koncepciói. In: Andl, H. – Molnár-Kovács, Zs. (Szerk.), Iskola a társadalmi térben és időben 2013. (pp. 21–44). Pécs: PTE „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola.

Nóbik, A. (2015). A professzionalizáció és iskolai tér Az Elemi Népoktatás Enciklopédiájában. In: Baska, G. – Hegedűs, J. (Szerk.), Égi iskolák, földi műhelyek: Tanulmányok a 65 éves Németh András tiszteletére. (pp. 91–107). Budapest: ELTE PPK.

Patyi, G. (2010). A magyarországi óvóképzés a felsőfokúvá válásig. Képzés és Gyakorlat. 8(1), 99–105.

Pukánszky, B. (2005). A gyermekről alkotott kép változásai az óvoda történetében. Educatio, 14(4) 703–714.

Sztrinkóné Nagy, I. (2009). Óvó-iskola, gyermekkert, óvoda - A kisgyermekkor neveléstörténete. Debrecen: Didakt Kft.

Vág, O. (1989). Az óvodapedagógiai képzés különböző szintjei a magyar neveléstörténetben. In.: Szekerczés, P. (Szerk.), Óvóképző és tanítóképző főiskolák tudományos közleményei XXII. kötet. (pp. 21–30). Debrecen.