A szülői részvétel szerepe az alternatív iskolákban és a tanulóközösségekben

Judit Langerné Buchwald

doi:10.17165/tp.2023.1.17-32

Autor/innen

Judit Langerné Buchwald Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet, Szombathely E-mail-cím: buchwald.judit@ppk.elte.hu

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2023.1.17-32

Schlagwörter:

alternatív iskolák, tanulóközösségek, szülői együttműködés

Abstract

A szülők gyermekeik iskolai keretek között zajló nevelésébe-oktatásába való bevonódásának hatásait vizsgáló kutatások eredményei szerint a szülők aktívabb részvétele az iskola életében a gyermek tanulásának támogatásában pozitív hatással van a tanulmányi eredményességre és a tanulók beilleszkedésére, illetve a család és az iskola közötti kapcsolatnak és együttműködésnek fontos szerepe van a gyerekek nevelésében is. Az iskola és a szülők közötti együttműködés a közoktatási intézményekben is jelen van, az alternatív iskolák és a tanulóközösségek azonban határozottabb és aktívabb bekapcsolódást várnak el a szülőtől, mint a többségi iskolák. Az elvárt együttműködés formái és intenzitása az alternatív iskolák és a tanulóközösségek körében is eltérő, ezért jelen tanulmány keretében az alternatív iskolákban és a tanulóközösségekben elvárt szülői részvétel formáiról, lehetséges területeiről és mértékéről kívánunk képet adni.

Literaturhinweise

AKG (2021): Megállapodás. Letöltés dátuma: 2022. 01. 21. forrás: https://www.akg.hu/wpcontent/uploads/2021/03/megallapodas2021.pdf

AME (2004). Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének az „alternatív iskola” fogalom meghatározása.

Aron, L. (2009). Making Schools Different: Alternative Schooling in the USA. SAGE Publications India Pvt. Ltd. https://doi.org/10.4135/9781446221662.n2

Bakker, J. T. A., & Denessen, E. J. P. G. (2007). The concept of parent involvement: Some theoretical and empirical considerations. In Phtiaka, H.; Symeonidou, S. (Eds.), Schools and families in partnership: Looking into the future (pp. 238–252). Nicosia: University of Cyprus.

BFAS (1986). Wuppertaler Thesen: Ziele und Prinzipien Freier Alternativschulen. Letöltés dátuma: 2022: 10. 26. forrás: https://www.freie-alternativschulen.de/attachments/article/63/Wuppertaler-Thesen.pdf

BFAS (2018). Satzung des Bundesverbandes der Freien Alternativschulen. Letöltés dátuma: 2022. 10. 26. forrás: https://www.freie-alternativschulen.de/attachments/article/63/BFAS-Satzung2018.pdf

Catsambis, S. (2001). Expanding knowledge of parental involvement in children’s secondary education: Connections with high school seniors’ academic success. Social Psychology of Education, 5(2), 149–177. https://doi.org/10.1023/A:1014478001512

Desforges, C. & Abouchaar, A. (2003). The impact of parental involvement, parental support and family education on pupil achievement: A literature review, Research Report 433. Department for Education and Skills.

Deslandes, R., & Cloutier, R. (2002). Adolescents’ perception of parental involvement in schooling. School Psychology International, 23(2), 220–232. https://doi.org/10.1177/0143034302023002919

Edwards, E. & Alldred, P. (2000). A typology of parental involvement in education centring on children and young people: negotiating familialisation, institutionalisation and individualization. British Journal of Sociology of Education, 21(3), 435–455. https://doi.org/10.1080/713655358

Epstein, J. (2001): School, family, and community partnerships: Preparing educators and improving schools. Boulder, CO: Westview.

F. Lassú, Zs., Perlusz, A., & Amrton, E. (2012). Elvek és gyakorlatok. In Podráczky, J. (Ed), Szövetségben, Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról (pp. 85-102). ELTE Eötvös Kiadó.

Harslem, M. (1995). Zur Zusammenarbeit von Eltern und Lehrern in der Schule. Erziehungskunst, 59(12), 1221–1231. Letöltés dátuma: 2022. 10. 26. forrás: https://www.erziehungskunst.de/fileadmin/archiv_alt/1995/p008EZ-12-1995.pdf

Henderson, A. & Berla, N. (1994). A new generation of evidence: The family is critical to student achievement. MD: National Committee for Citizens in Education.

Henderson, A. T. & Mapp, K. L. (2002). A new wave of evidence – the impact of school, family and community connections on student achievement. Annual Synthesis 2002. National Center for Family and Community Connections with Schools. Letöltés dátuma: 2021. 11. 26. forrás: https://www.sedl.org/connections/resources/evidence.pdf

Hoover-Dempsey, K. V. & Sandler, H. M. (1997). Why do parents become involved in their children’s education? Review of Educational Research, 67(1), 3–42. https://doi.org/10.3102/00346543067001003

Imre, N. (2015). A szülői részvétel formái és hatása a tanulói eredményességre. In Arató, F. (Ed.), Horizontok II. A pedagógusképzés reformjának folytatása (pp. 127–139). Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet.

Imre, N. (2019). Az iskola és a szülő közötti együttműködés lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Letöltés dátuma: 2021. 11. 26. forrás: https://ofi.oh.gov.hu/publikacio/az-iskola-es-szulo-kozotti-egyuttmukodes-lehetosegei

Langerné Buchwald, J. (2019a). Az alternatív iskolák elit iskolák? Az alternatív iskolák és a tanulóközösségek finanszírozása napjainkban. In Juhász E. & Endrődy-Nagy O. (Eds.), Oktatás - gazdaság - társadalom (pp. 440-451). Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA).

Langerné Buchwald, J. (2019b). A tanulás új útjai: a tanulóközösségek. Új Pedagógiai Szemle 69(5-6), 49–65.

Langerné Buchwald, J. (2022). Alternativitás és pluralizmus a magyar közoktatásban és pedagógusképzésben a rendszerváltozástól napjainkig. ELTE Eötvös Kiadó.

Lannert, J. & Szekszárdi, J. (2015). Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? Iskolakultúra, 25(1), 15–34. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.1.15

Lareau, A. (1987). Social class differences in family-school relationships: The importance of cultural capital. Sociology of education, 60(2), 73–85. https://doi.org/10.2307/2112583

Mau, W. C. (1997). Parental influences on the high school students’ academic achievement: A comparison of Asian immigrants, Asian Americans, and White Americans. Psychology in the Schools, 34(3), 267–277. https://doi.org/10.1002/(SICI)1520-6807(199707)34:3<267::AID-PITS9>3.0.CO;2-L

Németh, A. & Skiera, E. (1999). Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Nyitrai, E., Harsányi, Sz., Koltói, L., Kovács, D., Kövesdi, A., Nagybányai-Nagy, O., Simon, G., Smohai, M., Takács, N. & Takács, Sz. (2019). Iskolai teljesítmény és szülői bevonódottság. Psychologia Hungarica 7(2), 7–28.

OECD (2012). Let’s Read Them a Story! The Parent Factor in Education. PISA, OECD Publishing. http://dx.doi.org/10.1787/9789264176232-en

Paster, Th. (1999). Alternativschulen und ihre AbsolventInnen in Österreich: Was wird aus Alternativschulkindern? Working paper. Letöltés dátuma: 2021. 12. 31. forrás: https://www.mpifg.de/people/thp/Paster%201999%20b.pdf

Perlusz, A., Marton, E., Glauber, A., Podráczky, J. & F. Lassú, Zs. (2012). A szülő-iskola partnerségre, a szülői bevonásra irányuló nemzetközi törekvések és gyakorlati megoldások. In Podráczky, J. (Ed.), Szövetségben, Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról (pp. 43–69). ELTE Eötvös Kiadó.

Podráczky, J. & Hegedűs, J. (2012). Családi és intézményes nevelés kapcsolata a hazai kutatásokban. In Podráczky, J. (Ed.). Szövetségben, Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról (pp. 71–84). ELTE Eötvös Kiadó.

Richardson, S. A. (2009). Principal’s perceptions of parental involvement in the “big 8” urban districts of Ohio. Research in the Schools, 16(1), 1–12.

Sanders, M. G. & Sheldon, S. B. (2009). Principals matter: A guide to school, family, and community partnerships. Corwin Press.

Sheldon, S. B. (2009). In School, family, and community partnerships: Your handbook for action. (3rd ed.). Corwin Press.

Sui-Chu, E. H., & Willms, J. D. (1996). Effects of parental involvement on eighth-grade achievement. Sociology of Education, 69(2), 126–141. https://doi.org/10.2307/2112802

Szekszárdi, J. (2008). Erősségeink és gyengeségeink. A közoktatás „SWOT-analízise”. Iskolakultúra, 18(9-10), 117–128. Letöltés dátuma: 2022. 08 04. forrás: https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20789

Szerző nélkül (2011). 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Wolters Kluwer honlapja. Letöltés dátuma: 2022. 11. 16. forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv

Szerző nélkül (2020). A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium pedagógiai programja. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium honlapja. Letöltés dátuma: 2022. 01. 21. forrás http://www.beltanoda.hu/pedprog/BeltanPedProg2020_szept_vegso.pdf

Szerző nélkül (2020). A Budapest School egyedi pedagógiai program. A Budapest School honlapja. Letöltés dátuma: 2022. 01. 19. forrás: https://kir2info.kir.hu/pub/Index/203452

Szerző nélkül (2020). Mi az ebihalak pártján vagyunk. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai programja. Az AKG honlapja. Letöltés dátuma: 2022. 05. 13. forrás: https://www.akg.hu/wp-content/uploads/2020/05/2020tanterv_pedprogram.pdf

Szerző nélkül (2021) Jelentkezz a Budapest Schoolba. A Budapest School honlapja. Letöltés dátuma: 2022. 10. 26. forrás: https://budapestschool.org/hu/admission/jelentkezes-2021/kisiskola/

Szerző nélkül (2021). A Carl Rogers Személyközpontú Óvoda És Általános Iskola pedagógiai programja. A Carl Rogers Személyközpontú Óvoda És Általános Iskola honlapja. Letöltés dátuma: 2022. 01. 19. forrás: https://www.rogersiskola.hu/images/downloads/RogersOvoda_pedagogiai_ program_2017.pdf

Torgyik, J. (2004). Hatékony iskola: együttműködő iskola. Új Pedagógiai Szemle, 54(10), 32–40.

Vekerdy, T. (2004). Az iskola betegít? Saxum Kiadó Bt.

Vittachi, S. & Raghavan, N. (2007). Alternative Schooling in India. SAGE Publications.

Williams, B., Williams, J., & Ullman, A. (2002). Parental involvement in education. BMRB Social Research. Letöltés dátuma: 2022. 09. 18. forrás: https://dera.ioe.ac.uk/4669/1/RR332.pdf