Talajok változása Székesfehérváron hét év távlatában
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4893Palavras-chave:
városi talaj, Székesfehérvár, talajmonitoring, térinformatika, emberi beavatkozások hatásaResumo
Az ipari termelés mellett a lakókörnyezetünk van a legjelentősebb hatással talajaink állapotára. A városi, illetve antropogén talajok fogalma már évtizedek óta foglalkoztatja a tudományos világot, és ma már önálló talajtani kategóriaként kezelik azt. Azonban nem elég leírni az antropogén talajokat alakító folyamatokat, hanem rendszeresen nyomon is kell követni őket. Az emberi környezetben a változások sokkal gyorsabban bekövetkeznek, és akár évek alatt is gyökeresen eltérő képet mutathatnak ezek a talajok. Nyugat-Magyarországon városi talajokkal először a Soproni Egyetem kezdett el foglalkozni, és ezen kutatások kereteiben készült el 2011 márciusa és júniusa között egy Székesfehérvár teljes területét lefedő kutatás, mely során képet kaptunk a város talajainak állapotáról. 2018 júliusában kijelölt monitoringpontokon a talajokat ismét mintáztuk, és alapvető tulajdonságaik alapján kiértékeltük őket. Elsősorban káliumkloridos és vizes kémhatásukat, a szénsavas mésztartalmukat és a fizikai féleségüket vizsgáltuk. A hét évvel korábbi eredményekkel összehasonlítva és a város ez idő alatt történő változásait figyelembe véve kísérletet tettünk arra, hogy a tulajdonságok időben való változását megbecsüljük. A kiértékelésekhez térinformatikai programokkal (Google maps, QGIS) tudtuk megállapítani a talajtulajdonságok térbeli mintázatát, és a fejlesztések felvételével, ábrázolásával pontosítottunk a változások becsléséhez. A város már ilyen rövid időtáv alatt is jelentősen át tudta formálni a talajállapotokat a legaktívabb zónákban. Hét év távlatában főként a város talajának fizikai jellemzőiben figyelhettünk meg változást. A magasabb homoktartalmú fizikai féleségű talajok irányába történő elmozdulást tapasztaltunk, amely a többletvízhatások kezelésének szempontjából lehet egy pozitív változás a városban, de a megnövekedett aszályos időszakok során nehézségeket is okozhat.
Referências
Ádám L., Juhász Á., Marosi S., Mezősi G., Somogyi S., Szilárd J. 2010a: Földtan. In: Dövényi, Z. (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. MTA, Budapest. p. 876.
Bellér, P. 1997: Talajvizsgálati módszerek. Egyetemi jegyzet. Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Termőhelyismerettani Tanszék, Sopron.
Bidló A., Horváth A., Kámán O., Németh E., Szűcs P. 2012: Városi talajok vizsgálata a Dunántúlon. (pp. 123–168). In: Albert, L., Bidló, A., Jancsó, T., Gribovszki, Z. (szerk.): Városok ökokörnyezetének komplex vizsgálata a nyugat dunántúli régióban. Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó.
Blume, H-P., Schlichting, E. (eds.) 1982: Soil problems in urban areas. Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft 33: 1–280. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.dbges.de/de/system/files/mitteilungen_dbg/Mitteilungen%20 der%20DBG%201982_33.pdf
Bockheim, J. G. 1974: Nature and properties of highly disturbed urban soils. Philadelphia, Pennsylvania. Div. S-5, Soil Science Society of America, Chicago, Illinois.
Bukovszky Gy. 1996: Székesfehérvár árvizei. Hidrológiai Tájékoztató 35(1): 32–34.
Carre, F., Rusco, E., Tóth, G., Jones, A., Gardi, C., Stolbovoy, V. 2013: Soil sampling methodology. In: Tóth, G., Jones, A., Montanarella, L. (eds.): Lucas Topsoil Survey: methodology, data and results. Publications Office of the European Union, Ispra, Italy. DOI: https://doi.org/10.2788/97922
Cline, M. G. 1961: The changing model of soil. Soil Science Society of America Journal 25: 442–446. DOI: https://doi.org/10.2136/sssaj1961.03615995002500060009x
Dutta, A., Patra, A., Ghosh, S., Rakshit, A. 2022. Urban Soil: A Review on Historical Perspective. (8 p). In: Rakshit, A., Ghosh, S., Vasenev, V., Pathak, H., Rajput, V. D. (eds): Soils in Urban Ecosystem. Springer, Singapore. DOI: https://doi.org/10.1007/978-981-16-8914-7_1
Horváth A., Szűcs P., Kámán O., Németh E., Bidló A. 2013: Sopron város és környéke feltalajának vizsgálata. Tájökológiai Lapok 11(1): 125–134. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3738
Horváth A., Bidló A. 2015: Városi talajok nehézfém vizsgálatai a nyugat-dunántúli régióban (Esettanulmány). Agrokémia és Talajtan 64(1): 139–158. DOI: https://doi.org/10.1556/0088.2015.64.1.10
Horváth A. Szűcs P., Bidló A. 2015: Soil condition and pollution in urban soils: evaluation of the soil quality in a Hungarian town. Journal of Soils and Sediments 15: 1825–1835. DOI: https://doi.org/10.1007/s11368-014-0991-4
Horváth, A., Szita, R., Bidló, A., Gribovszki Z. 2016: Changes in soil and sediment properties due the impact of the urban environment. Environmental Earth Sciences 75: 1–10. DOI: https://doi.org/10.1007/s12665-016-6012-8
Horváth, A. Kalicz, P., Farsang, A., Balázs, P., Berki, I., Bidló, A. 2018: Influence of human impacts on trace metal accumulation in soils of two Hungarian cities. Science of the Total Environment 637–638: 1197–1208. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2018.05.033
Horváth, A., Csáki, P., Szita, R., Kalicz, P., Gribovszki, Z., Bidló, A., Bolodár-Varga, B., Balázs, P., Winkler, D. 2021: A complex soil ecological approach in a sustainable urban environment: Soil properties and soil biological quality. Minerals 11(7): 704. DOI: https://doi.org/10.3390/min11070704
Kádár I. 1995: A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. MTA TAKI, Budapest.
Kovács M., Nyári I. 1984: Budapesti közterületek talajainak nehézfémtartalma. Agrokémia és Talajtan. 33(3–4): 501–510.
Land and Water Division 2006: Guidelines for soil description. Food and Agriculture Organization of the United Nations, Roma. (World Soil Resources Reports ISSN 0532-0488) Letöltve: 2022. 11. 05. forrás: https://www.fao.org/3/a0541e/a0541e.pdf
Lauschmann Gy. 1998: Székesfehérvár története. I. kötet. Székesfehérvár Város Levéltára, Székesfehérvár.
Meuser, H. 2010: Contaminated urban soils. Springer Verlag, UK. DOI: https://doi.org/10.1007/978-90-481-9328-8
Lehmann, A., Stahr, K. 2007: Nature and significance of anthropogenic urban soils. Journal of Soils and Sediments 7: 247–260. DOI: https://doi.org/10.1065/jss2007.06.235
Molnár B. 2004: Székesfehérvár az európai és magyar urbanizációs folyamatokban. Földrajzi Értesítő 53(1–2): 271–292.
Mückenhausen E., Müller, E. H. 1951: Geologisch-bodenkundliche Kartierung des Stadtkreises Bottrop i.W. für Zwecke der Stadtplanung. Geologisches Jahrbuch 66: 179–202.
Pape, J. C. 1970: Plaggen soils in the Netherlands. Geoderma 4: 229–255.
Paul, S., Rakshit, A. (2022). Classification and Functional Characteristics of Urban Soil. (pp. 11–23). In: Rakshit, A., Ghosh, S., Vasenev, V., Pathak, H., Rajput, V.D. (eds) Soils in Urban Ecosystem. Springer, Singapore. DOI: https://doi.org/10.1007/978-981-16-8914-7_2
Puskás I., Farsang A. 2007: A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak elkülönítése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológai Lapok 5(2): 371–379. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3523
Puskás I., Farsang A., Csépe Z., Bartus M. 2015: Városi zöldterületek feltalajainak állapotértékelése és szennyezettség mintázata a funkcionális tagolódás függvényében. Tájökológiai Lapok. 13:115–132.
Rajkai K., Tóth G. 2010: Talajok. In: Dövényi Z. (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. MTA, Budapest. p. 876.
Salma, I., Maenhaut, W. 2006: Changes in elemental composition and mass of atmospheric aerosol pollution between 1996 and 2002 in a Central European City. Environ Pollut. 143: 479–488.
Smith, R. M., Tryon, E. H., Tyner E. H. 1971: Soil development on mine spoil. Bulletin 604 T. West Virginia Agricultural and Forestry Experiment Station, Morgantown. DOI: https://doi.org/10.33915/agnic.604t
Stefanovits P. 1992: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Szanyi-Nagy J. 2019: Egy tó, amelyben tilos fürdeni. Fejér Megyei Hírlap 64(186): 9.
Szegedi S. 1999: Debrecen nehézfém-szennyezettsége. Magyar Tudomány 106/66(10): 1192–1200.
Szita, R., Horváth, A., Winkler, D., Kalicz, P., Gribovszki, Z., Csáki, P. 2019: A complex urban ecological investigation in a mid-sized Hungarian city–SITE assessment and monitoring of a liveable urban area, PART 1: Water quality measurement. Journal of environmental management 247: 78–87. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2019.06.063
Szolnoki, Zs., Farsang A., Puskás I. 2013: Cumulative impacts of human activities on urban garden soils: Origin and accumulation of metals. Environmental Pollution 177: 106–115. DOI: https://doi.org/10.1016/j.envpol.2013.02.007
Takács P. 2021: Székesfehérvár keleti Irányú terjeszkedése. Betekintés A 19. Században és a 20. Század elején Végbement változásokba. Polymatheia 18(1–2): 62–93. DOI: https://doi.org/0.51455/Polymatheia.2021.1-2.04
Vajnai, I. 1970: Székesfehérvár város vízrendezésének múltja és jelene. Hidrológiai Tájékoztató, 10(1): 88–93.
Várallyay Gy., Szabóné Kele G., Berényi Üveges J., Marth P., Karkalik A., Thury I. 2010: Magyarország talajainak állapota a Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszer adatai alapján. Földművelésügyi és vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, pp. 38–45.
Internetes források
Központi Statisztikai Hivatal 2018: Magyarország állandó lakosságának száma az év első napján (2018. január 1.) XLS táblázat. Nyilvantarto.hu. Letöltve: 2023. 06. 21. forrás: http://nepesseg.com/fejer/szekesfehervar#1
Székesfehérvár MJV Önkorm. 2011a: C-0-0: Megoldódik az esővíz elvezetése az Öreghegy Budai út felőli részén és a Köfémen is. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.szekesfehervar.hu/c-0-0-megoldodik-az-esviz-elvezetese-az-oreghegy-budai-ut-felli-reszen-es-a-kofemen-is
Székesfehérvár MJV Önkorm. 2011b: Felgyorsulnak a csatornázási munkák: 72 kilométernyi vezeték már megépült. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.szekesfehervar.hu/felgyorsulnak-a-csatornazasi-munkak-72-kilometernyi-vezetek-mar-megepult.
Székesfehérvár MJV Önkorm. 2012a: 400 millió forint a mártírok útjára: Csatornázás után indul a felújítás. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.szekesfehervar.hu/400-millio-forint-a-martirok-utjara-csatornazas-utan-indul-a-felujitas
Székesfehérvár MJV Önkorm. 2012b: Két éven belül megépülhet a Székesfehérvárt elkerülő út befejező szakasza. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.szekesfehervar.hu/ket-even-belul-megepulhet-a-szekesfehervart-elkerul-ut-befejez-szakasza
Székesfehérvár MJV Önkorm. 2013: Kibővült a Saára Gyula program: Ötven utcát érint útfelújítás Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.szekesfehervar.hu/kibvult-a-saara-gyula-program-otven-utcat-erint-utfelujitas
Székesfehérvár MJV Önkorm. 2014: Átadták a Regionális Atlétikai Központot a Bregyóban. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.szekesfehervar.hu/atadtak-a-regionalis-atletikai-kozpontot-a-bregyoban
Székesfehérvár MJV Önkorm. 2016: Csatornafejlesztés és új átkötő-út palotavárosban. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.szekesfehervar.hu/csatornafejlesztes-es-uj-atkot-ut-palotavarosban
Székesfehérvár MJV Önkorm. 2017a: Megújuló csapadékvíz-elvezető rendszer a felsővárosban. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.szekesfehervar.hu/megujulo-csapadekviz-elvezeto-rendszer-a-felsovarosban
Székesfehérvár MJV Önkorm. 2017b: Mederkotrás és tájépítés a Sóstón: Az embert és a természetet is szolgálja a rehabilitáció. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.szekesfehervar.hu/mederkotras-es-tajepites-a-soston-az-embert-es-a-termeszetet-is-szolgalja-a-rehabilitacio
NRCS (Natural Resources Conservation Service). 2022: Soil Texture Calculator. Letöltve: 2022. 11. 06. forrás: https://www.nrcs.usda.gov/resources/education-and-teaching-materials/soil-texture-calculator
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2023 Katona Máté, Végh Péter, Bidló András, Horváth Adrienn
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
