Spontán gyepregeneráció extenzíven kezelt lucernásokban
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3956Palavras-chave:
szekunder szukcesszió, Medicago sativa, évelő, gyepesítés, regenerációResumo
Vizsgálatainkban 1, 3, 5 és 10 éve telepítetett, extenzíven kezelt lucernások szekunder szukcesszióját tanulmányoztuk a Hortobágy Nemzeti Park területén. Vizsgálatainkban az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (1) A telepítést követően, extenzív művelés esetén milyen gyorsan tűnik el a takarmánylucerna a vegetációból? (2) Miben tér el a lucernások spontán vegetációfejlődése a rövid életű kultúrák felhagyását követő szukcessziótól? (3) Milyen gyors a szikes és löszgyepek spontán regenerációja lucernások helyén? Eredményeink azt mutatják, hogy a lucerna mennyisége a három évesnél idősebb lucernásokban alacsony volt. A tíz éves állományok vegetációjából szinte teljesen eltűnt. Eltérően a rövid életű kultúrák felhagyását követő vegetációfejlődéstől, az extenzíven kezelt lucernásokban zajló szekunder szukcesszió során nem tapasztaltunk gyomok dominálta stádiumot. A lucernát az idősebb állományok vegetációjában évelő füvek váltották fel, közben a diverzitás folyamatos növekedését tapasztaltuk. Eredményeink azt mutatják, hogy a fajszegény társulások (füves szikes puszta, ecsetpázsitos sziki rét) regenerációja már 5-10 év alatt bekövetkezhet. Bár számos lösz- és szikes gyepekre jellemző kísérőfaj spontán betelepülését tapasztaltuk, természetközeli állapotú gyepek kialakulása vizsgálatunk időtávlatánál hosszabb folyamat.
Referências
Armesto J. J., Pickett S. T. A. 1985: Experiments on disturbance in oldfield plant communities: impact on species richness and abundance. Ecology 66: 230-240. https://doi.org/10.2307/1941323
Blumenthal D. M., Jordan N. R., Svenson E. L. 2005: Effects of prairie restoration on weed invasions. Agriculture, Ecosystems and Environment 107: 221-230. https://doi.org/10.1016/j.agee.2004.11.008
Bock C., Bock J. 1993: Cover of perennial grasses in Southeastern Arizona in relationto livestock grazing. Conservation Biology 7: 371-377. https://doi.org/10.1046/j.1523-1739.1993.07020371.x
Borhidi, A. 2003. Magyarország Növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Carson W. P., Pickett S. T. A. 1990: Role of resources and disturbance in the organization of an old-field plant community. Ecology 71: 226-238. https://doi.org/10.2307/1940262
Collins B., Wein G., Philippi T. 2001: Effects of disturbance intensity and frequency on early old-field succession. Journal of Vegetation Science 12: 721-728. https://doi.org/10.2307/3236913
Coulson S. J., Bullock J. M., Stevenson M. J., Pywell R. F. 2001: Colonization of grassland by sown species: dispersal versus microsite limitation in responses to management. Journal of Applied Ecology 38: 204-216. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2001.00585.x
Cramer V. A, Hobbs R. J. (szerk.) 2007: Old fields : dynamics and restoration of abandoned farmland. Island Press, Washington.
Critchley C. N. R., Burke M. J. W., Stevens D. P. 2003: Conservation of lowland semi-natural grasslands in the UK: a review of botanical monitoring results from agri-environment schemes. Biological Conservation 115: 263-278. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(03)00146-0
Csecserits A., Rédei T. 2001: Secondary succession on sandy old-fields in Hungary. Applied Vegetation Science 4: 63-74. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2001.tb00235.x
Csecserits A., Szabó R., Halassy M., Rédei T. 2007. Testing the validity of successional predictions on an oldfield chronosequence in Hungary. Community Ecology 8: 195-207. https://doi.org/10.1556/ComEc.8.2007.2.6
Feng D., Hong-Bo S., Lun S., Zong-Suo L., Ming-Ana S. 2007: Secondary succession and its effects on soil moisture and nutrition in abandoned old-fields of hilly region of Loess Plateau, China Colloids and Surfaces B: Biointerfaces 58: 278-285. https://doi.org/10.1016/j.colsurfb.2007.04.002
Goldberg D. E. 1987: Seedling colonization of experimental gaps in two old-field communities. Bulletin of the Torrey Botanical Club 114:139-148. https://doi.org/10.2307/2996123
Halassy M. 2001: Possible role of seed bank in the restoration of open sand grassland in old fields. Community Ecology 2: 101-108. https://doi.org/10.1556/ComEc.2.2001.1.11
Harper J. 1977: Population biology of plants. Academic Press, London.
Hutchings M. J., Booth K. D. 1996: Studies on the feasibility of re-creating chalk grassland vegetation on exarable land. I. The potential roles of the seed bank and the seed rain. Journal of Applied Ecology 33: 1171-1181. https://doi.org/10.2307/2404696
Jongepierová I., Jongepier J. W., Klimes L. 2004: Restoring grassland on arable land: an example of a fast spontaneous succession without weed-dominated stages. Preslia 76: 361-369.
Kemenesy E., Manninger G. A. 1966: A lucerna termesztése és védelme. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Kiss I. L., Horváth A. 1972: Lucerna. Vetőmagtermesztők kiskönyvtára, Budapest.
Lengyel A. 2006: Weed studies on Hungarian lavender plantations. Journal of Plant Diseases and Protection 20: 139-146.
Lepš J., Doležal J., Bezemer T. M., Brown V. K., Hedlund K., Igual A. M., Jörgensen H. B., Lawson C. S., Mortimer S. R., Peix G. A., Rodríguez B. C., Santa R. I. Šmilauer P., van der Putten W. 2007: Long-term effectiveness of sowing high and low diversity seed mixtures to enhance plant community development on ex-arable fields. Applied Vegetation Science 10: 97-110. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2007.tb00508.x
Li J.-H., Xu D.-H., Wang G. 2007: Weed inhibition by sowing legume species in early succession of abandoned fields on Loess Plateau. China, Acta Oecologica 30: 1-5. https://doi.org/10.1016/j.actao.2007.07.001
Manchester S. J., Mcnally S., Treweek J. R., Sparks T. H., Mountford J. O. 1999: The cost and practicality of techniques for the reversion of arable land to lowland wet grassland - an experimental study and review. Journal of Environmental Management 55: 91-109. https://doi.org/10.1006/jema.1998.0236
Mcconnaughay K. D. M., Bazzaz F. A. 1987: The relationship between gap size and performance of several colonizing annuals. Ecology 68: 411-416. https://doi.org/10.2307/1939272
Mclachlan S. M., Knispel A. L. 2005: Assessment of long-term tallgrass prairie restoration in Manitoba, Canada. Biological Conservation 124: 75-88. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2005.01.014
Molnár Zs., Botta-Dukát Z., 1998: Improved space-for-time substitution for hypothesis generation: secondary grasslands with documented site history in SE-Hungary. Phytocoenologia 28: 1-29. https://doi.org/10.1127/phyto/28/1998/1
Odum E. P. 1969: The strategy of ecosystem development. Science 164: 262-270. https://doi.org/10.1126/science.164.3877.262
Prach K., Pyšek P. 2001: Using spontaneous succession for restoration of human-disturbed habitats: Experience from Central Europe. Ecological Engineering 17: 55-62. https://doi.org/10.1016/S0925-8574(00)00132-4
Prach K., Pyšek P., Bastl M., 2001. Spontaneous vegetation succession in human-disturbed habitats: A pattern across seres. Applied Vegetation Science 4: 83-88. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2001.tb00237.x
Prach K., Lepš J., Rejmánek M. 2007: Old Field Succession in Central Europe: Local andRegional Patterns. In: Cramer V. A., Hobbs R. J. (szerk.): Old fields : dynamics and restoration of abandoned farmland. Island Press, Washington, pp. 180-201.
Pywell R. F., Bullock J. M., Hopkins A., Walker K. J., Sparks T. H., Burke M. J. W., Peel S. 2002: Restoration of species-rich grassland on arable land: assessing the limiting processes using a multi-site experiment. Journal of Applied Ecology 39: 294-309. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00718.x
Rejmanek M. 1989: What attributes make some plant species more invasive. In: Drake J. A., Mooney H. A., Di Castri F., Groves R. H., Kruger F. J., Rejmanek M., Williamson M. (szerk.): Biological Invasions: A Global Perspective. Wiley, Chichester, UK, pp. 369-388.
Ruprecht E. 2005: Secondary succession in old-fields in the Transylvanian Lowland (Romania). Preslia 77: 145-157.
Ruprecht E. 2006: Successfully recovered grassland: a promising example from Romanian old-fields. Restoration Ecology 14: 473-480. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2006.00155.x
Simmering D., Waldhardt R., Otte A. 2006: Quantifying determinants contributing to plant species richness in mosaic landscapes: a single- and multi-patch perspective. Landscape Ecology 21: 1233-1251. https://doi.org/10.1007/s10980-006-0027-6
Simon T 2001: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Stevenson M. J., Bullock J. M., Ward L. K. 1995. Re-creating semi-natural communities: Effect of sowing rate on estabilishment of calcareous grassland. Restoration Ecology. 3: 279-289. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.1995.tb00095.x
Thompson K., Bakker J. P., Bekker R. M. 1997: Soil seed banks of North West Europe: Methodology, Density and Longevity. Cambridge University Press, UK.
Török P., Deák B., Vida E., Lontay L., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2008: Tájléptékű gyeprekonstrukció löszös és szikes fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén. Botanikai Közlemények in press
Török P., Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Vida E., Deák B., Lengyel Sz. & Tóthmérész B. 2009: Avarfelhalmozódás szerepe a gyepesítést követő vegetáció-dinamikában. Természetvédelmi Közlemények 95: 101-113.
Török P., Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2010: Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806-812 https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Vida E., Török P., Deák B., Tóthmérész B. 2008: Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: a gyepesítés módszereinek áttekintése. Botanikai Közlemények 95: 101-113.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2010 Kelemen András, Török Péter, Deák Balázs, Valkó Orsolya, Lukács Balázs András, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
