A győri és Győr környéki kisgyermekes szülők érdeklődése a neuropedagógia iránt

Virág Fodor

doi:10.17165/TP.2020.3-4.25

Szerzők

Fodor Virág Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2020.3-4.25

Absztrakt

A neuropedagógia az egyik, ha talán nem a legfontosabb állomása lehet a pedagógia jelenkori történetének, hiszen ez a gyermekközpontú tudomány a legújabb agykutatási eredményekre építve igyekszik a pedagógiai gyakorlatot formálni, segítve ezzel a nevelőket és a nevelteket egyaránt. 315 fő részvételével zajló online empirikus kutatásomban igyekeztem feltárni a kisgyermekes szülők előismereteit, attitűdjét eme kibontakozó paradigma irányába. Többségük nagyon pozitívan fejezte ki érdeklődését, igényt mutatva a további ismeretekre vonatkozóan. Jelentős részük beíratná gyermekét ilyen irányultságú intézménybe, foglalkozásra. Véleményem szerint a nyitottság egyértelműen adott, így érdemes lenne a „szülők nyelvére” lefordítani a tudományos ismereteket, hogy a neuropedagógia minden nevelésben részt vevő számára elérhető, könnyen értelmezhető, a mindennapokba integrálható legyen.

Információk a szerzőről

Fodor Virág, Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar

MA szakos hallgató
virág94@gmail.com

Hivatkozások

Detre, Zs. (2015). Kreativitás és neuropedagógia. Képzés és Gyakorlat. 13. évf. 3−4. sz. pp. 73–85. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2015.3-4.5

Farnady-Landerl, V. (2015). Kisgyermekkor, tanulás, társak. A kisgyermekkori személyes- és szociális kompetenciák neuropedagógiai kontextusai. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem.

Fodor, V. (2016). Egy új paradigma: A néptánc fejlesztő hatásai a hagyományok alapján. Szakdolgozat. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem.

Gallo, C. (2016). Storytelling. A történetmesélés ereje. Budapest: HVG Kiadó.

Kissné Zsámboki, R. – Farnady-Landerl, V. (2018). Neuropedagógiai innovációs lehetőségek a neveléstudományi kutatásokban az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazásával. Képzés és Gyakorlat. 16. évf. 3 sz. pp. 21−36. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2018.3.3

Kulcsár, Gy. (2009). Neuropedagógia - Egy új tudomány határán. [online] http://www.kiutkereso.hu/2014/02/kulcsar-gyorgy-neuropedagogia-egy-uj.html [2020.04.16.]

Nahalka, I. (2002). Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben. Konstruktivizmus és pedagógia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Pálvölgyi, F. (2014). Az erkölcsi nevelés új perspektívái. Az értékközpontú pedagógia szerepe és faladatai korunk plurális társadalmában, (pp. 147−179). Budapest: L’Harmattan Kiadó. Schiller, P. (2010). Early brain development research review and update. Exchange, 2010. Noember/December. [online] https://www.childcareexchange.com/library/5019626.pdf [2020.10.20.]

Varga, L. (2015). Új tudomány születőben: kisgyermekkori neuropedagógia. In: I. Nemzetközi Kisgyermeknevelési Konferencia. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár, pp. 151−161.

Varga, L. − Detre, Zs. − Farnady-Landerl, V. (2015). A kisgyermekkor neuropedagógiai értelmezése. IX. Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia Nevelés és tudomány, neveléstudomány a 21. században tanulmánykötet Kaposvár, pp. 62−83.

Varga, L. − Farnady-Landerl, V. (2018). Új fejezet a konstruktivista pedagógiában: a neuropedagógia In: Az iskolai sikeresség pedagógiai-pszichológiai háttere. Eger: Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, pp. 81−88.

Wikiszótár [online] https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar [2020.04.20.]