Gyepalkotó növényfajok társítás-elemzése az ökológiai igények alapján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4179Palavras-chave:
fajgazdag gyep, vadvirágos növénytársítás, társítás-elemzés, TWR-értékek, relatív ökológiai igényekResumo
Egy fajgazdag vetőmagkeverékkel telepített gyep növényállományának alakulását vizsgáltuk tíz éves tartamkísérletben. A telepített keverékek fajlistáját 17 vadon begyűjtött, díszgyep célokra is alkalmazható kétszikű („vadvirág”), 2 pillangós valamint 7 pázsitfű faj, illetve fajta alkotja. A kísérletben háromféle keveréket három ismétlésben állítottunk be. A parcellák mérete 6´5 méter, 0,5 méteres elválasztó sávval. A gyep fenntartása extenzív módszerekkel történt. Az adat-felvételezést becsléssel végeztük. A borítás becslése telepítést követő évben havonta, következő évben évente kétszer, majd évente egyszer történt. A kiértékelésnél egyszerű összehasonlítást végeztünk, majd a TWR értékeket a borítási aránnyal súlyozottan is kiszámítottuk. A 26 telepített fajból a kilencedik év végére 9 faj maradt a növényállományban. A kutatás fő kérdése az volt, hogy a kísérlet területén belül megmaradt fajok, milyen ökológiai igényekkel rendelkeznek. A hőigényt (T), nedvességigényt (W), és talajreakciót (R) vizsgálva kiderült, hogy a megmaradt fajok ökológiai igényei hasonlóak. Eredményeinket összegezve megállapítottuk, hogy a terület talajadottságai és a növény-állomány termőhely igényei azonosak. A módszer alkalmazható fajgazdag gyepek telepítése előtt a termőhely adottságainak megfelelő növényállomány kialakításához.
Referências
Bagi I. 1987: Statisical relationships between the ordination of coenological releves and characteristic indicator values. Acta Bot. Sci. Hung. 33: 199–210.
Bagi I. 1989: A Gypsophila muralis L. kiskunsági szikeseken való előfordulásának talajtani okai és természetvédelmi vonatkozásai. Bot. Közlem. 76: 51–63.
Barczi , A. 1995: A Tihanyi-félsziget talajtérképezése és a talajokban bekövetkezett változások leírása a talajtérképek alapján, Szakdolgozat.
Barczi A., Penksza K., Czinkota I., Néráth M. 1996/97: A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3–21.
Barczi A., Penksza, K., Joó K. 2004: Reseach of soil-plant connections on Kurgans in Hungary. Ekológia (Bratislava) 23: 15–22.
Barcsák Z. 2004: Biogyep-gazdálkodás. Biogazda kiskönyvtár. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Bartha D., Bilkó, A., Kovács, G. 1994: Degradáltságvizsgálatok a Kőszegi Hegységben. In: Bartha D. (ed.): A Kőszegi-hegység vegetációja. Sopron, pp. 183–197.
Bartha, D. 1995. Ökológiai és természetvédelmi jelzőszámok a vegetációs értékelésben. Tilia 1: 170–184
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociálismagatartás-típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM Természetvédelmi Hivatala és JPTE, Pécs.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the hungarian flora. Acta Boc. Sci. Hug. 39: 97–181.
Bulla B. 1958: A Balaton és környéke földrajzi kutatásairól. Földrajzi Közlemények 6: 313–324.
Buzás I. 1988: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv II. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Buzás I. 1993: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv I. INDA 4231 Kiadó, Budapest.
Cholnoky J. 1932: Tihany. Math. és Természettud. Ért. 48: 214–236.
Dyrness C. T. - Youngberg C. T. 1966: Soil-vegetation relationships within the ponderosa pine type in the central oregon pumice region. Ecology 47: 122–138. https://doi.org/10.2307/1935750
Ellenberg H. 1950: Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie I. Unkrautgemeinschaften als Zeiger för Klima und Boden. Ulmer, Stuttgart.
Ellenberg H. 1952: Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie II. Wiesen und Weiden und ihre standortliche Bewertung. Ulmer, Stuttgart.
Ellenberg H. 1974: Zeiger der Gefäßpflanzen Mitteleuropas. Scripta Geobotanica.
Ellenberg H., Weber H. E., Düll R., Wirth W., Werner W., Paulissen D., 1991: Zeigerwerte von Pflanzen in Mitteleuropa. – Scripta Geobotanica 18., Goltze Vrt. Göttingen.
Ellenberg H 1974: Zeigerwertw der Gefässpflanzen Mitteleuropas. Scripta Geobotanica Goltze Vrl. Göttingen 9: 1–97.
Grime J. P. 1988: Comparative Plant Ecology. Unwin Hyman, London, Boston, Sydney, Welligton. https://doi.org/10.1007/978-94-017-1094-7
Grime J. P. 1979: Plant Strategies and vegetation Processes. John Wiley anc Sons. Chichester, New York, Brisbane, Toronto.
Hortobágyi T., Simon T. (szerk.) 1981: Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest.
Penksza K., Barczi A., Benyovszky B. M., Möseler B. M., Birkenheuer V., Szabó T. 1995: Relationship between vegetation and soil on the eastern slope of the Fehér-szirt (White cliff) of Kesztölc. Tiscia 29: 3–10.
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Simon T. 2004: Gyeptársulások indikációi. Gyepgazdálkodási Közlemények 2: 25–27. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10459
Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi értékének becslése. Abstracta Botanica 12: 1–23.
Soó R. 1964: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I., Akadémia Kiadó, Budapest.
Soó R. 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szemán L. 2006: Települési környezetkultúra. ROP-3.3.1-05/1-2005-04-0002/35 számú projekt.
Turcsányi G. (szerk.) 2001: Mezőgazdasági növénytan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Zólyomi et. al 1967: Einreihung von 1400 Arten der ungarischen Flora in ökologische Gruppen nach TWR-Zahlen. Fragmenta Botanica 3: 101–142.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2008 Harcsa Marietta, Szemán László
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
