Neuropedagógiai innovációs lehetőségek a neveléstudományi kutatásokban az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazásával

Autor/innen

  • Réka Kissné Zsámboki Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet
  • Viktória Farnady-Landerl Wikaa Workshops

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.3.3

Abstract

A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán 2017-ben gyermekneurológusok, neveléstudományi kutatók, pszichológusok és gyakorló pedagógusok bevonásával indult el a Kisgyermekkori Neuropedagógia Kutatócsoport. A közös kutatómunka egyik jelentős szegmensét képezi a „Soproni Egyetem Struktúraváltási Terve” - 32388-2/2017 INTFIN sz. projekt keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával vásárolt EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülékek alkalmazhatóságának vizsgálata. Poszterprezentációnk egyrészről a gyermeki fejlődés – különös tekintettel az iskolaérettség – monitorozására alkalmazott klasszikus vizsgálatokat tekinti át, majd ezen vizsgálatokkal összefüggésben, a pedagógiai gyakorlatra is adaptálható innovációs sikertényezők mentén elemzi az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazhatóságát a neveléstudományi kutatásokban. Az innovációs sikertényezők közül vizsgáljuk az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazásában rejlő relatív előnyöket, a kompatibilitást, a potenciális alkalmazók innovációs szükségleteit és fogékonyságát, a megfigyelhetőséget és a kipróbálhatóságot, valamint az alkalmazás során tapasztalt hátrányokat, nehézségeket.

Autor/innen-Biografien

  • Réka Kissné Zsámboki, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

    kissne.zsamboki.reka@uni-sopron.hu

  • Viktória Farnady-Landerl, Wikaa Workshops

    kontakt@wikaa.at

Literaturhinweise

Apró, M. (2013). A hazai iskolaérettségi vizsgálatok gyakorlata napjainkban. Iskolakultúra. 23. 1. sz. pp. 52–71.

Csapó, B. (2003). A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Fazekasné Fenyvesi, M. – Józsa, K. – Nagy, J. – Vidákovich, T. (2011). Differenciált fejlődésvizsgáló rendszer. Tesztrendszer, Kézikönyv, fejlődési mutató 0-2. évfolyam. Mozaik Kiadó, Szeged.

Gergely György – Watson, John S. (1998): A szülői érzelmi tükrözés szociális biofeedback modellje. Thalassa, 9. évf. 1. sz. pp. 56–105. [online] http://imago.mtapi.hu/a_folyoirat/e_szovegek/pdf/(09)1998_1/056-105_Gergely-Watson.pdf [2018.07.09.]

Haus, K. – Held, C. – Kowalski, A. – Krombholz, A. – Nowak, M. – Schneider, E. – Strauß, G. – Wiedemann, M. (2016). Praxisbuch Biofeedback und Neurofeedback. Springer Kiadó, Berlin. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-662-47748-9

Keysers, C. – Gazzola, V. (2014): Hebbian learning and predictive mirror neurons for actions, sensations and emotions. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences, 369(1644), pp.20130175–20130175. DOI: https://doi.org/10.1098/rstb.2013.0175

Marosits, I. (1992). A disylexia-veszélyeztetettség jelei az óvodáskorban. Fejlesztő Pedagógia, 3. évf. 1-2. sz. pp. 56–59.

Nagy, J. (2000a). XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest.

Nagy, J. (2000b). A kritikus kognitív készségek és képességek kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, 50. évf. 7–8. sz. pp. 255–269.

Nagy, J. – Józsa, K. – Vidákovich, T. – Fazekasné Fenyvesi, M. (2004). Difer Programcsomag Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára. Mozaik Kiadó, Szeged.

Norton, E. S. – Beach, S. D. – & Gabrieli, J. D. (2015). Neurobiology of dyslexia. Current Opinion in Neurobiology, 30, 73–78. DOI: https://doi.org/10.1016/j.conb.2014.09.007

Oganian, Y. – Ahissar, M. (2012). Poor anchoring limits dyslexics’ perceptual, memory, and reading skills, Neuropsycholigia, 50(8)., pp. 1895–1908. DOI: https://doi.org/10.1016/j.neuropsychologia.2012.04.014

Pléh, Cs. (2010). A lélektan története. Osiris Kiadó, Budapest.

Schiller, P. (2010). Early brain development research review and update. Exchange, 39(6). (2010. November/December) pp. 26–30. [online] https://www.childcareexchange.com/library/5019626.pdf [2018.07.01.]

Stern, N. D. (2002). A csecsemő személyközi világa. Animula Kft. Kiadó, Budapest.

Torda, Á. (1989a). 4−5 éves gyermekek teljesítménye a Bender-A próbán. In: Gerebenné Várbíró, K. – Vidákovich, T. (szerk): A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 13–29.

Torda, Á. (1989b). Emberalak ábrázolásának minősítése a Goodenough-féle eljárással. In: Gerebenné Várbíró, K. – Vidákovich, T. (szerk): A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 73–89

Varga, L. (2015). Új tudomány születőben: kisgyermekkori neuropedagógia. In: I. Nemzetközi Kisgyermeknevelési Konferencia. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár, pp. 151-161. ISBN 978-963-9821-95-8. [online] forrás [2018.06.25.]

Vekerdy, T. (2004). Gyermekközpontú-e az iskola? Új Pedagógiai Szemle, 54. 4-5. sz. pp. 91–96.

Zsoldos, M – Sarkady, K. (2001). MSSST: Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára. ELTE BGGYK, Budapest.

Zsolnai, A.: (2008). A szociális készségek fejlődése és fejlesztése gyermekkorban. In: Iskolakultúra Online, 2. pp. 119–140. [online] http://www.iskolakultura.hu/iol/iol2008_2_119-140.pdf [2018.06.25]

ELEKTRONIKUS FORRÁSOK

Doman, G. The Early Learning Experts [online] http://www.brillbaby.com/early-learning/experts/glenn-doman-1.php [2018.06.27.]

Szűgyi, J. (2009). Nevelési tanácsadók, közoktatás, szegénység. [online] http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=175:szugyi-nevtan-kozoktatas-szegenyseg&id=20:gyerekekkel-kapcsolatos-hazai-szakmai-anyagok&Itemid=73 [2018.06.28]

http://www.psychology.emory.edu/cognition/lourenco/lab/ [2018.06.27.]

https://emotiv.gitbooks.io/epoc-user-manual/content/ [2018.07.06.]

https://www.emotiv.com/the-science/ [2018.07.06.]

http://varazsbetu.hu/beszelgessunk/agyiplaszticitas/index.php [2018.07.02]

https://www.sciencedaily.com/releases/2017/10/171012122820.htm [2018.07.01.]

Veröffentlicht

2018-08-30

Zitationsvorschlag

Neuropedagógiai innovációs lehetőségek a neveléstudományi kutatásokban az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazásával. (2018). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 16(3), 21-36. https://doi.org/10.17165/TP.2018.3.3

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in