A nem-kognitív készségek növekvő szerepe a társadalmi és szakmai érvényesülésben
DOI:
https://doi.org/10.17165/tp.2025.2.30-40Kulcsszavak:
nem-kognitív készségek, Big Five személyiségmodell, 21. századi munkaerő, oktatás, személyes fejlődés, szakmai sikerAbsztrakt
A nem-kognitív készségek fogalmát elsősorban a Big Five személyiségmodell és a szociális kompetencia keretein belül vizsgáltuk. A nem-kognitív készségek - mint például a lelkiismeretesség, az elfogadhatóság, az érzelmi stabilitás, a nyitottság és az extraverzió - alapvető fontosságúak a személyes és szakmai sikerhez. Ezek a készségek egyre fontosabbá válnak a 21. századi munkaerőpiacon, ahol egyre több az együttműködést, kreativitást és kommunikációt igénylő feladat. Az olyan szervezetek, mint az OECD és a Világgazdasági Fórum közelmúltbeli tanulmányai és jelentései rávilágítanak arra, hogy világszerte szükség van a nem-kognitív készségek fejlesztésére. Az oktatási rendszereket arra ösztönzik, hogy hangsúlyozzák ezeket a készségeket, hogy jobban felkészítsék a diákokat a modern munkaerőpiacokon az összetett problémamegoldásra és a csapatmunkára. A kutatók hangsúlyozzák az iskolák kritikus szerepét e készségek fejlesztésében, amelyek erős előrejelzői a tanulmányi és szakmai sikereknek egyaránt.
Hivatkozások
Atkinson, D. (2002). Self-advocacy and research. In B. Gray & R. Jackson (Eds.), Advocacy and learning disability (pp. 120–149). Jessica Kingsley Publishers.
Attili, G. (1990). Successful and disconfirmed children in the peer group: Indices of social competence within an evolutionary perspective. Human Development, 33(4–5), 238–251. https://doi.org/10.1159/000276521
Autor, D. H., Levy, F., & Murnane, R. J. (2003). The skill content of recent technological change: An empirical exploration. The Quarterly journal of economics, 118(4), 1279–1333. https://doi.org/10.1162/003355303322552801
Bandura, A., Freeman, W. H., & Lightsey, R. (1999). Self-efficacy: The exercise of control. Journal of Cognitive Psychotherapy, 13(2), 158–166. https://doi.org/10.1891/0889-8391.13.2.158
Booth, C. L., Rose-Krasnor, L., & Rubin, K. H. (1991). Relating preschoolers’ social competence and their mothers’ parenting behaviors to early attachment security and high-risk status. Journal of Social and Personal Relationships, 8(3), 363–382. https://doi.org/10.1177/0265407591083004
Chernyshenko, O. S., Kankaraš, M., Drasgow, F. (2018). Social and emotional skills for student success and well-being. OECD Education Working Papers. 173, 1–137.
Csehiová, A., & Kanczné Nagy, K. (2019). Élmény-foglalkozások a Selye János Egyetemen: "MŰvészet-PEdagógia-PSZIchológia". In J. Bukor, P. Tóth, M. Nagy, B.I. Pukánszki, A. Csehiová, A. Tóth-Bakos, K. Józsa, I. Szőköl (Eds.), 11th International Conference of J. Selye University. Pedagogical Sections (pp. 9–17). J. Selye University. https://doi.org/10.36007/3334.2019.09-17
DeAngelo, G., Lang, H., & McCannon, B. (2015). Do psychological traits explain differences in free riding? Experimental evidence (Working Paper No. 16-08). West Virginia University, College of Business and Economics. http://busecon.wvu.edu/phd_economics/pdf/16-08.pdf
Deming, D. (2017). The growing importance of social skills in the labor market. The Quarterly Journal of Economics, 132(4), 1593–1640. https://doi.org/10.1093/qje/qjx022
Englund, M. M., Levy, A. K., Hyson, D. M., & Sroufe, L. A. (2000). Adolescent social competence: Effectiveness in a group setting. Child Development, 71(4), 1049–1060. https://doi.org/10.1111/1467-8624.00208
Fazekas, K. (2017). Nem kognitív készségek kereslete és kínálata a munkaerőpiacon. Budapest Working Papers on the Labour Market. https://www.econstor.eu/handle/10419/200360
Fazekas, K. (2018). Nem-kognitív készségek hiánya a munkaerőpiacon. Magyar Tudomány, 179(1), 24–36. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.3
Ford, M. E., Wentzel, K. R., Wood, D., Stevens, E., & Siesfeld, G. A. (1989). Processes associated with integrative social competence: Emotional and contextual influences on adolescent social responsibility. Journal of Adolescent Research, 4(4), 405–425. https://doi.org/10.1177/074355488944002
Han, C., Farruggia, S. P., & Solomon, B. J. (2020). Effects of high school students’ noncognitive factors on their success at college. Studies in Higher Education, 47(3), 572–586. https://doi.org/10.1080/03075079.2020.1770715
Heckman, J. J. (2016). Human Development is Economic Development. Larger Community Foundations Conference, San Diego. https://heckmanequation.org/assets/2017/01/F_San-Diego-JB-HO_SLIDES_2016-02-23b_jbb.pdf
Heckman, J. J., & Kautz, T. (2012). Hard evidence on soft skills. Labour Economics, 19(4), 451– 464. https://doi.org/10.1016/j.labeco.2012.05.014
Hoeschler, P., Balestra, S., & Backes-Gellner, U. (2018). The development of non-cognitive skills in adolescence. Economics Letters, 163, 40–45. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2017.11.012.
Howell, K. H., Miller, L. E., Lilly, M. M., & Graham-Bermann, S. A. (2013). Fostering social competence in preschool children exposed to intimate partner violence: Evaluating the preschool kids' club intervention. Journal of Aggression, Maltreatment & Trauma, 22(4), 425–445. https://doi.org/10.1080/10926771.2013.775986
John, O. P., & De Fruyt, F. (2015). Framework for the longitudinal study of social and emotional skills in cities. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2019/10/ assessment-framework-of-the-oecd-study-on-social-and-emotional-skills_0120b827/5007adef-en.pdf
Jones, D. E., Greenberg, M., & Crowley, M. (2015). Early social-emotional functioning and public health: The relationship between kindergarten social competence and future wellness. American Journal of Public Health, 105(11), 2283–2290. https://doi.org/10.2105/AJPH.2015.302630
Kanczné Nagy, K. (2019). Minden új ember egy rejtély, amelyen dolgoznunk kell. In E. Juhász, & O. Endrődy (Eds.), Hera évkönyvek VI., Oktatás – Gazdaság – Társadalom (pp. 290–311). Magyar Nevelés és Oktatáskutatók Egyesülete.
Kanczné Nagy, K., & Csehiová, A. (2018). Elsőéves tanár szakos hallgatók egyetemi képzéssel kapcsolatos előzetes elvárásainak és félelmeinek vizsgálata. In P. Tóth, I. Simonics, H. Manojlovic, & J. Duchon (Eds.), Új kihívások és pedagógiai innovációk a szakképzésben és a felsőoktatásban: A 8. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia tanulmánykötete (pp. 77–89). Óbudai Egyetem.
Kollee, C., Magenheim, J., Nelles, W., Rhode, T., Schaper, N., Schubert, S., & Stechert, P. (2009). Computer science education and key competencies. In 9th IFIP World Conference on Computers in Education – WCCE (pp. 1–11). IFIP.
Milosz, M. (2014). Social competencies of graduates in computer science from the employer perspective – study results. In 7th International Conference of Education, Research and Innovation (ICERI2014) Proceedings (pp. 1666–1672). IATED.
Nagy, J. (1996). Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Mozaik Okt. Stúdió.
Nagy, J. (2007). Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó.
Nagy, J., Józsa K., Vidákovich, T., & Fazekasné Fenyvesi, M. (2004). Az elemi alapkészségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Az eredményes iskolakezdés hét kritikus alapkészségének országos helyzetképe és a pedagógiai tanulságok. Mozaik Kiadó.
Nagy, J., Józsa, K., Fazekasné Fenyvesi, M., & Vidákovich, T. (2002). Az alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.
OECD. (2023). Communitation skill needs by industry. https://stats.oecd.org/
Pierre, G., Sanchez Puerta, M. L., Valerio, A., & Rajadel, T. (2014). STEP skills measurement survey: Innovative tools for assessing skills. The World Bank. https://doi.org/10.1596/19985
Ribní, F. (2024a). Az informatikus hallgatók és a junior informatikus munkavállalók szociális kompetenciái – A kódolás mellett rejtőző szociális készségek. Opus Et Educatio, 10(4), 342–349. https://doi.org/10.3311/ope.589
Ribní, F. (2024b). Az informatikusok szociális kompetenciáinak sajátosságai - Informatikusok és pedagógusok szociális kompetenciáinak összehasonlító elemzése. In P. Tóth, & D. Hegyesi (Eds.), I. Imre Sándor Neveléstudományi Konferencia, Oktatás egy változó világban, (pp.135–140). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Rubin, K. H., Booth, C., Rose-Krasnor, L., & Mills, R. S. (1995). Social relationships and social skills: A conceptual and empirical analysis. In S. Shulman (Ed.), Close relationships and socioemotional development (pp.63–94). Westport, CT: Ablex Publishing.
Rubin, P. H. (2000). Hierarchy. Human nature, 11, 259–279. https://doi.org/10.1007/s12110-000-1013-3
Schanzenbach, D. W., Nunn, R., & Bauer, L. (2016). Seven facts on non-cognitive skills from education to the labor market. The Hamilton Project. https://www.hamiltonproject.org/assets/files/seven_facts_noncognitive_ skills_education_labor_market.pdf
Simmons, C. B., & Simmons, L. L. (2010). Gaps in the computer science curriculum: an exploratory study of industry professionals. The Journal of Computing Sciences in Colleges, 25(5), 60–65.
Soto, C. J., Napolitano, C. M., Sewell, M. N., Yoon, H. J., & Roberts, B. W. (2022). An integrative framework for conceptualizing and assessing social, emotional, and behavioral skills: The BESSI. Journal of Personality and Social Psychology, 123(1), 192–222. https://doi.org/10.1037/pspp0000401
Sroufe, L. A., Schork, E., Motti, F., Lawroski, N., & LaFreniere, P. (1985). The role of affect in social competence. In C. E. Izard, J. Kagan, & R. B. Zajonc (Eds.), Emotions, cognition, and behavior (pp. 289–319). Cambridge University Press.
The Future of Jobs Report (2020). World Economic Forum. https://www.weforum.org/publications/the-future-of-jobs-report-2020/
Walton, K. E., Burrus, J., Murano, D., Anguiano-Carrasco, C., Way, J., & Roberts, R. D. (2022). A Big Five-based multimethod social and emotional skills assessment: The Mosaic™ by ACT® Social Emotional Learning Assessment. Journal of Intelligence, 10(4), 72. https://doi.org/10.3390/jintelligence10040072
White, B., Kaban, B., Marmor, J., & Shapiro, B. (1972). Child rearing practice and the development of competence. Washington.
White, R. W. (1959). Motivation reconsidered: The concept of competence. Psychological Review, 66(5), 297–333. https://doi.org/10.1037/h0040934
Zhou, H., Mo, D., Luo, R., Yue, A., & Rozelle, S. (2016). Are children with siblings really more vulnerable than only children in health, cognition and non-cognitive outcomes? Evidence from a multi-province dataset in China. China & World Economy, 24(3), 3–17. https://doi.org/10.1111/cwe.12155
Zsolnai, A. (2018). A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztési lehetőségei gyermekkorban. [MTA-értekezés]. MTA. https://real-d.mtak.hu/1136/7/dc_1503_17_doktori_mu.pdf
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Ribní Ferenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
