A pedagógusok szakmai önértékelése egy kvalitatív vizsgálat tükrében

Ida Zagyváné Szűcs

doi:10.17165/TP.2018.2.16

Autor/innen

Ida Zagyváné Szűcs Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.16

Abstract

A pedagógus életpályamodell és a pedagógus minősítés bevezetésével előtérbe került a szakmai önreflexió és önértékelés, amely tevékenységek a szakmai fejlődés motorjaként működnek. A magyar pedagógusok többsége számára ezek a fogalmak újak, így kutatásunk alapvető céljaként fogalmaztuk meg, hogy feltárjuk, mit jelent számukra ez a két fogalom, alkalmazzák-e és hogyan a mindennapi gyakorlatukban. Hat pedagógussal készítettünk félig strukturált interjúkat, amelyeket kvalitatív tartalomelemzésnek vetettünk alá Philipp Mayring Step by step módszere segítségével. Az eredmények alapján elmondható, hogy a szakmai önértékelés folyamatosan jelen van a pedagógusok gyakorlatában, másrészt sikerült a szakmai önértékelés meghatározó kategóriáit azonosítanunk az interjúk segítségével. Eredményeinket egy nagyobb ívű beágyazott kutatás keretein belül egy nagymintás kvantitatív kutatás mérőeszközének kidolgozására kívánjuk felhasználni.

Autor/innen-Biografie

Ida Zagyváné Szűcs, Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola

szida5@gmail.com

Literaturhinweise

Andrade, H. L., (2010). Students as the Definitive Source of Formative Assessment: Academic Self-Assessment and the Self-Regulation of Learning, Northeastern Educational Research Association, Annual Conference, 2010.10.20. [online] http://digitalcommons.uconn.edu/nera_2010/25 [2017. június 10.]

Andrade, H. ‒ Du, Y. (2007). Student responses to criteria-referenced self-Assessment. Assessment and Evaluation in Higher Education, Vol. 32. Issue 2. pp. 159‒181. DOI: https://doi.org/10.1080/02602930600801928

Athanasou, J. A. (2005). Self-evaluations in adult education and training, Australian Journal of Adult Learning, Vol. 45. Issue 3. pp. 290‒303. [online] http://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ797616.pdf [2017. január 12.]

Borko, H. ‒ Putnam, R. T. (1995). Expanding a teacher’s knowledge base: a cognitive psychological perspective on professional development, In: Guskey, T. R. és Huberman, M. (Eds), Professinal development in education: new paradigms and practices, (pp. 35‒65) New York: Teachers College Press.

Cochran-Smith, M. ‒ Lytle, S. L. (2001). Beyond ceratinty: taking an iquiry In: Lieberman, A. – Miller, L. (Eds), Teachers caught in the action, professional development that matters. (pp. 45‒58) New York: Teachers College Press.

Creswell, J. W. ‒ Plano Clark, V. L. (2011). Designing and conducting mixed methods research,. New York: Sage Publications.

Creswell, J. W.(2014). Research design: qualitative, quantitative, and mixed methods approaches. London: Sage Publications

Dewey, J. (1910). How we think, London: D.C.Heath DOI: https://doi.org/10.1037/10903-000

Dewey, J. (1933). How we think: a re-statement of the relation of reflective thinking in the educative process, Chicago: Henry Regnery

Falus, I. – Golnhofer, E. – Kotschy, B. – M. Nádasi, M. – Szokolszky, Á. (1989). A pedagógia és a pedagógusok, Egy empirikus vizsgálat eredményei, Budapest: Akadémiai Kiadó

Falus, I. (2003). A pedagógus. In: Falus, I. (szerk.): Didaktika, Budapest: Nemzedékek tudása. Glatthorn, A. (1995). Supervisory leadership, Illinois, Glenview: Scott Foresman

Griffiths, M. – Tann, S. (1992). Using reflective practice to link personal and public theories, Journal of Education for Teaching, Vol. 18. Issue 1. pp. 69–84. DOI: https://doi.org/10.1080/0260747920180107

Golnhoffer, E. – Nahalka István (szerk.) (2001). A pedagógusok pedagógiája, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

Guskey, J. L. (1997). Research needs to link professional development and student learning, Journal of Staff Development, Vol. 18. no. 2., pp. 36–40.

Harrington, T. (1995). Assessment of abilities, Greensboro NC: ERIC Clearinghouse on Counseling and Student Services

Holik, I. (2015). Mentortanárok oktatási módszerei, Neveléstudomány, 3. évf. 4. sz., pp. 22–37. [online] http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2015/nevelestudomany_2015_4_22-37.pdf [2016. május 10.]

Korthagen, F. A. J. – Wubbels, T.H. (1995). Characteristics of reflective practitioners towards an operationalization of the concept of reflection, Teachers and Teaching: theory and practice, Vol. 1. Issue 1. pp. 51–72. DOI: https://doi.org/10.1080/1354060950010105

Kotschy, B. (szerk.) (2011). A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei, Eger: Eszterházy Károly Főiskola.

Little, J. W. (2001). Professional development in pursuit of school reform, In: Lieberman, A. – Miller, L. (Eds), Teachers caught in the action, Professional developmet that matters, (pp. 23–44.) New York: Teachers College Press.

MacGilchrist, B. – Myers, K. – Reed J. (1997). Intelligens iskola, Paul Chapman Publishing Ltd. [online] http://fszk.hu/images/stories/Az_intelligens_iskola_-_6.fejezet_-_vgleges.pdf [2016. február 5.]

Mayring, P. (2014). Qualitative content analysis: theoretical foundation, basic procedures and software solution, [online] http://nbn-resolving.de/urn:nbn:de:0168-ssoar-395173 [2017. június 20.]

Panadero, E. – Alonso-Tapija, J. (2013). Self-assessment: Theoritical and Practical Connotations. When it Happens, How is it Acquired and what to do to Develop it in our Students, Electronic Journal of Research in Educational Psychology, Vol. 11. Issue 2. pp. 551–576.

Pollard, A. – Collins, J. – Simco, N. – Swaffield, S. – Warin, J. – Warwick, P. (2005). Reflective Teaching, London: Continuum.

Ritter, A. (2015). A gyakornoki tevékenységek tapasztalatai, In: Sallai, É. (szerk.), A pedagógusok gyakornoki rendszerének fejlesztése és értékelése, Budapest: Oktatási Hivatal.

Sadler P. – Good, E. (2006). The impact of self- and peer-grading on student learning. Educational Assessment, Vol. 11. Issue 1. pp. 1–31. DOI: https://doi.org/10.1207/s15326977ea1101_1

Sallai, É. (2015). A mentori tevékenységek tapasztalatai, In: Sallai, É. (szerk.), A pedagógusok gyakornoki rendszerének fejlesztése és értékelése, Budapest: Oktatási Hivatal.

Sántha, K. (2006). Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban, Budapest: Gondolat Kiadó.

Sántha, K. (2015). Trianguláció a pedagógiai kutatásban, Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.

Schön, D. (1983). The Reflective Practitioner, New York: Basic Books.

Szivák, J. (2014). Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Tordai, Z. (2015). A mentortanári feladatokra való felkészülés vizsgálata a tanári kompetenciák tükrében, Neveléstudomány, 3. évf. 4. sz., pp. 5–21. [online] http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2015/nevelestudomany_2015_4_5-21.pdf [2016. május 5.]

Tóth-Márhoffer, M. – Paksi, L. (2011). Mentori feladatokra jelentkező pedagógusok elvárásai és kompetenciáinak önértékelése, Iskolakultúra, 21. évf. 12. sz. pp. 29–40. [online] http://epa.oszk.hu/00000/00011/00160/pdf/iskolakultura_2011_12_029-040.pdf, [2015. május]

Villegars-Reimers, E. – Reimers, F. (1996). Where are 60 million teachers? The missing voice in educational reforms around the world, Prospects, Vol. 26. Issue 3. pp. 469–494. DOI: https://doi.org/10.1007/BF02195052

Zagyváné Szűcs, I. (2016). A pedagógusokkal szemben megfogalmazott elvárások 1985-től 2013-ig a hazai jogszabályok tükrében, In: Zsolnai, A. – Kasik, L. (szerk.), A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése: XVI. Országos Neveléstudományi Konferencia. Program és absztraktkötet, Szeged, p. 497.

Zagyváné Szűcs, I. (2017). Az önértékelés szerepe gyakorló pedagógusok szakmai önismeretének alakulásában, Képzés és Gyakorlat, 15. évf. 1–2. szám DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.10 [online] http://trainingandpractice.hu/?q=hu/kepzes_es_gyakorlat/content/2067665298 [2017.november 5.]