Oktatásmódszertani kérdések a nemzetbiztonsági és terrorelhárítási felsőoktatási területeken
DOI:
https://doi.org/10.17165/tp.2025.1.22-34Schlagwörter:
felsőoktatás, nemzetbiztonsági képzés, terrorelhárítás, új típusú oktatási módszerek, gyakorlatorientált oktatás, digitális oktatási eszközökAbstract
Az oktatásmódszertan fejlődése a nemzetbiztonsági és terrorelhárítási felsőoktatási képzésekben jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A 20. században ezek a képzési területek jellemzően zárt, a nyilvánosságtól elzárt módszereket alkalmaztak, míg napjainkra egyre inkább nyitott, multidiszciplináris megközelítéseket integráló rendszerekké váltak. A tanulmány célja az, hogy bemutassa azokat az oktatásmódszertani elemeket, amelyek segítik a hallgatók sajátos kompetenciáinak fejlesztését a nemzetbiztonság és terrorelhárítás területén.
A biztonsággal foglalkozó tudományok különböző megközelítései multidiszciplináris területekként jelennek meg, amelyek magukban foglalják a társadalomtudományok, hadtudományok, rendészettudományok, valamint a műszaki tudományok elemeit is. A magyar felsőoktatási rendszerben a nemzetbiztonsági és terrorelhárítási képzések kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elérhetők, ahol a képzések számos egyedi jellemzővel rendelkeznek. A nemzetközi példák elemzése is hozzájárult a hazai gyakorlat fejlesztéséhez. Az oktatás során fontos szerepet kapnak a kreatív megoldások, a hagyományos és elektronikus/online környezetek integrálása, valamint a gyakorlatközpontúság, amelyek jelen tanulmányban kerülnek bemutatásra. Továbbá ismertetjük az elmúlt években a hallgatók körében végzett kérdőíves felmérések eredményeit az oktatási módszerek vonatkozásban. Az oktatásmódszertan fejlesztése érdekében folyamatosan keresünk új megoldásokat, amelyek segítik a hallgatók kompetenciáinak bővítését, figyelembe véve a szakterületek igényeit. Az interdiszciplináris megközelítés, a gyakorlatközpontúság, a modern technológiai ismeretek, valamint az etikai és jogi elemek mind fontosak a hallgatók számára, hogy a megszerzett tudást a szektoron belül és kívül is hasznosítani tudják.
Literaturhinweise
222/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet az államtudományi képzési területen szerezhető képesítések jegyzékéről és a képzések képzési és kimeneti követelményeiről. https://njt.hu/jogszabaly/2019-222-20-22
282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról. https://njt.hu/jogszabaly/2016-282-20-22
534/2023. (XII. 5.) Korm. rendelet az államtudományi képzési terület képzéseiről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300534.kor
7/2016. (II. 15.) MvM rendelet az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről. https://njt.hu/jogszabaly/2016-7-20-6N
Adatvizualizációs linkgyűjtemény (2024). https://start.me/p/qb6d2Q/dataviz
d’Amato, A. L., & Hunter, S. T. (2023). Creativity training needs assessment for homeland security enterprise: a case for creative thinking. Journal of Policing, Intelligence and Counter Terrorism, 19(1), 61–82. https://doi.org/10.1080/18335330.2023.2209849
Barrell, J. (2007). Problem-Based Learning: An Inquiry approach. Corwin Press.
Berger, L., Borghoff, U. M., Conrad, G., & Pickl, S. (2025). Intelligence Education Made in Europe: Critical Reflections on the German Experience. International Journal of Intelligence and CounterIntelligence, 38(3), 802–821. https://doi.org/10.1080/08850607.2025.2460940
Boda, J. (2022). The Situation of National Security Studies. Nemzetbiztonsági Szemle, 10(3), 13–24. http://doi.org/10.32561/nsz.2022.3.2
Corvaja, A. Sch., Jeraj, B., & Borghoff, U. M. (2016). The Rise of Intelligence Studies: A Model for Germany? Connections, 15(1), 79–106. http://dx.doi.org/10.11610/Connections.15.1.06
Dexter, H., Phythian, M., & Strachan-Morris, D. (2017). The what, why, who, and how of teaching intelligence: the Leicester approach. Intelligence and National Security, 32(7), 920–934. https://doi.org/10.1080/02684527.2017.1328821
Dobák, I. (2008). A nemzetbiztonsági felsőoktatás aktuális kérdései. Hadtudományi Szemle, 11(1), 157–172. https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/4760/3869
Dobák, I. (2022). Nemzetbiztonsági felsőoktatási modellek – válogatott nemzetközi példák. Scientia et Securitas, 3(2), 134–144. https://doi.org/10.1556/112.2022.00099
Dujmovic, N. (2017). Less is more, and more professional: reflections on building an ‘ideal’ intelligence program. Intelligence and National Security, 32(7), 935–943. https://doi.org/10.1080/02684527.2017.1328822
Felvi.hu – felvételi keretszámok – polgári nemzetbiztonsági képzés. https://app.powerbi.com/view?r=eyJrIjoiYjgxYTUwMzktYmJjZS00MTU0LWIzYjgtOTJiOTUxYjBhMm Y3IiwidCI6Ijg3NTQzNjFiLWE0OWEtNDg5NC1iYzc1LWRlYTQ2YTI1MzZj MiIsImMiOjl9
Gearon, L. (2019). Securitisation theory and the securitised university: Europe and the nascent colonisation of global intellectual capital. Transformation in Higher Education, 4, 1–11. https://doi. org/10.4102/the.v4i0.70
S. Gaspard, J. J., & Pili, G. (2024). Root values and root skills: a new model for intelligence education. Intelligence and National Security, 39(7), 1194–1212. https://doi.org/10.1080/02684527.2024.2390762
Goodman, M.S. (2006). Studying and Teaching About Intelligence: The Approach in the United Kingdom. Studies in Intelligence, 50(2), 1–15. https://www.cia.gov/resources/csi/static/Studying-Teaching-Intel-UK_6.pdf
Harland, T. (2002). Zoology students’ experiences of collaborative enquiry in problem-based learning. Teaching in Higher Education, 7(1), 3 – 15. https://doi.org/10.1080/13562510120100355
ICE – Intelligence College in Europe (é.n.). Academic Network. https://www.intelligence-college-europe.org/academic-network/
Ivan, C., Chiru, I., Berger, L., & Prezelj, I. (2025). Mapping European Intelligence Education and Culture(s): Exploring Trends, Challenges, and Perspectives. International Journal of Intelligence and CounterIntelligence, 38(3), 745–749. https://doi.org/10.1080/08850607.2025.2480000
Korpics, M., Méhes, T., & Domokos, K. (2023). Módszertani Kézikönyv a kreatív tanuláshoz. Ludovika Egyetemi Kiadó.
NBI (2021). Tematikus történelmi séta. https://nbi.uni-nke.hu/hirek/2021/12/14/tematikus-tortenelmi-seta
NKE PPI (2019). 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00014 „Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés” https://ppi.uni-nke.hu/egyetemi-oko
Pásztor-Kovács, A. (2015). Kollaboratív problémamegoldó képesség: egy új, integratív elméleti keret. Iskolakultúra, 25(2), 3–16. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.2.3
Petruska, F. (2024). A köz- és felsőoktatás az MI korában. Ludovika.hu. https://www.ludovika.hu/blogok/itkiblog/2024/05/13/a-koz-es-felsooktatas-az-mi-koraban/
Project 3S (2023. jún. 14.). Simulate, struggle, solve. [Video]. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=CBc2EfSlAfE
Rémai, D. (2024). Vizualizáljunk adatot! Ludovika.hu. https://www.ludovika.hu/blogok/kreativity-blog/2024/03/04/vizualizaljunk-adatot/
TEK Tanszék (2022). Belső kutatás a lehetséges partnerintézetek feltárásáról. Kézirat.
Vida, C. (2014). A tudományos képzés rendszere a nemzetbiztonság területén. Nemzetbiztonsági Szemle, 2(Különszám I.), 40–57.
Williams, R., Macdermid, J., & Wessel, J. (2003). Student adaptation to problem-based learning in an entry-level master’s physical therapy program. Physiotherapy Theory and Practice, 19(4), 199–212. https://doi.org/10.1080/09593980390246715
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2025 Dobák Imre, Rémai Dániel
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
