Adatok a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténetéhez
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4359Palavras-chave:
fás legelő, tájtörténet, Magas-Bakony, tájhasználat, legeltetésResumo
A hagyásfás legelő igen összetett és sokoldalú terület-, illetve tájhasználati mód, melynek a múlt gazdálkodási rendszerében/rendszereiben igen nagy jelentősége volt. A tegnap embere a fás legelők kialakításával tette élhetővé az erdőt, a tájat, teremtett viszonylagos egyensúlyt önmaga és a természet között, így a földhasználati rendszerben betöltött szerepük megértése érdekében a múltjuk kutatása elengedhetetlen. A vizsgált terület múltját történeti írott és térképes források, levéltári adatok, valamint a helyszínen, interjú módszerrel gyűjtött információk alapján kutattuk/kutatjuk, azonban a terület állapotának romlása miatt egyre kevesebb idő áll rendelkezésre. A hozzávetőlegesen 100 éve kialakított hagyásfás legelőn a legeltetéssel és ezzel együtt a rendszeres legelőápolással mintegy 15 éve hagytak fel, aminek következtében a legelőn a cserjék, bokrok és növendékfák területborítása erőteljesen megnövekedett. Mára a nyílt gyepes területek aránya már a 20%-ot sem éri el, így csak a megmaradt faóriások tanúskodnak a legelő egykori történetéről. A területről készült légifotók elemzésével felmértük a szukcesszió gyorsaságát, a cserjésedés térbeli változását, így megállapítottuk, hogy a terület rekonstruálására, illetve a további kutatásra maradt idő nem lehet több 10 évnél, aminek elteltével, beavatkozás nélkül a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelőnek feledés lesz a sorsa, melyen osztozik az ország többtíz esetleg többszáz más fás legelőjével.
Referências
Az 1996. évi LIV. törvény: Törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM., valamint az erdőrendezési Szabályzatról kiadott 88/2000.(XI.10.) FVM. rendelettel www. aesz.hu/static_contents/T_0.htm
Andrásfalvy 2004: Az úrbérrendezés hatása a természetre in História folyóírat 2004./05. szám – online archívum: http://www.historia.hu/archivum/2004/tart0405.htm
Fényes E. 1847: Magyarország leírása. I–II. Budapest.
Hegyi I. 1978: A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Akadémia Kiadó, Budapest.
Hudi J. 1998: Pénzesgyőr: Egy bakonyi község múltja és jelene. Budapest.
I KF: I katonai felmérés (1763–1768), Budapest.
II KF: II katonai felmérés (1852–1854), Budapest.
III KF: III katonai felmérés (1879), Budapest.
Kenéz Á., Szemán L., Szabó M., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L. 2007: Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a Pénzesgyár-Hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Táj- ökológia Lapok 5: 35_41.
Pesty F. 1880: Az eltűnt régi vármegyék I-II. Budapest.
Szabó M., Kenéz Á., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L. 2007: Természetvédelmi- gyepgazdálkodási célú botanikai vizsgálatok a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelőn Tájökológia Lapok 5: 27–34.
Vajkai A. 1959: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest.
VeML1:(Veszprém Megyei Levéltár) mikrofilmtár, MOL-S-78 (Magyar Országos Levéltár) Kataszteri gyűjtemény térképek mikrofilm másolata, 158. tekercs.
VeML2: (Veszprém Megyei Levéltár) VII. 7. d, 225. számú jegyzőkönyv.
VeML3: (Veszprém Megyei Levéltár) VII. d, 225. számú telekjegyzőkönyv.
VeML4: (Veszprém Megyei Levéltár) XXIV. 201. c 1388/1945 számú irat.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2007 Saláta Dénes, Szabó Máté, Kenéz Árpád, Malatinszky Ákos, Demény Krisztina, Breuer László
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
