Környezeti változások vizsgálata vaddisznóskertekben
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4587Palavras-chave:
vaddisznó, erdő, vadaskert, erdő egészségi állapot, vadgazdálkodás, degradáció, lágyszárú növényzetResumo
1994 és 2003 között három dél-dunántúli vaddisznóskertben folytattunk vizsgálatokat. Ennek során évente felmértük az erdőállományokban bekövetkezett változásokat. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy az igen magas vadlétszám ellenére a vaddisznóskerti erdők egészségi állapotában jelentős változás nem történt, ugyanakkor egyértelműen kimutatható volt a vizsgált területek degradációja. A vaddisznók magas száma miatt a lágyszárú szint összborítása évente átlagosan 3–5%-al csökkent. A vaddisznóskerten belüli erdők leromlását jelzi, a természetes állapotra utaló lágyszárú fajok lassú csökkenése, és a degradációs fajok emelkedése. Legjelentősebb negatív változást a kocsányos tölgy állományokban tapasztaltunk. A többi őshonos állományban a leromlás üteme kevéssé érzékelhető, míg a nem őshonos állományok degradációja sokkal erőteljesebb és gyorsabb. Megfigyeléseink szerint a magas vadlétszám mellett a klimatikus és más abiotikus tényezők is jelentős szerepet játszanak az erdők állapotának változásaiban.
Referências
Altbäcker V. 1998: Növényevő emlősök és a vegetáció kapcsolatának vizsgálata homoki társulásokban. In: Fekete G. (szerk.): A közösségi ökológia frontvonalai. Scientia Kiadó, Budapest pp. 125–143.
Csányi S. 2003: Országos vadgazdálkodási adattár. SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő.
Csontos P. 1996: Az aljnövényzet változásai cseres-tölgyes erdők regenerációs szukcessziójában. Scientia Kiadó, Budapest.
Csőre P. 1980: A magyar erdőgazdálkodás története. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Felföldy L. 1947: Növényszociológiai és ökológiai vizsgálatok nyírségi akácosban. Erdészeti Kísérletek 47: 59–86.
Horváth F., Csontos P. 1992: Thirty-year-changes in some forest communities of Visegrádi Mts., Hungary. In: Teller, A., P. Mathy & J.N.R. Jeffers (eds): Responses of Forest Ecosystems to Environmental Changes. Elsevier Applied Science, London pp. 481–488. https://doi.org/10.1007/978-94-011-2866-7_46
Jakucs P. 1981: A társulások felvételezése, a társulástabella készítése. In: Hortobágyi T. és Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, Társulástan és Ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 199–202.
Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi-érték besorolása. Abstracta Botanica 12: 1–23.
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.
Stefanovits P. (szerk.) 1977: Talajvédelem, környezetvédelem. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Tóth J. 1995: A 16x16 km-es erdővédelmi hálózat adatai az erdők egészségi állapotára vonatkozóan. MTA Erdészeti Bizottsága, 1995. március 2-án megrendezett konferencia kiadványa.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2004 Koltay András
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
