Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4139Palavras-chave:
felhagyott szőlő, természetvédelmi érték kategóriák, védett növénytaxonok, Északi-Cserhát, tájtörténetResumo
Az Északi-Cserhát öt településének külterületén vizsgáltunk meg minden olyan (összesen 12), szőlőművelés alól kivett területet, amelyekről hiteles történeti és aktuális adatokat sikerült összegyűjteni. A tájtörténeti vizsgálatok során a szőlőtermesztés Kárpát-medencei fejlődésének tükrében elemeztük Nógrád megye szőlőgazdálkodásának történetét. Összehasonlítást adunk az országos változások és a vizsgált kisrégió (Kishartyán, Sóshartyán, Ságújfalu, Nógrádmegyer, Etes települések közigazgatási területe) változásainak hasonlóságairól, különbségeiről. Minden mintaterületet önállóan is jellemeztük és értékeltük, így azok különbségei és hasonlóságai is megismerhetőek. Munkánk során összesen 252 edényes növényfajt írtunk össze, ezen belül 12 védett (Linum tenuifolium, Linum hirsutum, Astragalus exscapus, Orchis militaris, Orchis purpurea, Orchis morio, Aster amellus, Adonis vernalis, Stipa pulcherrima, Jurinea mollis, Pulsatilla pratensis subsp. nigricans, Ornithogalum pyramidale), illetve 26 lokálisan értékes növénytaxont jegyeztünk fel a szőlőhegyekről. A felhagyott szőlők, mint féltermészetes élőhelyek jelentik az alapjait azoknak a másodlagos élőhelyeknek, amelyek az ember formálta tájban az ismertetett értékeket hordozzák.
Referências
Ángyán J., Tardy J., Bakonyi G., Turcsányi G. (2003): A mezőgazdálkodás és a természetvédelem egymásrautaltsága. In: Ángyán J., Tardy J., Vajnáné M. A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 50–51., 68–70., 246–248.
Balogh I. (1998): A magyar szőlőtermesztés, borászat múltja és jelene. In: Balogh I., Bényei F., Botos E., Herpay B., Lőrincz A., Munkácsi J., Szabó A., Szendrődy Gy., Urbán A. (1998): A szőlőtermesztés helyzete és kilátásai. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok osztálya, Budapest, pp. 1–5.
Barczi A. 2004: Magyarország tájai és talajviszonyai. Egyetemi jegyzet, SZIE KTI, Gödöllő, p. 27.
Bényei F. 1998: A magyar szőlőtermesztés helyzete. In: Balogh I., Bényei F., Botos E., Herpay B., Lőrincz A., Munkácsi J., Szabó A., Szendrődy Gy., Urbán A. (1998): A szőlőtermesztés helyzete és kilátásai. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok osztálya, Budapest, p. 2.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa, Pécs. 610 p.
Borovszky S. 1911: Magyarország vármegyéi és városai: Nógrád vármegye. pp. 203–204.
Csiky J. 2004: A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése (digitális dokumentum).
Csoma Zs. 1997: A középkori magyarországi szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere. In: Füleky Gy. (szerk.) 1997: A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. Gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZKI, Gödöllő, pp. 127–160.
Etes nagyközség iratai 1867–1960 (65. doboz 134. füzet) (1938): Összeírás a szőlő- és gyümölcsterületekről a 83.500/1938. I/2 FM rendelet alapján. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján.
Feyér P. 1981: A szőlő- és bortermelés Magyarországon (1848-ig). Akadémiai Kiadó, Budapest, 384 p.
Gyulai F. 1999: Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest, pp. 73–82.
Karátson D. 1997 (főszerk.): Magyarország földje – kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Pannon Enciklopédia VI. kötet. Kertek 2000 Kiadó, Budapest. pp. 333–336.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 791–794., 798–802.
Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970.
Mocsáry A. 1826: Nemes Nógrád Vármegyének Históriái, Geographiai és Statistikai Esmertetése. Pest. 272 p.
Nógrád megye statisztikai évkönyve 1965, 1970, 1980, 1999, 2006. KSH Nógrád Megyei Intézet, Salgó-tarján.
Podani J. 1994: Multivariate data analysis in ecology and systematics. SPB Publishing, The Hague.
Podani J. 1997: Syn-Tax 5.1: New version for PC and Macintosh computers. Coenoses 12: 149–152.
Schneider M. (szerk.) 1972: A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban. Helyzetkép a mai Nógrád megye községeiről az országos összeírás alapján. Nógrád Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja, Salgótarján.
Shvoy M. 1874–1875: Nógrád megye leírása. Reprint (2006). Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest. 976 p.
Szombathy V. 1976: Nógrádi útikalauz. Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Salgótarján. pp. 7–23, 30.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2009 Mravcsik Zoltán, Harmos Krisztián, Malatinszky Ákos
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
