A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján

Autores

  • Márton Vona SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Károly Penksza SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Dániel Kristóf SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Térinformatikai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Tímea Helfrich SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Csaba Centeri SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4477

Palavras-chave:

láprét, légifotó, felszínborítás, tájváltozás

Resumo

1990-ig a galgahévízi láprét rendszeres kaszálásával és legeltetésével a nádat jelentős mértékben sikerült visszaszorítani. A kaszálás megszűnésével a szukcessziós folyamatok felerősödtek, a jelentős természetvédelmi értékkel bíró növényfajok egyedszáma lecsökkent. Ezen folyamatok megfigyelése indította el a kutatást. A Galgahévíz melletti láprét részletes florisztikai és cönológiai kutatása 1998-ban kezdődött. Az eddigi kutatások alapján 153 növényfajt jegyeztek fel a galgahévizi láprét területén. Több védett faj tömegesen jelenik meg a lápréten (Iris sibirica, Dianthus superbus, Eriophorum angustifolium, Koeleria javorkae). A kutatás során arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyik legnagyobb problémát a láprét fennmaradásában az időnként előretörő nád jelenti, légifotók eemzése is ezt erősíti meg. Ennek megakadályozására szükségszerű egy megfelelő természetvédelmi kezelési terv kidolgozása, vagyis hosszútávú célunk a láprét revitalizációs terveinek tudományos megalapozása, elkészítése.

Biografia do Autor

  • Márton Vona, SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    Vona.Marton@mkk.szie.hu

  • Dániel Kristóf, SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Térinformatikai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    Kristof.Daniel@kti.szie.hu

  • Tímea Helfrich, SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    helfrich@freemail.hu

  • Csaba Centeri, SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    Centeri.Csaba@kti.szie.hu

Referências

Aradi Cs. 2003: Általános ökológia, hidrobiológia és természetvédelem. Egyetemi jegyzet. Debrecen.

Barczia., Centeri Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO 10: 41–48.

Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület 2001: Ökológiai vizsgálatok az Ecsedi-láp és peremvidéke maradvány lápterületein, azok rehabilitációjának és védetté nyilvánításának megalapozásának céljából. Debrecen.

Directive of the European Parlament and of the Council 2000/60/EC establishing a framework for Community action in the field of water policy, Luxembourg, 23 October 2000.

Dömsödi J. 1980: A hazai tőzeglápok (tőzegek) osztályozása. Földrajzi Értesítő 29: 485–495.

Dömsödi J. 1988: Lápképződés, lápmegsemmisülés. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.

Göttlich K. 1990: Moor- und Torfkunde. 3. Aufl.: 529 S.; Stuttgart (Schweizerbart).

Gulyás G. és Lukács B. A. 2003: Vizes élőhelyek térképezése a Hernád magyarországi szakaszának jobb partján. Hidrológiai közlöny 83: 114–116.

Kiss A. 2005: A délkeleti Fertő-meder tájhasználata a szabályozások előtt, Tájökológiai Lapok 3: 325–334.

Kleb B., Plósz S., Winter J. 2001: Zárójelentés a Hévíz-Keszthely-Sármellék környéi lápterület természetvédelmi kezelését, rekonstrukcióját megalapozó kutatások Plósz Bt. Budapest, pp. 70

Kuntze H. 1990: Zur Integration der Moore in die Kulturlandschaft. – Veröff. Niedersächsische Akad. Geowiss., 5: 74–84.

Németh N. (2004): Vizes (wetland) élőhelyek szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztiszításban, Tájökológiai Lapok 2: 49-62.

Penksza K., Centeri Cs., Turcsányi G., Möseler B. M., Barczi A., Vona M., Malatinszky Á., Verrseczky N., Pintér B., Boecker D., Belaagh M., Pottyondy Á., Horváth B., Helfrich T., Vona M., Váradi B., Falusi E., Juhász T., Szabó M. 2006: A galgahévízi láprét biotikus és abiotikus tényezőinek jellemzése, érékelése. Pályázati kutatási jelentés, Gödöllői Természetkutató Egyesület Gödöllő, pp. 36

Pintér B. 2001: A Galga-mente néhány lápfoltjának fitocönológiai vizsgálata. Diplomadolgozat. SzIE Gödöllő.

Standovár T., Primack R. B. 2001: A természetvédelem biológiai alpajai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Succow M., Joosten H. 2001: Landschaftsökologische Moorkunde. 2. Aufl.: 622 S., 2 Beil.; Stuttgart (Schweizerbart).

Publicado

2006-12-12

Edição

Seção

Tanulmányok, eredeti közlemények

Como Citar

A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 4(2), 407-417. https://doi.org/10.56617/tl.4477

Artigos Semelhantes

1-10 de 36

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.

Artigos mais lidos pelo mesmo(s) autor(es)

1 2 3 4 5 6 7 8 > >>