Az önazonosság mint a pedagógiai kapcsolat próbája

Szerzők

  • Perjés István Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Neveléstudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.4.3

Absztrakt

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az igazságkeresés és igazságtevés valamennyiünket átjáró éthoszában miképpen jelennek meg a világot és önmagát megérteni akaró ember önazonosságának alakzatai, valamint az önazonosságra való törekvésből eredő cselekvőképesség potenciáljának a pedagógiai kapcsolatok szabadságát és felelősségét is formáló szabadságélmény mintázatai. Amennyiben sikerül olyan elég jó megoldásokat találnunk, melyek az egyéni és intézményi értékek, érdekek közötti átjárását is lehetővé teszik, azzal közelebb kerülhetünk az éthosz pedagógiai kultúrájának habitualizált megragadásához is. A tanulmány konklúziója az, hogy a szocializációs változásokra érzékenyen reagáló intézményesült nevelés elég jó gyakorlata is segítheti az önazonosság hézagait betöltő és újrateremtő személyiség fejlődését, a tanulók értelemadásra irányuló törekvését.

Információk a szerzőről

  • Perjés István, Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Neveléstudományi Intézet

    egyetemi tanár
    perjes.istvan2@ke.hu

Hivatkozások

Ancsel, É. (1984). Éthosz és történelem. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.

Ariès, P. (1987). Gyermek, család, halál. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.

Bakacsi, Gy. (2004). Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest: Aula Kiadó.

Chickering, A. W. – Reiser, L. (1993). Education and Identity. San Francisco: Jossey-Bass Publishers.

DeMause, L. (Ed.) (1974). The History of Childhood. New York: Psychohistory Press.

Dewey, J. (1976). A nevelés jellege és folyamata. Budapest: Tankönyvkiadó.

Donald, M. (2001). Az emberi gondolkodás eredete. Budapest: Osiris Kiadó.

Erdélyi, G. (2011). Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban. Budapest: Libri Kiadó.

Fromm, E. (1994). Birtokolni vagy létezni? Egy új társadalom alapvetése. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Fromm, E. (1998). Az Önmagáért való ember. Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata. Budapest: Napvilág Kiadó.

Golnhofer, E. – Szabolcs, É. (2005). Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.

Hirschman, A. O. (1995). Kivonulás tiltakozás hűség. Hogyan reagálnak vállalatok, szervezetek és államok hanyatlására az érintettek? Budapest: Osiris Kiadó.

Hofstede, G. (1980). Culture's Consequences. International Differences in Work-Related Values. Beverly Hills: Sage Publications.

Kohlberg, L. (1981). The Philosophy of Moral Development: Moral Stages and the Idea of Justice (Essays on Moral Development, Volume 1). San Francisco: Harper & Row.

Kraus, W. (1999). Kultúra és hatalom. A vágyak átváltozása. Budapest: Európa Kiadó.

Meirieu, P. (1991). Le choix d’éduquer. Éthique et pédagogie. Paris: ESF.

Miller, A. (2011). Kezdetben volt a nevelés. Budapest: PONT Kiadó.

Myhre, R. (1991). Autorität und Freiheit in der Erziehung. Stuttgart-Berlin-Köln: Verlag W. Kohlhammer.

Olson, M. (1997). A kollektív cselekvés logikája. Budapest: Osiris Kiadó.

Prohászka, L. (1937). Az oktatás elmélete. Kiadja az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület, Budapest. (A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai 6. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest.)

Pukánszky, B. (2001). A gyermekkor története. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Tóth, B. – Csányi, V. (2017). Hiedelmek. Az emberi gondolatok építőkövei. Budapest: Libri Kiadó.

Vajda, Zs. – Pukánszky, B. (szerk.) (1998). A gyermekkor története. Szöveggyűjtemény. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.

Letöltések

Megjelent

2018-12-20

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hogyan kell idézni

Az önazonosság mint a pedagógiai kapcsolat próbája. (2018). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 16(4), 29-38. https://doi.org/10.17165/TP.2018.4.3