Nyelvtanulási módszerek és technikák speciális nevelési igényű gyerekek számára

Ágnes Klein

doi:10.17165/TP.2019.2.9

Autor/innen

Ágnes Klein Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Illyés Gyula Pedagógusképző Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.9

Abstract

2018 júniusában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott BNO-11-ben (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) tanulási fejlődési rendellenességként jelenik meg, amely magában foglalja az olvasás, írás és számolás nehézségeit. Nem a szellemi fejlődés zavaráról beszélhetünk, hanem az észlelés, a mozgás és a szenzoros integráció részképesség-zavarának eredményeként jelentkezik. Ez felléphet genetikai, de a környezet által okozott fejlődési zavar következményeként is². Jelen tanulmányban az idegen nyelv tanulása során jelentkező nehézségeket és azokat a módszereket vesszük sorra, amelyek megkönnyíthetik a nyelvtanulást olyan gyerekeknél, akik ilyen jellegű problémákkal küszködnek.

Autor/innen-Biografie

Ágnes Klein, Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Illyés Gyula Pedagógusképző Intézet

klein@kpvk.pte.hu

Literaturhinweise

The 6A03 Developmental learning disorder [online] https://icd.who.int/browse11/l-m/en#/http%3a%2f%2fid.who.int%2ficd%2fentity%2f2099676649 [2019. 01. 07]

The 6A03.0 Developmental learning disorder with impairment in reading [online] https://icd.who.int/browse11/l-m/en#/http://id.who.int/icd/entity/1008636089 [2019. 01. 07]

The 6A03.1 Developmental learning disorder with impairment in written expression [online] https://icd.who.int/browse11/l-m/en#/http://id.who.int/icd/entity/1498766637 [2019. 01. 07]

Bárdos, J. (2000). Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Carroll, J. B. – White, M. N. (1973). Age-of-acquisition norms for 220 picturable nouns. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior. Vol. 12. Issue 5. pp. 563–576. DOI: https://doi.org/10.1016/s0022-5371(73)80036-2

Csépe, V. (2014). Az olvasás zavarai és a diszlexia. In: Pléh, Cs. – Lukács, Á. (szerk.), Pszicholingvisztika. (pp. 1325–1343) Budapest: Akadémiai Kiadó. [online] http://real.mtak.hu/14442/1/30_Csepe_Az_olvasas_zavarai_es_a_diszlexia.pdf DOI: https://doi.org/10.1556/9789630594998

Erdélyi, Á. (2008). Egy német nyelvű olvasásértési vizsgálat tanulságai a két tanítási nyelvű oktatás számára. In: Vámos, Á. – Kovács, J. (szerk.), A két tanítási nyelvű oktatás elmélete és gyakorlata 2008-ban. Jubileumi tanulmánykötet. (pp. 73–89) Budapest: Eötvös Kiadó.

Gósy, M. (1999). Pszicholingvisztika. Budapest: Corvina.

Gyarmathy, É. (2007). Diszlexia. A specifikus tanítási zavar. Budapest: Lélekben Otthon Kiadó.

N. Kollár, K. – Szabó, É. (2004). Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris Kiadó.

Polonyi, T. – Mérő, D. (2007). A sikeres második nyelvtanulás tényezői. Alkalmazott Pszichológia. 9. köt. 2. sz., pp. 88–118.

Ramus, F. (2003). Developmental Dyslexia: Specific Phonological Deficit or General Sensorimotor Dysfunction? Current Opinion in Neurobiology. Vol. 13. Issue 2., pp. 212–218. DOI: https://doi.org/10.1016/s0959-4388(03)00035-7

Skehan, P. (1991). Individual differences in second language learning. Studies in Second Language Acquisition, Vol. 13, Issue 2., pp. 275–298. DOI: https://doi.org/10.1017/s0272263100009979

Tukacs, A. (2011). Inklúzió és integráció a közoktatásban [online] http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/tukacs_ink_int/index.html [ 2019. 01. 07]

Vigotszkij, Sz. L. (1967). Gondolkodás és beszéd. Budapest: Akadémiai Kiadó.